Honlap testreszabása




készítette a honlap.hu

SZMSZ

Tápióbicskei Gyermeklánc Óvoda

Tápióbicske






Szervezeti és Működési Szabályzata





Készítette:
Pornói Mária
óvoda vezető




Hatálya kiterjed:
Az óvoda minden dolgozójára, a megbízott vagy együttműködő partnereire, az intéz-ményben tartózkodó személyekre

Az intézmény OM azonosítója:
Készítette:

………………………………………
Intézményvezető Ph
Legitimációs eljárás



Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma:

…/2021. (..)

………………………………………
névSzülői szervezet nevében véleményezte:

……………………………………..
Név

A nevelőmunkát segítő alkalmazottak közössége ne-vében véleményezte

……………………………………………
Az alkalmazottak nevében aláírás


Fenntartói véleményezte ,határozatszáma



…………………………………………………
A fenntartó képviseletében
Ph.


Intézményvezetői nyilatkozat
Az intézmény felelős vezetőjeként ……………………………….. nyilatkozom, hogy a ………………….. Óvoda működését meghatározó Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezéseinek érvénybelépésével a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség nem hárul.

…………………………………………………………….
Óvodavezető



A dokumentum jellege: Nyilvános
Megtalálható az óvoda honlapján: www. …….



Hatályos: a kihirdetés napjátólÉrvényes: A kihirdetés napjától visszavonásig



Verziószám: …./2022. (ahányadik módosított változat)
Készült: …… példány
Iktatószám:



Tartalom
Tápióbicskei Gyermeklánc Óvoda
Szervezeti és Működési Szabályzata1
Tartalom2
Bevezető4
Általános rendelkezések5
I. rész6
Az alapító okiratban foglaltak részletezése6
Szervezeti Struktúra8
II. rész9
A nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó szabályok9
1. A működés rendje9
2. A vezetők közötti feladatmegosztás, kiadmányozás és képviselet12
3. A szervezeti egységek és a vezetők közti kapcsolattartás16
A nevelőtestület16
Alkalmazotti közösség16
Szakmai munkaközösség17
A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás17
Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás18
4. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje19
A vezető, illetve a vezető-helyettes akadályoztatása esetén20
a helyettesítés rendje20
5. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel20
6. A vezetők és az óvodaszék, valamint az óvodai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendje22
7. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget)22
a Szervezeti és Működési Szabályzat22
véleményezési-, egyetértési joggal ruházza fel22
8. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések23
9. Dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés, tájékoztatás24
10. Fakultatív hit- és vallásoktatás24
11. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje25
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja25
A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények25
A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak25
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái25
Az ellenőrzés főbb területei:26
Az óvoda működésével kapcsolatos egyéb ellenőrzések:26
12. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokat, pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást27
A fenntartóval való kapcsolattartás:28
Más oktatási intézményekkel és Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nagykátai Tankerülettel való kapcsolattartás28
Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás28
Pedagógiai szakszolgálatokkal való kapcsolattartás29
A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás29
Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás30
Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása30
13. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok30
Az ünnepélyek, megemlékezések rendje31
Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények32
14. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje33
15. Az intézményi védő, óvó előírások, gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje34
16. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők38
17.Mobiltelefon használatának szabályozása39
18. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai39
A tiltott és megengedett reklámtevékenység39
A reklámtevékenység engedélyeztetése39
19. Szakmai Munkaközösség40
20. Kártérítési felelősség41
21. Egyéb szabályzások41
22.Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítésének és tárolásának, valamint kezelésének rendje41
23. Mellékletek41
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK42


A szervezeti és működési szabályzat készítésének jogszabályi alapja

•2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.)
•20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
•229/2012. (VIII. 28.) Korm.rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehaj-tásáról
•2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.)
•368/2011. (XII. 31.) Korm.rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.)
•2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.)
•2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
•2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabad-ságról (Info törvény)
•2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól
•62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól
•1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
•1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről
•335/2005. (XII. 29.) Korm.rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének álta-lános követelményeiről
•1995. évi LXVI. törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről
•44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól
•326/2013. (VIII.30.) Korm.rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a köz-alkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézmények-ben történő végrehajtásáról.
•26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola egészségügyi ellátásról.
•2007. évi CLII. Tv. egyes vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségekről.
•132/2000. (VII. 14.) Korm.rendelet a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről
•1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
•2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről
•68/2013. (XII.29.) NGM rendelet a kormányzati funkciók, államháztartási szakfelada-tok és szakágazatok osztályozási rendjéről
•370/2011. (XII.31.) Korm.rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről (Ber.)
•149/1997. (IX.10.) Korm.rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi
és gyámügyi eljárásról
•15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működésé-ről
•48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagó-giai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgálta-tásokban való közreműködés feltételeiről
•A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és vé-leményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet
•277/1997. (XII. 22.) Korm.rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről
•Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm.rendelet
•A 2011. évi CCIX. törvény a családok védelméről
•Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
•281/2008. (XI. 28.) Kormányrendelet az utazási szerződésről
•46/2001. (XII. 27.) BM rendelet a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló előírásaira
•2018. évi LXXXIX. törvény az oktatási nyilvántartásról (Onytv.)
•1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról
•1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásá-ról
•15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
•Az Európai Parlament és a Tanács (Eu) 2016/679 Rendelete (2016. április 27.) a termé-szetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helye-zéséről (általános adatvédelmi rendelet, a továbbiakban: GDPR)
•1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról
•Az intézmény hatályos alapító okirata
•Nevelőtestületi határozatok
•Vezetői utasítások
Az óvoda működési és szakmai tevékenységét meghatározó útmutatások (Oktatási Hiva-tal):
•A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelve
https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/A_Sajatos_nevelesi_igenyu_gyermekek_ovodai_nevelesenek_iranyelve.docx
•A nemzetiség óvodai nevelésének és a nemzetiség iskolai nevelés-oktatásának irányelve https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/iranyelvek_nemzetisegi_oktatashoz


Általános rendelkezések

A szervezeti és működési szabályzat tartalma

A szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, az óvoda külső és belső kapcsolataira vo-natkozó mindazon rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más szabályozó norma ha-táskörbe.
Az SZMSZ a kialakított célrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza.
A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdoku-mentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.
Az SZMSZ szabályozási körét és az intézmény működését meghatározó jogszabályok felsoro-lását az 1. sz. függelék tartalmazza.

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja:
A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti fel-építését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatra vonatkozó megál-lapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya

A szervezeti és működési szabályzat betartása az intézmény valamennyi vele jogviszonyban álló gyermekére és alkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelke-zéseket azok is kötelesek megtartani, akik belépnek az intézmény területére, használják helyi-ségeit, létesítményeit, anélkül, hogy az óvodával jogviszonyt alakítanának ki (személyi hatály).
A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intéz-mény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt, az intéz-mény képviselete szerinti alkalmaira (területi hatály).
A szervezeti és működési szabályzat a nevelőtestület határozatában foglalt rendelkezés szerinti időpontban lép hatályba, és határozatlan időre szól. Azok a rendelkezések, amelyek a fenntar-tóra anyagi többletkötelezettséget telepítenek, fenntartó egyetértésével válnak hatályossá

Az SZMSZ a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egy időben hatá-lyát veszti a 2016 09.01-jén jóváhagyott SZMSZ. Felülvizsgálata évenként, illetve jogszabály-változásnak megfelelően. Módosítása az intézményvezető hatásköre, kezdeményezheti a neve-lőtestület és a KT elnök, amennyiben működik az intézményben)



A Szervezeti és Működési Szabályzat kiterjedési köre:
• az óvodába járó gyermekek közössége
• a gyermekek szülei, törvényes képviselői
• a nevelőtestület
• az intézményvezető, vezető-helyettes
• a nevelő-, oktató munkát segítők
• egyéb munkakörben dolgozók


Az SZMSZ felülvizsgálati rendje

Felülvizsgálata: jogszabályi és egyéb változások alkalmával minden nevelési év kezdete előtt
Módosítása: törvényi változás esetén, feladatváltozás esetén, nevelőtestület 2/3 többségi
kezdeményezése alapján. Írásbeli előterjesztés nevelőtestületnek, óvodavezetésnek.

I. rész
Az alapító okiratban foglaltak részletezése

Az intézmény jellemzőit, így jogállását, fenntartóját, működtetőjét, ellátandó alap- és kiegészí-tő tevékenységeit, szervezeti felépítését, a feladat ellátási hely felsorolását és az ott ellátott alap- és ahhoz kapcsolódó feladatokat, gazdálkodási jogkörét és a feladatellátást szolgáló va-gyoni eszközök feletti rendelkezési jogosultságokat a szakmai alapdokumentum (alapító okirat) és más fenntartói, továbbá működtetői dokumentumok határozzák meg.

1. A költségvetési szerv:
Neve: Tápióbicskei Gyermeklánc Óvoda
Székhelye: 2764 Tápióbicske, Kossuth Lajos út 55.
2. Jogszabályban meghatározott közfeladata: óvodai nevelés, ellátás szakmai és működte-tési feladatai
Szakágazat száma: 851020 Óvodai nevelés
A költségvetési szerv alaptevékenysége:
Óvodai nevelés, ellátás a gyermekek 3 éves korától az iskolába lépéshez szükséges fejlettség eléréséig, Sajátos nevelési igényű gyermekek alábbi típusát látja el:
különleges bánásmódot igénylő gyermeket, aki a Szakértői és Rehabilitációs Bizott-ság szakvéleménye alapján ép értelmű beszédfogyatékos, valamint magatartási és be-illeszkedési zavarokkal küzdő, részképesség zavarokkal rendelkező gyermek.
Intézményi programok támogatása, esélyegyenlőség elősegítését és az egyenlő bá-násmód megvalósulását célzó tevékenységek és programok támogatása.

A feladat ellátási helyenként felvehető maximális gyermeklétszám a köznevelési in-tézmény székhelyén: 150 fő

Alapító Okirat kelte:
A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése:
091110: Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai
091140: Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
096015: Gyermekétkeztetés köznevelési intézménybe
1. OM azonosítója: 033055
2.A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Tápióbicske község közigazga-tási területe
3. A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv:
Tápióbicske Község Önkormányzata
2764 Tápióbicske Rákóczi út 93.
4. Irányító szervének/ felügyeleti szervének, fenntartójának neve, székhelye:
Tápióbicske Község Önkormányzata
Székhelye: 2764 Tápióbicske, Rákóczi út 93
5. A köznevelési intézmény
-típus szerinti besorolása: Óvoda
-alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: óvodai nevelés, ellátás szakmai és működtetési feladatai
-gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: Tápióbicske Község Önkormányzatát illetik meg
6. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje:
A magasabb vezetői feladat ellátására, az óvodavezetőt Tápióbicske Községi Önkor-mányzata Képviselő- testülete a jogszabályokban meghatározott eljárásrend szerint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben megállapított képesítési követelmé-nyeknek megfelelően nevezi ki.
7. A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya:
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján:
közalkalmazotti jogviszony
Munkatörvény Törvénykönyvéről szóló 2012.évi I. törvény alapján munkaviszonyban állók:
alkalmazotti jogviszony

8. A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon
-címe: 2764 Tápióbicske, Kossuth Lajos út 55.
-hrsz: 1158
-hasznos alapterület ( négyzetméter) : 1368
-vagyon feletti rendelkezés joga, vagy a vagyon használati joga: intézményvezető
-ingatlan funkciója: köznevelési

9. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztású dolgozók jogosultak:
Az intézmény hivatalos bélyegzőinek lenyomata:

„Hosszú bélyegző: Az óvoda neve, címeKörbélyegző: Középen címer, körben az óvoda neve, címe




Aláírási jogkör

Az intézmény nevében kiadmányozási jogköre a vezetőnek van.
Akadályoztatása esetén az azonnali intézkedést igénylő ügyiratokat a vezető - helyettes írja alá.
Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az óvo-da vezetője, az óvodavezető-helyettes a vezető távollétében helyettesítési minőségben minden ügyben, és az ügyviteli dolgozó a munkaköri leírásában szereplő ügyekben. Az intézmény bé-lyegzői kötelezettségvállalásra és ellenjegyzésre nem használhatók, intézményből továbbított iratok, dokumentumok, valamint az intézményre érvényes dokumentumok hitelesítésére hasz-nálhatók. Zárva tartásuk kötelező! A kezelésükre vonatkozó előírásokat az adat- vagy/iratkezelési szabályzat tartalmazza.






Szervezeti Struktúra
Az intézmény szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban önálló-an dönt minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az intézmény intézményegységei irányítási-vezetési értelemben önálló szervezeti egységet alkotnak.
A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek meg-felelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működte-tés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket.
Az óvodát az intézményvezető irányítja, magasabb vezető beosztású közalkalmazott. Munká-ját a jogszabályok, a fenntartó, valamint az óvoda belső szabályzatai által előírtak szerint vég-zi. Megbízatása a jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik, visszavo-násig érvényes. Feladatait a vezető helyettes közreműködésével látja el. Munkaköri leírását a fenntartó készíti el. A szervezetet az intézményvezető irányítja.
A szervezeten belül megtalálható:
- alá-, és fölérendeltség;
- illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség.




Engedélyezett álláshelyek száma: 20 fő
Az intézményben foglalkoztatott közalkalmazotti létszám: 19 fő
MunkakörökA munkakörökben foglalkoztatható
létszámMegjegyzés (teljes vagy rész-munkakör)
Intézményvezető1Teljes munkakör
Intézményvezető-helyettes1Teljes munkakör
Óvodapedagógus10Teljes munkakör
Dajka6Teljes munkakör
Pedagógiai asszisztens2Teljes munkakör
Óvodatitkár1Teljes munkakör
Az intézményvezető felett a munkáltatói jogokat az irányító szerv, míg az egyéb munkáltatói jogokat az irányító szerv vezetője, képviselője gyakorolja. Az intézményben a munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja.


Az óvodában dolgozó alkalmazottak létszámát a Nkt. 1. és 2. számú melléklete alapján kell meghatározni.
A foglalkoztatottak engedélyezett létszáma az irányító szerv által jóváhagyott költségvetési rendeletben kerül meghatározásra.
A foglalkoztatottak jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII törvényt és a 326/2013. (VIII. 30.) Korm.rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézmények-ben történő végrehajtásáról kell alkalmazni.
A dolgozók személyi anyagát az óvoda vezetője tartja nyilván. Az intézmény valamennyi dolgozójának a személyi nyilvántartása az óvoda Törzskönyvében, valamint a KIRA prog-ramban található. A Törzskönyv rögzíti az óvodára vonatkozó adatokon kívül, a dolgozók munkafelvételének, illetve munkaviszony megszűnésének idejét. A Törzskönyve minden óvoda-vezető önálló felelősséggel vezeti a saját óvodájában.
Valamennyi munkakörhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásá-nak módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat a munkaköri leírások tartalmazzák.

II. rész
A nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó szabályok
1. A működés rendje

Általános szabályok
Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg.
A munkatervhez ki kell kérni:
- az óvodaszék, (nem működik)
- az óvodai szülői szervezet (közösség) véleményét
Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni:
- az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását (legfeljebb 5 nap),
- a szünetek időtartamát,
- a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját,
- a nevelőtestületi, és a szülői értekezletek, valamint fogadóórák időpontját.
- az intézmény bemutatkozását szolgáló nyílt nap(ok) időpontját
Az óvodai nevelés nélküli munkanapon, szükség esetén, gondoskodni kell a gyermekek fel-ügyeletéről.

A nyitva tartás rendje:
A nevelési év a tárgyév szeptember 01-jétől a következő év augusztus 31-éig tart.
Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a házirendben szabályozottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék.
Az óvoda:
-az óvoda nyitva tartási rendjét a fenntartó és a tanév rendje határozza meg.
-az óvoda nyári zárva tartása 4 hét (aug.01-től- aug.31-ig , fenntartó engedélye alap-ján.)
-nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig,
-a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell.
A tájékoztatás módját a házirend szabályozza.
A nyitvatartási rend értelemszerűen a munkanapokra, illetve a nevelés nélküli munkanapokra vonatkozik.
Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására (előzetes kérelem alap-ján) az intézmény fenntartója illetve a jegyző adhat engedélyt.



A gyermekek benntartózkodásának rendje:
Az intézmény ötnapos heti munkarendben működik hétfőtől péntekig reggel 630 órától – 1630 óráig fogad gyermekeket.
A gyermekekkel az óvodába 815 óráig kell megérkezni.
A gyermekeket az intézményből:
- ebéd után: 1245-1300-ig lehet elvinni
- délután: 1530-tól 1630 óráig kell elvinni
A szülő kérésére ettől el lehet térni, de figyelemmel kell lenni az étkezési és pihenőidőre.
A gyermekek egészséges nevelése érdekében a foglalkozások lehetőség szerint tavaszi és nyári időben az udvaron kell megszervezni.
A gyerekek levegőztetését naponta biztosítani kell az évszaktól függetlenül és időjárásnak megfelelően.
A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott személy viheti el.
A gyermeket az óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetéssel kell átadni az óvodapeda-gógusoknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét. Azokért a gyermekekért vállalunk felelős-séget, akit az óvodapedagógusnak átadtak. Miután az óvodapedagógus átadta a gyermeket, onnan a szülő, illetve az elvitelre jogosult személy felel a gyermekért. Az óvoda helyiségeit csak óvodai dolgozó, esetenként szakszolgálati szakember használhatja. A kizárólagosan fel-nőttek által használt helyiségekben (konyha, felnőtt mosdó, mosókonyha, kazánház, felnőtt öltöző) gyermek nem tartózkodhat.

Az alkalmazottak benntartózkodásának rendje:

Az alkalmazottak munkaköri feladatait a munkaköri leírások és a megbízások tartalmazzák. A munkakörbe tartozó feladatok leírását mindenki kézbe kapja. A pedagógus heti teljes munka-ideje (40 óra) a kötelező órákból (32 óra), valamint a nevelőmunkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. Az óvodatitkár, pedagógiai asszisztensek, dajkák, heti teljes munkaideje 40 óra.
Az alkalmazottak napi munkarendjét és a helyettesítési rendet a vezető állapítja meg, az óvoda foglalkozási rendjének megfelelően. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az in-tézmény feladatellátását, zavartalan biztosítását, és a pedagógusok feltétlen jelenlétét és köz-reműködését a teljes nyitva tartás idejében kell figyelembe venni. Az intézmény vezetőségé-nek tagjai és a dolgozói javaslatot tehetnek egyéb szempontok és kérések figyelembevételére is.
A munkahelyen minden dolgozónak a munkakörére megállapított munkaidő kezdete előtt leg-alább 5 perccel meg kell jelennie munkavégzésre alkalmas állapotban, ápoltan, munkaruházat-ban, annak érdekében, hogy napi teendőit megfelelően előkészítse. A munkaidő kezdetekor a dolgozók a csoportszobáikban kezdik meg munkaidejüket.
A munkából való rendkívüli távolmaradás esetét azonnal köteles jelenteni (lehetőleg előző nap, de legkésőbb munkába állása előtt egy órával) a vezetőnek vagy a vezető helyettesnek, hogy az a helyettesítésről intézkedjen. A zárós óvónő távolléte esetén a műszakját a későbbre jövő kolléganő veszi át. A záró óvónő hiányzását annak a csoportnak a dajkája jelzi (a későbbre jövőnek), ahová aznap be volt osztva. Dajkák estében a zárós dajka hiányzása esetén műszakját a 810-re jövő dajka veszi át mindaddig, amíg meg nem érkezik a hiányzó kolléganő. Az intézmény félnapos nyitva tartása esetén a műszakjukat később kezdő kol-légák aznap 800-ra jönnek!
Az óvónők számára a kötelező órán felüli – pedagógiai munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti – feladatokra a megbízást, vagy kijelölést az óvoda vezetője adja.
A közösségi tulajdon érdekében a riasztó és az épület kulcsainak biztonságos használata a nyi-tó és záró dajka feladata.
Kulcsmásolat az óvodavezetőjénél és annak helyettesénél van.

A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje
Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben
a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg:

Vezetői beosztás megnevezéseAz intézményben való
tartózkodásának rendje
Óvodavezető745 – 1630 vagy 800 – 1330
Óvodavezető helyettes630 – 1300 vagy 1300 – 1600
Megbízott 630 – 1300 vagy 1300 – 1630

Ha az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása miatt nem tudja megtenni, a feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia. A helyettesítés során a helyettes a jogszabályi, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben dönthet.

Óvoda ügyintézés:minden nap 8 – 14 óra között történik


A köznevelési intézmény vezetője és feladatköre

A köznevelési intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a jogszabály által meghatározott munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a kollektív szer-ződés nem utal más hatáskörébe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az óvodavezető jogkörét, felelősségét, feladatait a köznevelés ágazati törvénye valamint munkál-tatója határozza meg.
Az óvoda vezetője 5 évenként nyilvános pályázati eljárás keretében (kivétel Nkt. 67.§ (7), 326/2013 (VIII.30) Korm rend. 22.§ (3)) kinevezett magasabb vezető beosztású közalkalmazott. Munkáját a jogszabályok, a fenntartó, valamint az óvoda belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a jog-szabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik, visszavonásig érvényes. Az óvoda vezetésének magasabb vezető tagja, aki közvetlenül és felelősen irányítja az óvodavezető-helyettest . Kapcsolatot tart az óvoda szervezeteivel, közösségeivel az SzMSz-ben szabályozott módon.
Az óvodavezető felett a munkáltatói jogokat az irányító szerv, míg az egyéb munkáltatói jogokat az irányító szerv vezetője, az önkormányzat polgármestere gyakorolja.
Munkaköri leírását a munkáltatói jogkört gyakorló polgármester készíti el.


A vezetők közötti feladatmegosztás, kiadmányozás és képviselet

Ellátandó feladatok a vezetők munka-köri leírása alapjánFeladatot ellátó vezetőEgyéb
(helyettes, ellenőr stb.)Megjegyzés kiadmányozáshoz
Szakszerű és törvényes működésÓvodavezető Óvodavezető helyettesfolyamatos
Célszerű és takarékos gazdálkodásÓvodavezető Óvodavezető helyettes4 héten túli tartós hiányzás esetén
Pénzügyi és gazdálkodási feladatok Óvodavezető Óvodavezető helyettes4 héten túli tartós hiányzás esetén kivétel: folya-matos megrendelés-szerződés: dolgozói bérlet, rezsi költség, meglévő előfizetés, helyettesítés elszámolása
Gyermek és ifjúságvédelemÓvodavezető Gyermekvédelmi
felelős
A felelősök, megbízottak feladatainak ellenőrzéseÓvodavezetőÓvodavezető helyettes
Óvodába járási kötelezettség elmulasztá-sának kapcsán adódó feladatok végrehaj-tásaÓvodavezetőGyermekvédelmi
felelős
Gyermekbalesetek megelőzéseÓvodavezető Óvodavezető helyettesfolyamatos
Egészségügyi vizsgálat megszervezéseÓvodavezető helyettesÓvodavezetőfolyamatos
Ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer működtetése Óvodavezető Óvodavezető helyettesfolyamatos
Pedagógiai program végrehajtása, ellen-őrzése.Óvodavezető Óvodavezető helyettesfolyamatos
Éves munkaterv elkészítése, értékelése, beszámolóÓvodavezető Óvodavezető helyettes4 héten túli tartós hiányzás esetén
Beiskolázási feladatok lebonyolítása Óvodavezető Óvodavezető helyettes4 héten túli tartós hiányzás esetén
Pedagógus továbbképzési program és beiskolázási terv elkészítéseÓvodavezető Óvodavezető helyettes4 héten túli tartós hiányzás esetén
Nemzeti ünnepek és egyéb hagyományok ápolásaÓvodavezető helyettesÓvodavezetőfolyamatos
Álláshelyek betöltése, kinevezés Óvodavezető Óvodavezető helyettes4 héten túli tartós hiányzás esetén
Megbízások Óvodavezető Óvodavezető helyettes4 héten túli tartós hiányzás esetén
Munkaköri leírás elkészítéseÓvodavezető Óvodavezető helyettes4 héten túli tartós hiányzás esetén
Közalkalmazottak besorolása, nyilvántar-tások Óvodavezető Óvodavezető helyettes4 héten túli tartós hiányzás esetén
Szükség szerint közalkalmazottak minősí-tése Óvodavezető Óvodavezető helyettes4 héten túli tartós hiányzás esetén
Alkalmazottak erkölcsi és anyagi elisme-rése Óvodavezető Óvodavezető helyettes4 héten túli tartós hiányzás esetén
Szabadságok tervezése, ütemezéseÓvodavezető helyettesÓvodavezetőfolyamatos
Szünetek alatti ügyelet biztosításaÓvodavezető helyettesÓvodavezetőfolyamatos
Munkarend szervezése, ellenőrzéseÓvodavezető helyettesÓvodavezetőfolyamatos
Tanügy igazgatási feladatok Óvodavezető Óvodavezető helyettes4 héten túli tartós hiányzás esetén, kivétel a meg-lévő jogviszonnyal kapcsolatos igazolások folya-matos
Kapcsolattartás szülői közösséggel és egyéb partnerekkelÓvodavezető Óvodavezető helyettesfolyamatos
Nyilvántartások naprakész vezetése, Óvodavezető Óvodavezető helyettesfolyamatos
Köznevelés Információs Rendszerében az elektronikus adatközléssel, a statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok elvégzését, adatszolgáltatás az intéz-ményvezetőnek
Óvodatitkár
Óvodavezető, vezető helyettes
aktuálisan
Szabályzatok dokumentumok elkészítése, hozzáférhetőségeÓvodavezető Óvodavezető helyettes4 héten túli tartós hiányzás esetén
Csoportok adminisztratív teendőinek ellenőrzéseÓvodavezető Óvodavezető helyettesfolyamatos
Tűz és munkavédelmi előírások betartásaÓvodavezető Óvodavezető helyettesfolyamatos
Leltározás selejtezés Óvodavezető Óvodavezető helyettes4 héten túli tartós hiányzás esetén
Épület és vagyontárgyak védelmeÓvodavezető Óvodavezető helyettesfolyamatos
Intézmény képviseleteÓvodavezető Óvodavezető helyettesfolyamatos
Biztosítja a gyermekek részvételét közsé-gi eseményekenÓvodavezető Óvodavezető helyettesfolyamatos
Szülők tájékoztatása a tankötelezettség elhalasztásának/ megkezdésének törvényi változásairól, eljárási folyamatokról
Szülői tájékoztató készítéseÓvodavezetőCsoportos óvónő

Óvodatitkáraktuálisan




A kiadmányozási jogkör gyakorlása, eljárásrendje

Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadmányok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az óvodavezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. Az óvodavezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az óvodavezető által – alá-írásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban – megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk:
•az intézmény adatai (név, címe, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím),
•az irat iktatószáma,
•az ügyintéző neve,
•az ügyintézés helye és ideje,
•az irat aláírójának neve, beosztása,
•intézményegység.

A kiadmány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni:
•az irat tárgya,
•az esetleges hivatkozási szám,
•a mellékletek száma,
A kiadmányokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadmányozó eredeti aláírására van szükség, a kiadmány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadmányozó nevét, alatta pedig a beosztását kell feltüntetni.
A hitelesítést a kiadmány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadmányozó nevét „s.k." toldattal, valamint alatta a hivatali beosztását kell szere-peltetni. Baloldalon „A kiadmány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és az intézmény körbélyegzővel hitelesíti.
Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a jelen SZMSZ-ben meghatározott kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. A kiadmányozási jog jogosultja az óvoda vezetője.
Az óvodavezető kiadmányozási jogát átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jogot visszavonhatja. Az átruházott jogkör tovább nem ruházható. A kiad-mányozási jog átruházása nem érinti a hatáskör jogosultjának személyét és személyes felelősségét. Az óvoda vezetője külön utasításban vagy szabályzatban kiadmányozási jogot biztosíthat ügyintézőnek és vezetőnek is.



Az óvoda vezetője kiadmányozza az óvoda egésze tekintetében

•Az óvoda működését megállapító szabályzatokat, vezetői intézkedéseket,
•a helyi önkormányzatot érintő, az intézmény nevében kiadott leveleket,
•a szakigazgatási és szakhatósági szervek, a központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a bíróságok és ügyészségek vezetői részére címzett iratokat,
•a munkáltatói, kötelezettségvállalási és utalványozási jogkörrel összefüggő döntések iratait,
•óvodai beszámolókat, munkaterveket, éves ellenőrzési terveket és értékelések dokumentumait,
•az intézményi költségvetéseket és költségvetési beszámolókat,
•az előirányzat-módosításokat,
•mindazon iratokat, melyek az óvoda egészét érintik,

•a rendszeres statisztikai jelentéseket,
•mindazokat az iratokat, amelyekben a kiadmányozás jogát magának tartotta fenn.

Az óvodavezető által leadott feladat- és hatáskörök
Az intézmény képviselőjeként történő eljárás rendje

Az óvoda vezetője képviseleti jogkörét az alábbi esetekben ruházhatja át: betegség, tartós távollét, vagy más akadályoztatása esetén kivéve, ha a fenntartó másként nem rendelkezik.
Az intézmény képviselőjeként járhatnak el az egyes vezetők a következők szerint:
•az egyes vezetők a helyettesítési rend szerint járhatnak el az intézmény képviselőjeként,
•az intézményvezető egyedi felhatalmazása alapján a felhatalmazásban meghatározott ügyben és időtartamig jogosult az intézmény képviselő-jeként eljárni,
•az egyes vezetők a fenntartó előtt az adott területük ügyében az óvodavezetővel történt egyeztetés alapján jogosultak képviselni az intéz-ményt.
•az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben a mesterjelszó-kezelő rendszer segítségével a pedagógus kötelező minősítő vizsgája, illetve minősítő eljárása időpontjának rögzítése.
•Az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben a mesterjelszó-kezelő rendszer segítségével Pedagógus Igazolvá-nyok érvényesítése.


3. A szervezeti egységek és a vezetők közti kapcsolattartás
Az óvodavezetőség vezetési ügyekben szükség szerint tart megbeszélést. Az óvodaközösséget az óvodával jogviszonyban álló alkalmazottak, gyermekek és szüleik, törvényes képviselőik alkotják. Az óvoda közösségei (szervezeti egységei), melyek működése útján a nevelési-oktatási intézmény megvalósítja céljait a következők:
•óvodavezetőség,
•nevelőtestület,
•szakmai munkaközösség
•nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak,
•egyéb alkalmazottak,
•gyermekek közössége,
•szülői közösség.

A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

A jogszabályoknak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült felada-tuk alapján részleges önállósággal, illetve sajátos feladatokkal rendelkezik:
Az alkalmazotti közösség, ezen belül:
•a nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munka-viszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel ren-delkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége,
•a szakmai munkaközösség,
•a nevelőmunkát közvetlenül segítő dajkák, óvodatitkár, pedagógiai asszisztensek dol-gozók közössége,
Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott képviselők közreműködésével a vezető fogja össze.

A kapcsolattartás formái:
•értekezletek,
•megbeszélések,
•fórumok,
•rendezvények.
A kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi ponthoz a döntési, egyetértési és vélemé-nyezési, javaslattételi jogot gyakorló közösséget, illetve az általuk delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.



A nevelőtestület
Tagjai: az óvoda valamennyi pedagógus munkakört betöltő, valamint a nevelőmunkát segítő felsőfokú végzettségű közalkalmazottja.
-A nevelőtestületnek a jogszabályokban meghatározottak szerint egyetértési, véle-ményezési és javaslattételi joga van.
-A nevelőtestületi értekezletet az óvodavezető hívja össze és vezeti a munkatervben meghatározott napirenddel és időponttal. A nevelőtestületi értekezleten való rész-vétel kötelező.
-A nevelőtestület rendes értekezletei a nevelési évet nyitó- és záró értekezlet, vala-mint a nevelési értekezletek. A nevelési évet nyitó értekezlet dönt az éves munka-terv elfogadásáról.
-Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását a nevelőtestület is kezdeményez-heti a nevelőtestület tagjai 1/3-ának aláírásával, valamint az ok és cél megjelölésé-vel. Az értekezletet a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni.
-A nevelőtestületi értekezlet lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések:
•A nevelőtestületi értekezletet az óvoda vezetője készíti elő.
•A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a Pedagógiai Programot, a Szervezeti és Működési Szabályzatot, a házirendet, a munkatervet, az óvodai munkára vonatkozó átfogó elemzést, a nevelőmunka belső ellenőrzésére vonat-kozó összefoglaló értékelést.
•Az írásos előterjesztést az óvoda vezetője a nevelőtestületi értekezlet előtt leg-alább 5 nappal korábban a nevelőknek e-mail-ben elküldi.
•A nevelőtestületi értekezletet levezető elnöki feladatait az óvodavezető, akadá-lyoztatása esetén a vezető-helyettes látja el.
•A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ.
Alkalmazotti közösség
Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességei-ket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része nevelő-oktató munkát végző pedagógus, a többi dolgozó a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő más közalkalmazott.. Az alkalmazotti közösségnek az óvo-dában foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott tagja. Az óvoda alkalmazottjainak jogait és kötelességeit, juttatásait, munkavégzésük főbb szabályait jogszabályok, munkaköri leírásaik, valamint a közalkalmazotti szabályzat rögzítik.

-Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodape-dagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dajkák, az óvoda-titkár, pedagógiai asszisztensek együttműködését.
-A nevelőtestületi és az alkalmazotti közösség értekezletét az óvodavezető hívja össze az intézményvezetői pályázattal kapcsolatos értekezletek kivételével.
-A közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint óvodán belüli ér-dekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok és a közalkalmazotti sza-bályzat rögzíti.


Szakmai munkaközösség
A szakmai munkaközösség feladatai a szakterületen belül: szakmai-módszertani kérdésekben segíteni az óvoda munkáját. Részt vesznek az óvodai nevelőmunka belső fejlesztésében (tar-talmi és módszertani korszerűsítésben). Tevékenységüket az óvodavezető írásos megbízása alapján, munkaköri leírásuknak megfelelően végzik.
Tagjai önkéntes módon csoportosulnak. Munkaterv alapján végzik tevékenységüket. Segítsé-get nyújtanak a pedagógusok önképzéséhez, segítik a pályakezdő nevelők munkáját, javaslatot tesznek a tagjainak szervezett továbbképzésére.
A szakmai közösség munkáját a munkaközösség vezetője irányítja. A szakmai munkaközös-ség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé. Állásfoglalásai, javas-latai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Az óvoda vezetője felé beszámolási kötelezettsége van a munkaközösség működéséről, tevékenységéről.

A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás
Vezetői szintSzervezeti egységRendje és formája
Legfelsőbb veze-tői szint
(intézmény-vezető)



nevelőtestület- Értekezletek ideje, rendszeressége:
évente 5 alkalom, nevelés nélküli munkanapokon
- Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége:
havonta, kötelező órákon túl
- Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon túl
- Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége:
szükség szerint, dokumentumok, faliújság, körlevél
alkalmazotti közösség
- Értekezletek ideje, rendszeressége:
évente 2-szer nevelés nélküli munkanapokon
- Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége:
havonta, kötelező órákon túl
- Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon
- Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége:
szükség szerint, dokumentumok, faliújság, körlevél
munkaközösség- nevelési év eleji munkatervi megbeszélés,
- munkaközösségi foglalkozások
- év végi beszámoló elkészítése

Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás
Szervezeti egységPartner (másik) szervezeti egységRendje és formája
nevelőtestület



alkalmazotti közösség- Együttes értekezletek ideje, rendszeressége:
szükség szerint, évente kétszer nevelés nélküli mun-kanap
- Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: szükség szerint,
- Vezetői megbeszélgetések, tájékoztatók ideje, rend-szeressége: szükség szerint,
- Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok

munkaközösség- nevelési év eleji munkatervi megbeszélés,
- munkaközösségi foglalkozások
- év végi beszámoló elkészítése

Az intézmény vezetősége konzultatív testület:
Véleményező, és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőség célja, hogy a szervezet működé-séhez a feltételeket biztosítsa, meghatározza feladatait a kifelé irányuló funkciók megvalósítá-sában, és elérje a belső szervezettsége, hatékonysága révén a szervezetre bízott feladatok eredményes ellátását.

A vezetőség tagjai:
- intézményvezető
- intézményvezető-helyettes
- szakmai munkaközösség vezető

Óvodavezető helyettes:
Vezetői tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Felette az álta-lános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Az intézményvezető távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat. Feladatai a munkaköri leírásban kerültek meg-határozásra, melyet az intézményvezető készít el.

Szakmai munkaközösség vezető
A nevelőtestület a szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevé-kenységének irányítására, koordinálására munkaközösség vezetőt választ, akit az intézmény-vezető bíz meg egy nevelési évre a feladatok ellátásával. Tevékenységét a vezető írásos megbí-zása alapján, munkaköri leírásának megfelelően végzi.

4. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje
A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a:
- vezetői,
- vezető-helyettesi feladatokat ellássák.
Az intézményvezető vezetői megbízásának azonnali megszűnése, megszüntetése esetén a fenn-tartó vezetői megbízásra vonatkozó új intézkedéséig a vezetői feladatokat az intézményveze-tő-helyettes teljes körűen látja el.
A vezető 4 hetet meghaladó tartós hiányzása esetén (előre tervezhető esetben a hiányzás 5. napjától) a helyettes 6 kötelező órában látja el vezetői feladatait, s a csoportja ellátásáról túlóra elrendelésével, vagy határozott idejű kinevezett pedagógus által kell gondoskodni.
Ha egyértelművé válik, hogy
a) az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. be-tegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia;
b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat az óvodavezetőnek, illetve a Közalkalmazotti Tanács elnökének kell ellátnia.
A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások:
- a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intéz-kedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető-helyettes helyett;
- a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, ha-laszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírá-sában felhatalmazást kapott;
- a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzatai-ban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.
A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítési rend szerint történik egyes vezetői feladatok ellátása.
A két vezető egyidejű távolléte esetén a helyettesítés a Közalkalmazotti Tanács elnökének feladata.
A reggel 630 – 800 óráig, illetve a 1600 – 1630-ig terjedő időben a vezető helyettesítésében köz-reműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok.
Intézkedésre a magasabb fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult azonnali döntést igénylő ügyekre.
Az intézményvezető kizárólagos jog és hatásköre a munkáltatói-, a kötelezettségvállalási- és az utalványozási jogkör.
Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban foglalt feladatkörre.
Képviseleti joga az intézmény, mint jogi személy teljes körű képviselete.

Hatáskörök átruházása
A vezető képviselet jogkörét az alábbi esetekben ruházhatja át:
- betegség, tartós távollét, vagy más akadályoztatása esetén kivéve, ha a fenntartó más-ként nem rendelkezik
Az óvodavezető egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett a következő hatásköröket ruházza át a vezető-helyettesre munkáltatói jogköréből:
-az intézményvezető egyedi felhatalmazása alapján a felhatalmazásban meghatáro-zott ügyben és időtartamig jogosult eljárni
-nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak közvetlen irányítása, munkájuk szervezése ellenőrzése
- közalkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítása, szabadságuk kiadásá-nak megszervezése
-az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviselete

A vezető, illetve a vezető-helyettes akadályoztatása esetén
a helyettesítés rendje
Munkakörök helyettesítési rendje
A munkakör megnevezése, akit helyettesíteni kellA helyettesítő megnevezése (munkakör)
óvodavezetővezető-helyettes
vezető-helyettesvezető, közalkalmazotti tanács elnöke
alkalmazotti tanács elnökemunkaközösség vezető
óvodapedagóguselső sorban az azonos csoportban dolgozó óvodapedagógus
óvodatitkáróvodavezető, - helyettes
dajkadajkai munkakörben foglalkoztatottak

Ezen túlmenően a benntartózkodás alapján intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tar-tozó óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyerme-kek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.


5. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a követ-kezők szerint történhet:
- külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely:
- a gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek felügyeletre átadására, valamint a kísérő távozására,
- a gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésé-re, valamint a távozásra szükséges.
- külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben:
- a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében, (Házirendben) meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint,
- minden más személy.
Az óvodával jogviszonyban nem álló személy benn tartózkodását az először észlelő dolgozó jelzi az óvoda vezetőnek, az óvodatitkárnak vagy vezető-helyettesnek . Csak a vezetők által adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett az elfoglaltság idejére lehet az intézményben tartózkodni. Az intézménybe érkező sze-mélyeket a dajka, illetve az őt észlelő felnőtt a kért helyre kíséri, hogy jelezze milyen ügyben jelentek meg az óvodában.
Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodave-zető engedélyezi.
Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni:
-a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve
-a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor.

Az óvoda helyiségeinek, létesítményének használati rendje
Az intézmény minden dolgozója felelős a közösségi tulajdon védelméért, a berendezési tár-gyak felszerelések állagának megőrzéséért, az energiatakarékos felhasználásáért, a tűz-, bal-eset-, és munkavédelmi szabályok betartásáért.
A gyermekek az óvoda helyiségeit és udvarát csak óvodapedagógusi felügyelet mellett hasz-nálhatják. A szülőknek történt átadás után az óvoda udvarát a gyermekkel el kell hagyni!
Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszerelési tárgyait, eszközeit csak az óvo-davezető engedélyével lehet onnan elvinni.
A helyiségeket, létesítményeket, rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvásra figyelem-mel kell használni.
Vagyonvédelmi okok miatt a dolgozók öltöző szekrényeit, az üresen hagyott termeket, szertá-rakat zárni kell!
A nevelői szobát az óvodapedagógusok és a vezető-helyettes, valamint a szakmai munkakö-zösség használják, ez a nevelőtestületi értekezletek helye is. A szülői közösség értekezleteire is rendelkezésre áll.
Az udvar elsősorban a gyermekek levegőn való foglalkoztatására használható, a tavaszi, nyári időszakban a foglalkozások levezetésére. A gyermekek levegőztetését naponként biztosítani kell az évszaktól függetlenül és az időjárásnak, valamint a pedagógiai programban foglaltak-nak megfelelően. A rendért, a játékok és eszközök kíméletes használatáért, elrakásáért az óvo-dapedagógus felel.
A fejlesztő szobában a Szakértői Bizottság szakembere, logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus (egyéni/kiscsoportos fejlesztés), hitoktató dolgozik. Egyéni mérési szükség esetén az óvoda pedagógusai is igénybe vehetik.
Az óvoda helyiségeiben politikai párt nem működhet.
A helyiségek használatra való átengedéséről az óvodavezető dönt.
Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az óvoda munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. Az épület biztonságos zárásáért, nyitásáért, és a kulcsok őrzéséért a mindenkori reggeles és a dél-utános dajka a felelős.

6. A vezetők és az óvodaszék, valamint az óvodai szülői szervezet (közös-ség) közötti kapcsolattartás rendje

A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje
Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szer-vezetet hozhatnak létre, melynek vezetőségébe minden csoport szülői közössége 2 főt delegál. Legalább évi 2 alkalommal, az óvoda vezetésével közös értekezletet tartanak a hatékony együttműködés érdekében.
A vezetőknek biztosítani kell, hogy a szülői szervezet:
-az óvodai nevelési év rendjét annak elfogadása előtt véleményezze – a nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői szervezetnek úgy kell átadni, hogy leg-alább 5 nap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra;
-amennyiben az óvodában óvodaszék nem működik, véleményt mondhasson a nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásá-ról. A véleményalkotásra legalább 5 napot kell biztosítani.
A szülői szervezet köteles véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni.
Az intézmény vezetőjének feladata a szülői szervezettel való együttműködés.
Az óvodavezetőnek a szülőkkel közvetlen kapcsolata van.
A kapcsolattartás formái: - szülői értekezlet, családlátogatás, nyílt nap, fogadó óra, faliújság

7. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget)
a Szervezeti és Működési Szabályzat
véleményezési-, egyetértési joggal ruházza fel
A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok:
a) véleményezési jog:
-munkaterv véleményezése
-ha az intézményben nem működik óvodaszék, akkor minden olyan kérdésben, melyben jogszabály rendelkezése alapján az óvodaszék egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni

b) egyetértési jog:
-ha nem működik óvodaszék, akkor egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a pe-dagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatás adásra vonatkozó szabályozása terén
A szülői szervezetet – ezen SZMSZ alapján – megillető további jogokat nem határoz meg.

8. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések
Az intézmény a nemzeti köznevelés szóló 2011 évi CXC törvény figyelembe vételével a kö-vetkezők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, to-vábbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket.
A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja:
-a szakmai munkaközösségre.
A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit:
-pedagógiai program elfogadása,
-a szervezeti és működési szabályzat elfogadása.

A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit:
-Döntési jogkörét:
oa nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése;
oa nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszá-molók elfogadása;
oa nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása;
oa házirend elfogadása;
oaz intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása;
ojogszabályban meghatározott más ügyek.
-Véleménynyilvánítási jogkörét:
oa nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben,
oaz egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során,
oaz intézményvezető-helyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt,
oa nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében,
oa nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításá-ban,
omás, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetek-ben.
-Javaslattételi jogkörét – a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos – va-lamennyi kérdésben.
Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.
A nevelőtestület döntéseit határozat formájában kell megszövegezni. A határozatot sorszá-mozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni.
A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvével kapcsolatos teendők:
-a jegyzőkönyvet a nevelőtestületből kijelölt tag vezeti, az értekezletet követő 2 héten belül el kell készíteni
-a jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és 2 hitelesítő írja alá és az óvodavezető
-csatolni kell mellé a jelenléti ívet
A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazat-egyenlőség esetén az óvodavezető szavazata dönt.

Az óvodavezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtes-tület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezletének határozatképességéhez az óvo-dában dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges.
Döntéseiket a törvényben meghatározottak szerint hozzák.

Jelenleg a nevelőtestület jogkört nem ruház át.

9. Dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés, tájékozta-tás

Az óvoda alapdokumentumait (PP, SZMSZ, Munkaterv, Házirend) a szülők megismerhetik. Elhelyezésük a vezetői irodában. A Házirend kivonatot minden beiratkozó átveszi, ezt aláírá-sával igazolja, egy teljes példánya a faliújságokon folyamatosan megtekinthető
Az előbbi dokumentumokra illetve bármely az intézményt érintő kérdésben (a kötelező titok-tartás figyelembevételével) tájékoztatást az óvodapedagógusok illetve az óvodavezető ad.
A pedagógiai program a nyitvatartási időben a vezetői irodában megismerhető, betekintésre átadható. Szóbeli információ előzetes egyeztetés alapján vezetői vagy pedagógiai fogadóórá-kon kérhető.

10. Fakultatív hit- és vallásoktatás
Megszervezése legalább 10 szülő igénye esetén valósulhat meg, ez iránti kérelmet az érintettek aláírásával ellátott írásos formában kell kérelmezni az óvoda vezetőjénél. Ezután a megjelölt egyház képviselőjével történik egyeztetés a megvalósításról. A hit- és vallásoktatást az egyház által kijelölt hitoktató végzi. Az óvoda együttműködik az egyházi jogi személlyel, biztosítja a rendelkezésre álló eszközökből az oktatásoz szükséges tárgyi feltételeket (terem, asztal, szé-kek).

A 10 fős létszám a szülői igények esetében bármilyen más külön ellátás igénylése esetén is érvényes, melyet a Pedagógiai Programunk nem tartalmaz.

11. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja
A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed.
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltá-rása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése.
Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása.
A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények
A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények:
-fogja át a pedagógiai munka egészét,
-segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását,
-a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére,
-támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását,
otámogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását,
-hatékonyan működjön a megelőző szerepe.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak
A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult:
a)az intézmény vezetője,
b)az intézményvezető helyettese
c)munkaközösség vezető
A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek:
-szóbeli beszámoltatás,
-írásbeli beszámoltatás, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok.
-értekezlet,
-foglalkozás látogatás,
-dokumentum elemzés
Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából munkatervet készít, mely az óvoda munkatervében megtalálható.
Az ellenőrzés történhet a Munkatervben rögzített, korcsoportra lebontott szempontok alapján, közvetlen módon, vagy esetenként
-PP megjelenő pedagógusi feladatok betartásának ellenőrzése,
-PP rögzített mérési eredmények, óvodapedagógusi beszámolók, a csoportnapló bejegy-zései alapján, közvetett módon
Az ellenőrzés főbb területei:
-pedagógiai munka színvonalának értékelése és segítése
-a Pedagógiai program betartásának ellenőrzése
-munkaköri feladatok ellátása, minőségének ellenőrzése
-pályakezdők munkájának elemzése, segítése
-adminisztrációs tevékenységek áttekintése
Az ellenőrzésről feljegyzés készül, a tapasztalatokat megbeszéljük, értékeljük, és írásban rögzítjük. Az emlékeztető két példányban készül, az érintettek aláírásával érvényes.

Az óvoda működésével kapcsolatos egyéb ellenőrzések:
-az óvoda munkavédelmi, egészségügyi előírások betartásának ellenőrzése, a felelősök egyéni munkaterv alapján végzik
-a gyermekvédelmi felelős munkáját, feladatait, ellenőrzéseit éves munkaterv alapján végzi
Az óvodavezető felé beszámolási kötelezettségük van az ellenőrzés eredményétől függően haladéktalanul, vagy a munkatervben rögzítettek alapján
A költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni a belső ellenőrzés kialakításáról és megfe-lelő működtetéséről.
A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezető-jének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül neki küldi meg.
A költségvetési szervben a belső ellenőrzési tevékenység külső szakértő, vagy szervezet bevo-násával:
K. F. AUDIT Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Kft.,
( 2760 Nagykáta, Bajcsy-Zs. út. 26.) megbízásával valósul meg.

A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze, és eredményességét nö-velje.
A belső ellenőrzés tevékenysége kiterjed a szervezet minden tevékenységére, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, va-lamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálatára.
A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni.
A belső ellenőrzésnek tanácsadói feladatokat is el kell látni.
A belső ellenőrzések éves ellenőrzési terv alapján történnek.
Az éves ellenőrzési tervnek (legalább) tartalmaznia kell:
-az ellenőrzési tervet megalapozó elemzések és a kockázatelemzés ered-ményének összefoglaló bemutatását;
-a tervezett ellenőrzések tárgyát;
-az ellenőrzések célját;
-az ellenőrizendő időszakot;
-a rendelkezésre álló és a szükséges ellenőrzési kapacitás meghatározását;
-az ellenőrzések típusát;
-az ellenőrzések tervezett ütemezését;
-az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egységek megnevezését;
-a tanácsadó tevékenységre tervezett kapacitást;
-a soron kívüli ellenőrzésekre tervezett kapacitást;
-a képzésekre tervezett kapacitást;
-az egyéb tevékenységeket.
A belső ellenőrzést a Belső ellenőrzési kézikönyvben foglaltak szerint kell megszervezni és elvégezni.

12. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a peda-gógiai szakszolgálatokat, pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, gyermekjó-léti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészség-ügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást

Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel:
-a fenntartóval,
-Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nagykátai Tankerülettel
omás oktatási intézményekkel, referencia intézményekkel, „jó gyakorlat”-t átvett óvodákkal,
-az intézményt támogató szervezetekkel;
opedagógiai szakszolgálatokkal
oa gyermekjóléti szolgálattal;
oaz egészségügyi szolgáltatóval;
oegyéb közösségekkel:
otartós gyógykezelés alatt álló gyermek egészségügyi ellátást biztosító szolgálta-tóval
•az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival,
•a település egyéb lakosaival
•civil szervezetekkel.

A fenntartóval való kapcsolattartás:

Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki:
•az intézmény tevékenységi körének módosítására,
•az intézmény nevének megállapítására,
•az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.),
•az intézmény ellenőrzésére:
•gazdálkodási, működési törvényességi szempontból,
•szakmai munka eredményessége tekintetében,
•az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint
•a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében,
•az intézményben folyó szakmai munka értékelésére.

Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti:
•az intézmény SZMSZ-e jóváhagyása és módosítása, a nevelési/pedagógiai programja jóváhagyása tekintetében-amennyiben szükséges.
A fenntartóval való kapcsolattartás formái:
•szóbeli tájékoztatásadás,
•írásbeli beszámoló adása,
•egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel,
- a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából,
- speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szak-mai tevékenységéhez kapcsolódóan.

Más oktatási intézményekkel és Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nagykátai Tankerülettel való kapcsolattartás
Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki.
A kapcsolatok lehetnek:
•szakmai,
•kulturális,
•sport és egyéb jellegűek.
A kapcsolatok formái:
•rendezvények,
•versenyek.
•szolgáltatások.
A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat.

Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás
Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy:
•a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény
oanyagi helyzetéről,
otámogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről;


•az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást ve-zessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelmű-en megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető le-gyen.
Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa.

Pedagógiai szakszolgálatokkal való kapcsolattartás
Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek fejlődése, speciális szükségletek biztosítása, érde-kében a:
•Megyei – Járási Szakértői Bizottsággal

Az intézmény segítséget kér, ha a gyermek fejlesztését pedagógiai eszközökkel nem tudja biz-tosítani.
Az intézmény a Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nagykáta Járási Szakértői Bizottság-gal közvetlen kapcsolatot tart fenn.
A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai:
•a járási Szakértői Bizottság értesítése – ha az intézmény a beavatkozást szükségesnek látja,
•esetmegbeszélés – az intézmény részvételével,
•előadásokon, rendezvényeken való részvétel

A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás
Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszünte-tése érdekében a:
•gyermekjóléti szolgálattal, illetve
•gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más:
-személyekkel,
-intézményekkel és
-hatóságokkal.
Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni.
Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn.
A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai:
•a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szük-ségesnek látja, Esetjelző lapok küldése
•esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére,
•a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget,
•előadásokon, rendezvényeken való részvétel


Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás
Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg.
Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben, az intézményben jelentkező jogos igények szerint rendezzük.
A szolgáltatást a szolgáltató szerződés alapján biztosítja.

Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása
Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős.
A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg.
Az intézmény további részletes kapcsolattartási formái a Pedagógiai Programban kerültek rög-zítésre. Itt került rögzítésre partnereink azonosítása, valamint a velük való kapcsolattartás is. Az Intézményi Minőségirányítási Program:
-partnerek azonosítása
-igény, és elégedettség mérés fejezete
átvezetésre került az Önértékelési Kézikönyvbe.


13. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje
Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a ko-rábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra, pontos részletes leírásuk a Pedagógiai Programban található.
Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladato-kat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.

A hagyományápolással kapcsolatos feladatok
A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. Kötelessége, hogy pontosan, és aktívan részt vegyen az óvodai, községi ünnepélyeken, az éves Munkaterv szerinti rendezvényeken.

A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének:
-megőrzése, illetve
-növelése.
A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak.
A hagyományápolás eszközei:
-ünnepségek, rendezvények,
-egyéb kulturális versenyek,
-egyéb sport versenyek,
-egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.).
-Az intézmény hagyományai érintik:
-az intézmény ellátottjait (gyermekeket),
-a felnőtt dolgozókat,
-a szülőket.
Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvények nevét, a rendezvén-nyel érintettek körét, valamint a rendezvény várható időpontját az alábbi táblázat tartalmazza.
A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény:
-jelkép használatával (zászló, jelvény stb.),
-gyermekek ünnepi viseletével,
-az intézmény belső dekorációjával.
A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.
Az ünnepélyek, megemlékezések rendje
Az ünnepély, megemlékezés neveAz ünnepély, megemlékezés (irányadó) idő-pontja
MikulásDecember 6.
AdventDecember 1 – 20.
KarácsonyDecember 18-22.
FarsangFebruár 1-20.
Március 15.Március 12-14.
HúsvétÁprilis (március)
Anyák napja / ÉvzáróMájus 1-10.
Nagycsoportosok búcsúztatásaJúnius 01-10.
Április 04.Április 04.
Az anyák napja keretében kerül sor az óvodai ballagásra abban az esetben, ha a csoportból 5, vagy annál kevesebb gyermek megy iskolába.
Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények

A rendezvény neveA rendezvénnyel érintettek köreA rendezvény (hozzávetőleges) időpontja
Környezetvédelmi napokAlkalmazottak, gyerekekAktuálisan
Nyugdíjasok meghívásaAlkalmazottak, gyerekek,
nyugdíjasokMájus
SzületésnapAlkalmazottak, gyerekek
GyermeknapAlkalmazottak, gyerekekMájus
KirándulásAlkalmazottak, gyerekekMájus, Június

Az intézmény jelkép, viselet, egyéb külső jegy,
mint hagyomány ápolásának, használatának leírása

MegnevezésLeírás
Címeres magyar zászló, címerszabvány
Kokárda Nemzeti színű szalag
Ünnepi viselet (Karácsony)Szülői ízlés szerint
Ünnepi viselet nemzeti ünnepekenFehér felső, sötét alj


14. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, tisztasági szűrését, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles.
Az egészségügyi ellátásban közreműködik még:
-a fogorvos és a fogászati asszisztens
-védőnő.
Az egészségügyi ellátás rendje:
Az iskola orvosi ellátás az iskolaorvos, és a védőnő együttes szolgáltatásából áll, melyet fogor-vos, és fogászati asszisztens közreműködésével látnak el. Az iskolaorvos feladatait a törvény-ben meghatározottak alapján látja el. (szűrés, státuszvizsgálat 5 éves korban, elsősegélynyújtás, közegészségügyi-járványügyi feladatok)
Az iskolafogászati alapellátás megszervezése, működési feltételeinek biztosítása, a fogászati alapellátást működtető feladata. Az óvodát ellátó fogorvos és asszisztens feladatait részben az óvodában, részben a fogorvosi rendelőben végzi. A fogászati szűrővizsgálaton való részvételt, valamint annak ideje alatt a gyermekek felügyeletét az óvoda biztosítja. A fogászati kezelések-re a gyermekeket szüleik viszik el.
Az óvoda nem kötelezhet gyermeket orvosi vizsgálatra, vér-vizeletminta adására, orvosi be-avatkozásra. Amennyiben ez indokolt, értesíteni kell a szülőt. Ha ennek nem tesz eleget, a Gyermekjóléti Szolgálatot kell megkeresni!

a)Iskolaorvosi szolgáltatatás
Az egészségügyi ellátás megnevezéseIskolaorvosi szolgáltatás
Az ellátást nyújtó pontos megnevezéseDr Ruppl Zsuzsanna
Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege (teljes, részmunkaidő stb.)megbízás
Az ellátást nyújtó által az intézményben töl-tendő időnincs
Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe)Gyermekorvosi rendelő, Tápióbicske

b)Védőnői szolgáltatás
Az egészségügyi ellátás megnevezéseVédőnői szolgáltatás
Az ellátást nyújtó pontos megnevezéseLengyelné Soós Gyöngyi
Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege (teljes, részmunkaidő stb.)megbízás
Az ellátást nyújtó által az intézményben töl-tendő időnegyedéves tisztasági szűrés, illetve szükség szerint
Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe)Helyben
Az ellátás nyújtása során annak a védőnőnek (védőnői körzetnek) a megnevezése, akivel együttműködve történik a szolgáltatásnyújtáshelyi védőnő


c)Iskolafogászati ellátás
Az egészségügyi ellátás megnevezéseIskolafogászati ellátás
Az ellátást nyújtó pontos megnevezéseDental Kings Global Kft.
Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege (teljes, részmunkaidő stb.)megbízás
Az ellátást nyújtó által az intézményben töl-tendő időévente 1 alkalom
Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe)Helyben, orvosi rendelőben

Tartós gyógykezelésben részesülő gyermek
Az Nkt. 4.§ szerint kiemelt figyelmet igénylő gyermekek.
Tartós gyógykezelés alatt álló gyermek: az a gyermek, tanuló, akinek egészségügyi ellátása az egészségügyről szóló 1997.évi CLIV. törvény ( a továbbiakban: Eütv. ) 89.§-a szerinti általános járóbeteg- szakellátásban vagy az Eütv. 91.§-a szerinti általános fekvőbeteg – szakellátásban részt vevő szakorvos véleménye alapján az adott nevelési évben, tanévben a 36 nevelési napot, tanítási napot várhatóan meghaladja, és emiatt az óvodai nevelésben nem tud részt venni, illet-ve tankötelezettségét iskolába járással nem tudja teljesíteni.
A tartós gyógykezelés alatt álló gyermek szülei kérhetik a gyermek felmentését az óvodaköte-lezettség alól. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, csak az óvodavezető vagy a védő-nő, továbbá tartós gyógykezelés alatt álló gyermek esetében az általános járóbeteg- szakellá-tásban vagy az általános fekvőbeteg- szakellátásban részt vevő szakorvos rendelhető ki. Tartós gyógykezelés alatt álló gyermek esetében a kérelem a tárgyév április 15. napja után is be-nyújtható. Az eljárás időtartama 50 nap.
Az új (5) bekezdés szerint, ha a tartós gyógykezelés alatt álló gyermeket az Nkt. 8. § (2) bekez-désében meghatározottak szerint a felmentést engedélyező szerv ( a fővárosi és megyei Kor-mányhivatal általános illetékeséggel eljáró járási hivatala) az óvodai foglalkozáson való részvé-tel alól felmentette, az óvoda a szülő részére
• tanácsadást
•konzultációt biztosít, továbbá
•terápiás vagy más kezelés szükségessége esetén továbbirányít a pedagógiai szakszolgálathoz vagy más szakellátást biztosító intézményhez.
A tartós gyógykezelés alatt álló gyermek nevelése- oktatása esetében a nevelési- oktatási intéz-ményben foglalkoztatott pedagógus munkáltatója az egészségügyi intézmény vagy rehabilitáci-ós intézmény írásbeli kérelmére az Nkt. 65. § (5b) bekezdése szerinti célfeladatot állapíthat meg a pedagógus részére a nevelési- oktatási tevékenységnek az egészségügyi intézmény vagy rehabilitációs intézmény számára történő ellátására, ha a pedagógus a megfelelő szakképzett-séggel rendelkezik és vállalja, hogy a célfeladatot az e rendeletben foglaltak szerint, az egész-ségügyi intézmény vagy rehabilitációs intézmény szakmai vezetése alatt, az egészségügyi intéz-mény vagy rehabilitációs intézmény alkalmazottjaira vonatkozó szabályok betartásával végzi.
Vagyis az óvodának a gyermek szakorvosi papírját kiállító egészségügyi intézménnyel szoro-sabbra kell fűzniük az együttműködést, a kapcsolattartást a jövőben, hogy a tartósan beteg gyermek biztosan teljesíthesse tankötelezettségét.

15. Az intézményi védő, óvó előírások, gyermekvédelmi feladatok ellátá-sának rendje

Diabétesszel élő gyermek ellátásának rendje
Az óvoda az 1-es típusú diabétesszel élő gyermek szülőjének (törvényes képviselőjének) kérel-mére, a gyermekkori diabétesz gondozásával foglalkozó egészségügyi intézmények szakmai iránymutatása alapján a Nkt. 62. § (1a)- (1c) bekezdése szerinti speciális ellátást biztosítja. A szülő (törvényes képviselő) a kérelmét az Eütv. 15. § (5) összhangban nyújtja be. Az intézmény vezetője óvodapedagógus vagy érettségi végzettséggel rendelkező, nevelő- oktató munkát köz-vetlenül segítő munkatársat bízhat meg a diabéteszes gyermek ellátásával. A megbízás előtt a munkatársnak nyilatkoznia kell arról, hogy a speciális ellátásban való részvételt vállalja, vala-mint köteles az Oktatási Hivatal által szervezett, a feladat ellátásához kapcsolódó ismeretekről szóló szakmai továbbképzésen részt venni.

A gyermekvédelmi felelős és az óvodavezető feladatai:
A gyermekvédelmi felelős a nevelőtestület tagja, az intézmény vezetőjének a megbízásából, az óvodavezetővel együtt képviseli a gyermek és ifjúságvédelmi szempontokat, szervezi, irá-nyítja, és személyes részvételével elősegíti ezek érvényesülését.
A családdal és a pedagógusokkal együttműködve kiküszöböli a veszélyeztetett gyermekekre ható ártalmakat, védi őket a testi, lelki, erkölcsi károsodásoktól illetve ellensúlyozza a veszé-lyeztető hatásokat.
A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkaprogramot.
Munkájáról évente beszámol a nevelőtestületi értekezleten illetve egyéb esetekben az intéz-ményvezető utasítására.
Kapcsolatot tart konkrét esetekben a Szakértői Bizottsággal, gyámhatósággal,, rendőrséggel, valamint a családokkal foglalkozó szakemberekkel.
Rendszeresen figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását, a helyi ön-kormányzat kapcsolódó rendeleteit, és ezt a vezető óvónő és kollégái tudomására hozza.
Segíti és szorgalmazza a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet kritériumainak intézményi szintű megállapítását.
Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvónők között.
Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyerme-keket, az intézkedéseket, az eredményeket.
Szükséges esetekben családlátogatást végez a csoport óvónőivel, a Gyermekjóléti szolgálat munkatársaival.
Részt vesz a gyermekvédelmi munka intézményi ellenőrzésében, értékelésében.

Általános előírások
A gyermekekkel
-az óvodai nevelési év, valamint
-szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás, stb.
előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat.
Védő-óvó előírás:
-az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás,
-a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,
-a tilos és az elvárható magatartásforma
meghatározása, ismertetése.
A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Fejleszteni kell a gyermek biztonságra törekvő viselkedését.
Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell a csoportnaplóban.
Az óvoda házirendjében kell meghatározni meg azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk.


A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok

Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze:
-a nem használható
-a csoportszobában égést, áramütést okozó eszközök
-nagy létrán való munka a csoport szobában a gyermekek jelenlétében, benntartóz-kodása során
-hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a leg-szükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet;
-hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva le-gyen – az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével;
-hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthas-sanak be. (tisztítószer raktár)

A pedagógusok feladata, hogy:
-haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek el-lenőrzésében az intézményvezetők felelősek;
-a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berende-zések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá;
-javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére.
Az óvoda nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy
-a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek bizton-ságára, testi épségére,
-a veszélyforrást jelentő munkahelyüket, eszközöket mindig zárják.
Az intézményvezető felelős azért, hogy az intézmény területe, - beleértve a belső termeket, szobákat, valamint az udvart – felmérésre kerüljön a védő, óvó intézkedések szükségessége szempontjából.
A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, fi-gyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát ismertetni kell a veszélyeztetettekkel.
Gyermekbalesetnek minősül minden olyan baleset, amely a gyermeket:
-az alatt az idő alatt vagy
-azon tevékenység során
éri, amikor az óvoda felügyelete alatt áll.
Az óvodában a nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermek felügyeletét, védelmét, figye-lemmel a baleset megelőzés szempontjából.
Amennyiben az óvodában gyermekbaleset történik, az elsősegélynyújtást követően azonnal orvost, mentőt kell hívni, illetve a szülőt haladéktalanul értesíteni kell.

A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok

Az intézményvezető feladatai:
•A gyermekbaleseteket nyilvántartja helyben és az elektronikus felületen.
•Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:
-intézkedik a 8 napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek ha-ladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről elektronikus úton jegyzőköny-vet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót kö-vető hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a gyer-mek szülőjének (egy példány megőrzéséről gondoskodik),
-A kivizsgálás során fel kell tárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat.
-ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készít-tet.
•Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:
-azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé, kivizsgálására legalább középfokú munkavédelmi szakember bevonása szükséges.
-gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesí-téssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról.
-(Súlyos az a gyermekbaleset, amely:
-a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számí-tott 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette)
-valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását
-orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,
-súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),
-a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott.)
•Lehetővé teszi az óvodaszék, ennek hiányában az óvodai szülői szervezet rész-vételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában.
•Intézkedik minden gyermekbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg.

A pedagógusok feladata:
Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése.
Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatokaz intézményvezető utasítására:
- közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladék-talan kivizsgálásában,
- e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel,
- jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható,
Súlyos balesetekkel kapcsolatban:
- a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte eseté-ben a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a baleset jelentéséről,
- közreműködik a baleset kivizsgálásában.
Közreműködik az óvodaszék, ennek hiányában az óvodai szülői szervezet tájékoztatásá-ban, és a gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában.
Intézkedést javasol minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja.
A gyermekbalesetek bejelentése minden pedagógus számára kötelező! Az a pedagógus, aki nem jelenti a megtörtént balesetet, mulasztást követ el!

Nem pedagógus alkalmazott:
-az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban.
-Ha a gyermekbaleset a pedagógus szakszolgálat, illetve más szolgáltató (egyház, művészeti iskola) által tartott foglalkozáson következik be, a jelentési kötelezettség a foglalkozást tar-tó intézmény kötelessége.
A pedagógusok és egyéb munkavállalók részére minden év elején tűz-, baleset-, és mun-kavédelmi tájékoztatást tart az intézmény munkavédelmi felelőse.

16. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők

A rendkívüli események megelőzése érdekében az óvoda vezetője, vezető helyettes eseten-ként,a dajkák a mindennapi feladatok végzésekor kötelesek ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e.
Amennyiben az ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni.
Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak:
Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az óvoda legkönnyebben elérhető vezetőjének. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót.

Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően
a) haladéktalanul értesíti:
- az érintett hatóságokat,
- a fenntartót,
- a szülőket;
b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védel-mét, biztonságát szolgálják.

Rendkívüli eseménynek számít különösen:
-a tűz,
-az árvíz,
-a földrengés,
-bombariadó,
-egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő kö-rülmény.
Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítésé-ről, amely a tűzriadó terv szerint kell, hogy történjen.
Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt.
Az óvoda épületében tartózkodó gyermekek és munkavállalók az épületet tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület- ezzel ellentétes utasítás hiányában- a papkert. Az óvodapedagógusok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek a csoportokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó gyerekeket haladéktalanul meg-számolni, a gyermekek kíséretét és felügyeletét ellátni, a gyermek csoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni.
A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles beje-lenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartóz-kodni tilos!
A bombariadó lefújása szóbeli közléssel történik.

17.Mobiltelefon használatának szabályozása
Az óvoda területén mobiltelefont csak a legszükségesebb esetben, csendes üzemmódban lehet használni.
Munkaidőben közösségi oldalak látogatása nem engedélyezett. A használat lehetséges helye, és ideje a gyermekcsoporton kívül, átfedési időben - kivétel séta alkalmával, külső helyszínen – a gyermekek érdekében használható.

18. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai
Az intézmény a következők szerint szabályozza az intézményben folytatható reklámtevékeny-séget:
A tiltott és megengedett reklámtevékenység
Az intézményben a következők kivételével tilos a reklámtevékenység.
Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám:
•a gyermekeknek szól, és
•a következő tevékenységekkel kapcsolatos:
-egészséges életmód,
-környezetvédelem,
-társadalmi tevékenység,
-közéleti tevékenység,
-kulturális tevékenység.
A reklámtevékenység engedélyeztetése
A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedé-lyével lehetséges.
Az engedély kiadása szóban történik, melynek során meg kell jelölni:
-a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét;
-a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, mód-ját;
-a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kiköté-seket.
Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult.
A reklámtevékenység jellegének besorolása
Az intézményvezető köteles:
-a pedagógusoktól,
-a szülőktől,
az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni.

Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai
Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai:
a)újságok terjesztése,
b)szórólapok,
c)plakátok,
d)szóbeli tájékoztatás stb.
Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által ki-adott engedély határozza meg.

Az intézményben készült fotók és videó felvételek interneten, közösségi portálokon való megjelentetése csak a szereplők/érintettek előzetes hozzájárulásával lehetséges.

19. Szakmai Munkaközösség

2011. évi CXC. törvény 71 § és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 118 § alapján
Célja:
Az intézmény szakmai munkájának segítése, ellenőrzése. Kizárólag a Pedagógiai Program tar-talmának megfelelő témában hozható létre.

Feladata:
A pedagógusok munkájának segítése, tervezése, szervezése, ellenőrzése, konzultációs lehető-ségek biztosítása, eszközfejlesztés, szakirodalmak megismerése, módszertani és pszichológiai ismeretek átadása, szakmai innováció kezdeményezése és megvalósítása. Az intézmény szak-mai dokumentumainak elkészítésében történő részvétel. Szakmai munka ellenőrzésében való közreműködés.

Létrehozása:
Nevelőtestület legalább 5 tagjának kezdeményezésére.
Intézményvezető jóváhagyásával.
Irányítás: a szakmai – munkaközösséget munkaközösség –vezető irányítja, akit a munkaközös-ség véleményének kikérésével az óvoda vezetője bíz meg.

Működés rendje:
A nevelési év elején a tagok javaslatai alapján a munkaközösség-vezető elkészíti az éves tervet, melyet az intézményvezetővel egyeztet, összehangol az év pedagógiai céljaival, egyéb felada-taival.
Év végén értékelést készít a munkaközösség-vezető. Megbízás többször meghosszabbítható.
A munkaközösség ingyenes használja az intézmény épületét, berendezését.
A működéshez felmerült szükséges költségeket a tagok biztosítják.

Döntési jogkör:
Szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről , működés rendjéről és munkaprog-ramjáról

Kötelező Véleményezési jogkör szakterületét érintően:
•Pedagógiai munka eredményessége, javaslat a továbbfejlesztéshez
•Pedagógiai Program elfogadásához
•Tk. program elfogadásához
•Óvodai nevelést segítő eszközök kiválasztásához

20. Kártérítési felelősség
A Munka Törvénykönyve 2012 évi I. törvény 179-190 § szerint kerül alkalmazásra

21. Egyéb szabályzások
Speciális jogszabályok:
1999.évi XXXIII. törvény a nemdohányzók védelméről
Az Óvoda munkavédelmi szabályzatában, tűzvédelmi szabályzatában található.
Értelmében az intézmény területén, és annak 5m-es körzetében TILOS a dohányzás. Az in-tézményben és az óvodán kívül tartott rendezvényeken a dohányzás és az egészségre ká-ros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartóz-kodó vendégek számára a dohányzás tilos!

Feladatellátás követelményei:
A munkaköri leírások tartalmazzák az alkalmazottak jogait, kötelezettségeit, konkrét feladatait és azok ellátásának követelményeit.

22.Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványok hitelesíté-sének és tárolásának, valamint kezelésének rendje
(nem releváns)

23. Mellékletek

-munkaköri leírás minták
-adatkezelési szabályzat
-iratkezelési szabályzat
-szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje


LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
1.Véleményezte:


______________________________________________________
DátumSzülői Közösség

2.Elfogadta:


_____________________________________________________
DátumNevelőtestület

3.Jóváhagyta:


_____________________________________________________
DátumÓvodavezető

4.Érvényességi nyilatkozat:
2016. szeptember 01-től visszavonásig.

5.Felülvizsgálat, értékelés időpontja:
5 évente

6.Módosítás előírásai
•Törvényi változás esetén
•Feladatváltozás esetén
•A nevelőtestület 2/3-os többségi kezdeményezése alapján, a nevelőtestület dönt a mó-dosítás elfogadásáról
•Írásbeli előterjesztés nevelőtestületnek, óvoda vezetőségnek.

7.Nyilvánosságra hozatala:
A fenntartó és a partnereink által megtekinthető a vezetői irodában

8.A különös közzétételi lista az óvoda intézményi faliújságján megtalálható.
Munkaköri leírás/ Óvodatitkár


Munkáltató megnevezése: Tápióbicskei Gyermeklánc Óvoda
Munkavállaló neve:
Munkakör megnevezése:Óvodatitkár
Munkaideje: heti 40 óra
Közvetlen felettese: Óvoda vezető

A óvodatitkár az óvoda vezető közvetlen munkatársa, munkáját az óvodavezető utasítására, folyamatos tájékoztatása mellett, önállóan, a hatályos jogszabályok figyelembevételével, az intézményi SZMSZ –nek és a Házirendnek megfelelően látja el.
Munkájában - a vezető helyettesítése kapcsán, és az egyéb munkafeladatok megoldásában- együttműködik az óvodavezető helyettessel .
A munkájában titoktartásra kötelezett!

Kűlönös kötelessége, és feladatai éves szinten:

Elvégzi az óvodai felvételekkel kapcsolatos adminisztratív munkát (felvé-teli határozatok, óvodai jogviszony megszűnése, távozása másik óvodá-ba- papír alapon,).
Elkészíti a vezető irányításával a statisztikai jelentéseket, és az ehhez kapcsolódó szöveges elemzést.
Szervezi az óvoda hivatalos ügyeit, nyilvántartja, rangsorolja az ügyeket, telefonügyeletet tart.
A gyermekek és felnőttek adatállományának kezelésében segítséget nyújt az óvodavezetőnek a KIR- információs rendszerben. Vezeti a gyermekek intézményi nyilvántartását.
Vezeti a gyermekek étkezésével kapcsolatos nyomtatványokat.
A balesetről a munkavédelmi felelősnek segítséget nyújt, közreműködik a jegyzőkönyv elkészítésében.
A dologi tervezésre javaslatot tesz a vezetőnek.
Tájékoztatja a szülőket a faliújságokon az óvodai programokról.
Külön írásbeli megbízás alapján ellátja az óvoda leltározási teendőit, részt vesz a selejtezés operatív ügyintézésében, az értékesítés és térítésnélküli átadás bonyolításában.
Betartja az intézmény Adatkezelési Szabályzatában foglaltakat.
Gépeli a vezető által engedélyezett intézményi iratokat, szükség esetén jegyzőkönyvet vezet.

Feladatok havi szinten:

Normatív tervezéseket, elszámolásokat, a vezetővel való egyeztetés után önállóan, a felelős közreműködésével végzi.
Étkezési kedvezmények nyilvántartását a gyermekvédelmi felelőssel együttműködve ké-szíti el.
Túlóra, beteglapok leadása, munkaügyi jelentés, munkából való távolmaradás jelentés
elkészítése
Minden hónap utolsó napján elkészíti a következő havi feladatok ütemtervét, melyet a
vezetővel, egyeztet.






Feladatok napi szinten:

Postát intéz, fénymásol, telefont kezel.
Naponta egyeztet a vezetővel, helyettessel, a gördülékeny ügyintézés érdekében a megol-dandó aktuális feladatokról, ezek megoldásának fontossági sorrendjéről a határidőket fi-gyelembe véve.
Napi szinten az élelmezésvezetőnek jelenti a felnőtt étkező létszámot


Minden beérkező és kimenő levelet leiktat, az iktatókönyvet a dokumentum könnyű visszake-reshetőségére tekintettel naprakészen vezeti.

Az óvoda vezető a posta beérkezését, bontását követően rendelkezik a feladatok felosztásáról, melyet, minden esetben névvel ellátva ad vissza annak, aki a feladatot ellátja

Az óvodatitkár felelős a kiadott anyagok határidőben történő visszaérkezéséért,- ebben együttműködik a vezető helyettessel, ellenkező esetben értesíti a vezetőt úgy, hogy ő még a határidő előtt intézkedni tudjon.

Az óvodatitkár hiányzása esetén az éves, a havi és a napi feladatokat az óvoda vezető látja el. A vezető helyettes együttműködik az óvoda vezetővel a fenti feladatok gördülékeny napra-kész megvalósításban.



Záradék:
A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, tudomásul vettem, magamra nézve kötelező-nek tekintem.1 példányát átvettem.


Munkavállaló Munkáltató


Munkaköri leírás/ karbantartó


Munkáltató megnevezése: Tápióbicskei Gyermeklánc Óvoda
Munkavállaló neve:
Munkakör megnevezése:Kertész-Karbantartó

Munkaideje: Heti 40 ó
Közvetlen felettese: Óvodavezető, Vezető helyettes,


A dolgozó az SZMSZ –ben foglaltak alapján a vezető és helyettesei (vezető helyet-tes,vezető) utasítása szerint végzi feladatát.


Munkáját köteles összehangolni az adott óvoda vezetőjével és adott feladatokat a megbeszé-lésnek megfelelően fontossági sorrendben elvégezni.

Munkájához szükséges anyagokat az óvoda biztosítja számára, csak az óvo-da vezetővel történt megbeszélés alapján történhet anyagbeszerzés. Közre-működik az anyagbeszerzésben.
A rábízott eszközökért, anyagokért, leltárilag, valamint a beszerzésre átadott pénzeszközért anyagi felelőséggel tartozik.
Az óvodába érkező együttműködő partnereket minden esetben felelős veze-tőhöz kíséri, az előre egyeztetett feladatokat önállóan bonyolítja.

Karbantartói teendők:

Az óvoda minden helységében (csoportszobák, mosdók, folyosók, irodák) elvégzi az általa elvégezhető balesetelhárítási, karbantartási munkálatokat. Amely munkálatokat szakértel-méhez mérten nem tud elhárítani, azt azonnal jelzi a felelős vezetőnek.
Az óvoda helyiségeit munkaideje kezdetekor végig járja, meggyőződik a bent lévő hőfok-ról, esetleges baleset megelőzési teendőket jelzi vezetőjének, a csoportban dolgozóknak, és a szükséges jíavításokat elvégzi.
Az óvoda udvarán a járdák, mászókák, udvari öntöző csapok, homokozók karbantartási munkáit az évszak lehetőségeihez mérten karbantartja.(azt a mászókát, mely életveszélyes, balesetveszélyes azonnal jelenti a vetőnek, intézkedik az eszköz kivonásáról, pl. elzárja sárga szalaggal a gyerekek elől.
Heti 1 napot arra fordít, hogy a csoportokból, - az óvónők, dajkák által karbantartási fü-zetbe rögzített - meghibásodott eszközöket megjavítja. (tárolás raktár)
A kertész-karbantartó köteles jelezni az esetlegesen általa használt eszközök meghibásodá-sát, javítatására azonnali hatállyal javaslatot tesz a vezetőnek.
Az általa használt kézi eszközök karbantartásáról folyamatosan gondoskodik.
A részére biztosított karbantartói helységet rendben tartja, az eszközöket gondosan kezeli.
A meghibásodott gépeket jelenti a vezetőnek, és javíttatásában közreműködik a gazdasági ügyintézővel.(elviszi a szervizbe)
Az udvari játszóeszközök szabványossági felülvizsgálatában részt vesz a munkavédelmi felelőssel, vezeti az ellenőrzési naplót a felülvizsgálatokról a szabályok szerint

Kertészeti munkák:

Az udvar teljes körű rendezése az időjárás függvényében.
A park rendben tartását a vezető helyettes, vezető kollégákkal megbeszélve önállóan szervezi, és végzi, hogy mindig rendezett, biztonságos és használhatósága megfelelő le-gyen a gyermeki tevékenységre.
jelzi a felelős vezetőnek, ha munkálatok időben történő elvégzése általa elháríthatatlan akadályba ütközik.


Folyamatos feladatok:

Minden nap köteles az utcafrontot felsöpörni, és bejárni a kerítéssel határolt utcarészt valamint az udvart a balesetveszély elhárítása érdekében (kidőlt fa, bedobott üvegtárgy, megrongált játszóeszköz) Ha bármit észlel, intézkedik, és jelentést tesz a vezető vagy helyettesei felé.

A fák, növények metszése,
A gyep nyírása, szegélyezése,
Homokozók, gumiburkolatok, épületszegélyek gyom-mentesítése,
Homokozók felásása,
Homokozók takaróponyvázása
Folyamatos fű telepítése, kertrendezés,
Folyamatos locsolás, az időjárás függvényében,

Komposztáló kezelése,
Szelektív gyűjtések koordinálása, segítése
Minden héten a megadott időben a szeméttárolók kihelyezése, visszahelyezése a szemét elszállítása céljából.
villanyóra, gázóra leolvasása

Idénymunkák:

A nagytakarításkor szükség szerint segít a dajkáknak az ablakok, ajtók levételében és feltéte-lében.

Hólapátolás ( az óvoda épületének hosszában, kerítésen belül a közlekedő utak, figyelembe véve a növények védelmét a szórás tekintetében), szórás szükség szerint. Havazás esetén: 6.30 órára megtisztított út legyen biztosítva az óvoda és a bejáratok vonatkozásában.
Lombsöprés, gereblyézés, az óvoda egész területén a lomb folyamatos zsákba szedése a gyep védelme érdekében.(az óvoda előtti terület fokozott tisztántartása).
Szükség szerint a kerítésen kívül és belül elszórt hulladék összegyűjtése.
Bútormozgatás, teremrendezés

Minden évben részt vesz a munka és balesetvédelmi, tűzvédelmi oktatáson, üzemorvosi egész-ségügyi vizsgálaton

Záradék: A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekin-tem, annak egy példányát átvettem. A leltárilag általam átvett eszközökért anyagi felelős-séggel tartozom



………………………………………………………………………
Munkavállaló


MUNKAKÖRI LEÍRÁS PEDAGÓGIAI ASSSZISZTENS


Munkavállaló neve:
Munkaköre: pedagógiai asszisztens
Szervezeti egysége és a munkavégzés helye: Tápióbicskei Gyermeklánc óvoda
Közvetlen felettese: az óvodavezető
Alkalmazáshoz szükséges végzettség: érettségi

A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek te-kintem annak egy példányát átvettem. Az általam végzett munkáért és a ke-zelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően hasz-nálom, anyagi felelósséggel tartozik értük.

Tápióbicske,



p.h.




……………………………………
munkavállaló






…………………………………
óvodavezető


Munkáját a központi oktatási szabályozásban, valamint az óvodai alapdokumentumokban leír-tak szerint kell végeznie.
Fő feladata a kijelölt óvodai csoport felügyelete, kísérése, gondozása, igényes szabadidős fog-lalkoztatása, a beosztása szerint.
Különös kötelessége:
A pedagógiai asszisztens általános pedagógiai asszisztensi feladatai keretében a reggeli idő-szakban részt vesz a gyermekek fogadásában, átveszi a gyermeket a szülőtől, gondozótól, il-letve annak érkezésekor a gyermeket átadja.
A pedagógussal egyeztetve tájékoztatja a szülőt a gyermeket érintő napi eseményekről. Önál-lóan nem tájékoztathatja a szülőt.
Részt vesz a szülői értekezleteken, esetenként családlátogatáson, intézményi munkatársi, neve-lési értekezleten. Szerepet vállal szervezett kulturális programokban.
Titoktartási kötelezettséggel tartozik személyiségi jogokat érintő kérdésekben. Besegít ezek adminisztrációjának elkészítésébe. Betartja az intézmény GDPR Szabályzatában foglaltakat. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is fennáll.
Közreműködik az intézmény rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában, felügyeli a rábízott gyermekeket, vigyáz azok testi épségére. A gyermekekkel dekorációt készít.
Ünnepségek előkészítésében, szervezésében, lebonyolításában a pedagógus útmutatásai szerint részt vesz, a gyermeket bevonja a tevékenységbe.
Felismeri az alapvető elsősegélynyújtást igénylő, vagy az orvosi segítséget igénylő helyzeteket. Jelzi az intézkedés szükségességét.
Intézményen kívül foglalkozások, programok helyszíneire, kirándulásokra, sétákra pedagógus-sal kíséri a gyermekeket, csoportot.
Intézményen belül kíséri a gyermekeket, gondoskodik a foglalkozásokon való megjelenésről.
Az intézményen belüli és kívüli programokon felügyeli, segíti, irányítja a gyermekek tevékeny-ségét és balesetmentes közlekedését.
Tevékenyen részt vesz
-a gyermek környezeti, személyi higiénés szokásainak kialakításában (élettér tisztasága, rendje stb.),
-a gyermek öltözködési, étkezési szokásainak kialakításában (terítés, evőeszközök hasz-nálata stb.).

Felügyeli a gyermek higiénés és önkiszolgálási tevékenységét. Szervezi, felügyeli a csoportos étkezéseket. Ügyel a személyi ékörnyezeti higiénés szabályok betartására, a helyes szokások kialakítására.
Ellenőrzi a gyermekek által használt helyiségek rendjét, tisztaságát, a nevelési feladatokkal összhangban szoktatja a gyermekeket a rend megtartására.
Felügyeli, segíti a gyermeket a szabadidős tevékenységekben.
Egyezteti a pedagógussal a foglalkozásokhoz szükséges teendőket, előkészíti a szükséges esz-közöket.
Berendezi a csoportszobát az óvodai foglalkozások igényeinek megfelelően, együttműködik a pedagógussal az általános jellegű nevelő, oktató munkában.
A pedagógiai asszisztens az oktatási tevékenysége keretében egyeztet az óvodapedagógussal a foglalkozáson és azon kívül elvégzendő feladatokról, és átveszi a szükséges eszközöket, se-gédanyagokat.
Önállóan kezeli a foglakozás levezetéséhez szükséges eszközöket, megszervezi és előkészíti a pedagógus által kijelölt foglakozási feladatok elvégzését.
Részt vesz az óvodai tanítási, nevelési feladatok megvalósításában, a szokásrendszer kialakítá-sában, az óvodapedagógus irányítása szerint.
Közreműködik a gyermekek által elvégzett feladatok eredményének értékelésében, a haladási napló vezetésében.Határidőre elvégzi minőségi kivitelben mindazokat a feladatokat , ame-lyekkel felettese megbízza.
A pedagógus irányításával közreműködik a gyermeket fejlesztő, korrekciós tevékenységben, egyénileg segít a gyermeknek a foglalkozásokon. Kis csoportos fejlesztésekben részt vesz.A sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyermekek egyéni fejlesztésében a pedagógus iránymutatása alapján részt vesz.
Az udvaron együtt játszik a gyermekekkel, bekapcsolódik a játékba, játékot kezdemé-nyez.Esetenként (pl. ügyeleti időben) foglalkozást szervez, tart; beszámol az óvodapedagó-gusnak a gyermekek tevékenységéről.Részt vesz gyermekekre vonatkozó általános jellegű nyilvántartások (létszám, hiányzások) vezetésében a pedagógus útmutatásai szerint. Közremű-ködik adminisztrációs teendők ellátásában, az intézményi dokumentumok elkészítésében.
Hatásköre kiterjed teljes tevékenységére. Részt vesz tűz- és munkavédelmi oktatáson

MUNKAKÖRI LEÍRÁS ÓVODAPEDAGÓGUS

Munkavállaló neve:
Munkaköre: óvodapedagógus
Szervezeti egysége és a munkavégzés helye: Tápióbicske Gyermeklánc Óvoda
Közvetlen felettese: óvodavezető
Alkalmazáshoz szükséges végzettség: főiskola vagy felsőfokú óvodapedagógus végzettség
Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Munkaidejét (ami napi 8 óra) és kötelező óraszámát (heti 32 óra) és munkarendjét a mindenkor érvényben lévő jogszabály alapján határozza meg az óvoda vezetője.
Betartja az intézmény Adatkezelési Szabályzatában foglaltakat (GDPR).
A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendelteté-süknek megfelelően használom.
Dátum: aláírás

A módosításokat vastag betűvel jeleztük.
Munkaidő
-Munkaidejét és kötelező óraszámát a mindenkor érvényben levő jogszabályok határoz-zák meg.
-Az óvodapedagógus közvetlen felettese, munkáltatója az óvodavezető.
-Heti munkaidejük 40 óra
-Gyermekcsoportban eltöltendő kötelező óraszám: heti 32 óra , egyéb adminisztrációs tevékenység elvégzése az intézmény feladatellátása vonatkozásában: heti 8 óra.
-A részletes munkaidő beosztást az éves munkaterv tartalmazza. A munkaideje a cso-portjában kezdődik és végződik.
-Az óvodában olyan időpontban jelenjék meg, hogy munkaidejének kezdetekor munka-végzésre rendelkezésre álljon. Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze vezetőjének, a vezető helyettesének, kollégá-jának, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak.
-Munkaidő cseréje csoporton belül az óvodavezető engedélyével lehetséges.
-Az intézményt munkaidőben /hivatalos ügyek intézése céljából/ csak az óvodavezető engedélyével hagyhatja el.
-
Különös kötelessége:
Feladatok:
-Felelős a rábízott gyerekek szellemi és testi fejlődéséért. Csoportját nem hagyja fel-ügyelet nélkül! Szükséges esetben a szülőt tájékoztatja a gyermek egészségi állapotá-ról. Büntetési eljárásokat nem alkalmazhat (testi fenyítés, étel- vagy levegőztetés megvonás, stb.) Testi fenyítés esetén jegyzőkönyv készítése kötelező. Telefont nem használhat a gyerekek között sem a csoportban, sem az udvaron!
-Az óvodapedagógus irányítja és értékeli a gyermekek munkáját, fejleszti szakmai tudá-sát, a nevelőtestület tagjaként részt vesz a munkatervben meghatározott feladatok ér-tékelésében, végrehajtásában. Határidőre elvégzi a feladatokat.
-Köteles betartani a gyermekek egészségvédelmének és testi épségének biztosításával a védő -. óvó előírásokat.
-Az egészséges és biztonságos környezet megteremtésével fejleszti az elvárható és tilos magatartásformák kialakítását.
-Szervezett egészségvédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatáson megismeri, elsajá-títja a tudnivalókat, különös tekintettel a tűzriadó, bombariadó esetén szükséges tenni-valókra.
-Előforduló balesetek esetén ismeri az ide vonatkozó eljárás menetét (elsősegély nyújtás , intézkedési kötelezettség ) .
-Együttműködik az intézmény gyermek – és ifjúságvédelmi felelősével, részt vesz a gyermekek körülményeinek feltárásában, a veszélyek megelőzésében, megszüntetésé-ben.
-Bekapcsolódik az ünnepek előkészítésébe és minden egyéb rendezvény lebonyolításá-ba.
-Fejleszti tudását, rendszeresen részt vesz a továbbképzéseken, az ott elsajátított ismere-tek alkotó módon jelennek meg munkája során.
Önálló, felelősségvállaló, döntésképes, komplex, következetes szakmai munka.
-Köteles megtartani a pedagógus etikai követelményeit valamint a munkafegyelem és a közösségi együttműködés normáit.
-Intézményi innovációban való részvétel.
-Dajkai munkát irányítja.


Alapfeladata a rábízott gyerekek egyéni, differenciált fejlesztése.
Feladata a rábízott, köztük a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési tanulási és magatartás zavaros, a hátrányos és halmozottan hátrányos, valamint a tehetséges gyerekek nevelése és fejlesztése, a legjobb tudásának megfelelően, minden területre kiterjedően.
Feladatait a köznevelési törvényben meghatározottak szerint, az SzMSz, a Házirend és a veze-tői utasítások maradéktalan figyelembe vételével végzi, a pedagógiai szabadság nyújtotta szakmai önállósággal és felelősséggel.
A nevelőtestület tagjaként gyakorolja azokat a jogokat és kötelességeket, melyet az idevonat-kozó jogszabályok határoznak meg. Az ismereteket sokoldalúan és tárgyilagosan közvetíti.
Alkotó módon együttműködik a nevelőmunka fejlesztése, a nevelőtestületi egység kialakítása érdekében.
Feladata az együttműködés változatos és célszerű formájának kialakítása.
Életszemléletében törekszik a pozitív beállítódásra, megnyilvánulásaiban ezt hangsúlyozza.
Együttműködik a jó munkahelyi légkör megteremtésében, konfliktuskezelésében megértő, tapintatos, a további közös munka sikerességét szem előtt tartó módon jár el.
Hivatáshoz méltó magatartást tanúsít az élet minden területén. Etikai kódexben megfogalma-zottakat betartja.
Kapcsolatot tart a szülőkkel, pedagógiai és egészségügyi felvilágosító tevékenységével hozzá-járul az óvodai és családi nevelés egységének kialakításához. Megszervezi és vezeti a csoport szülői értekezletét, nyílt napot tart, fogadóórát tart. Folyamatosan ellenőrzi, méri, értékeli a gyermekek teljesítményét, fejlődését, és igény szerint írásban tájékoztatja a szülőt. A szülőket tájékoztatja az esetleges tudnivalókról. A gyermekek előzetes fogadására felkészül. Család-látogatást kiscsoportban végez, középső – nagy csoportban csak új vagy problémás gyermek esetében. Nyílt napon bemutató foglalkozást tart.

Adminisztrációs tevékenység feladatai:

-Az óvoda Pedagógiai programja alapján lebontja és összeállítja az adott korcsoportnak megfelelő nevelési tervet (éves terv nevelési területenként, fejlesztő játékok terve).
-Pontosan és naprakészen vezeti a felvételi és mulasztási naplót, a csoportnaplókat, a gyermekek egészségügyi törzslapját, az étkező nyilvántartását. Határidőre ellátja a szakmai munkával és a tanügyi nyilvántartással kapcsolatos ügyviteli és adminisztráci-ós teendőket.
-A csoportra vonatkozó adminisztrációt elkészíti, vezeti és végzi.
-Folyamatosan értékeli és ellenőrzi csoportjában a gyermekek teljesítményét, fejlődését, és erről feljegyzést készít, félévente írásban tájékoztatja a szülőket gyermek aktuális fejlettségi állapotáról, a megtett intézkedésekről és a további fejlesztési/vagy egyéb ja-vaslatokról.
-Elkészíti az óvodai szakvéleményt.
-Nagycsoportban elkészíti és átadja a szülők részére a Fejlesztési javaslatot.
-Vezeti az étkezők nyilvántartását, aláírja azt. Az érvényben lévő alapdokumentum elő-írása és ajánlása szerint megfelelően felkészül a tervszerű nevelő – oktató munkára. Al-kalmazza a gyermek tevékenységéhez szükséges szemléltető eszközöket, és anya-gokat. Ellátja a munkájával kapcsolatos ügyviteli teendőket. A Pedagógiai program előírásának alapján munkatervet készít a nevelési, oktatási szervezési területről. A cso-portnaplót, mint a „Pedagógiai Alapdokumentumot” naprakészen vezeti. A gyerme-kekről feljegyzést készít. A szemléltető eszközök készítését, fejlesztését segíti, az al-kalmazott eszközöket gondosan kezeli A Pedagógiai Program – előírásait ismeri, és an-nak megfelelően készíti fel gyermekcsoportját a nevelő – oktató munkára. A csoport-naplót, mint a Pedagógiai alapdokumentumot a Pedagógiai program ismeretében készí-ti el.

A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje

A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt köte-lező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll.

A munkaidő-nyilvántartás szabályai a következők:
A pedagógusok munkaidejének nyilvántartására szolgáló adatlapot – a mindenkor hatályos jogszabályi előírások követésével – az óvoda vezetője készíti el.
Minden pedagógus köteles napi gyakorisággal pontosan vezetni saját nyilvántartó lapját, a hónap utolsó napján az aláírt nyilvántartó papírokat az óvodatitkárhoz köteles eljuttatni.
A heti munkaidő minden teljes állálban kinevezett pedagógus számára 40 óra, ennek túljeljesí-tésére és alulteljesítésre sincs lehetőség.
A hatályos belső rendelkezések szerint munkaidőkeretben dolgozunk, tehát a napi munkaidő-nek nem feltétlenül kell minden napon 8 órának lennie, de a heti munkaidő összegzésének 40 órának kell kijönnie.
A Mt. szerint biztosítanunk kell 20 perc munkaszünetet minden kollégának, aki munkakezdés-től legalább 6 órát munkában tölt.

Egyéb feladatok:
-Gyakornok munkájának segítése.
-Helyettesítés rendje: Elsősorban az azonos csoportban dolgozó óvodapedagógusok, amennyiben ez akadályba ütközik, az óvodapedagógus munkakörben dolgozó kollé-gák.
-Munkamegbeszélésen észrevételeit, javaslatait tegye meg.
-Az óvoda ügyeit kezelje hivatali titokként.
-A gyermekek, dolgozók, szülők személyiség jogait érintő információkat őrizze meg.
-Az óvoda működésében a nevelő testület tagjaival és munkájával a gyermekek egész-ségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot köteles megőrizni.
-Köteles a munkaidő pontos betartására, /kezdete-vége/ szabadságát a nyári időszakra ütemezni, ha szükséges más estben a szabadság azt a vezetőnek előre jelezni.
-Az óvodában munkakezdés előtt 10 perccel jelenjen meg, munkaruhában munkaidejé-nek kezdetekor saját csoportjában munkavégzésre, rendelkezésre álljon.
-A már munkaidejét töltő kollégát beszélgetéssel ne zavarja.
-Érkezéskor és távozáskor köteles a jelenléti ívet vezetni.
-Munkahelyi vezetője az óvodavezető.
-A szülőket folyamatosan érdemben tájékoztatja az óvodában folyó nevelő munkáról, a gyermek fejlődéséről.
-Figyelembe veszi a gyermekek egyéni képességeit, tehetségét, fejlődési ütemét szocio-kulturális helyzetét, átlagtól eltérő másságát.
-A költségvetés készítésénél javaslatot tesz a bútorok, eszközök javítására, pótlására, bővítésére.
-Óvja az óvoda berendezési és felszerelési tárgyait. A csoportszobában elhelyezett leltá-ri tárgyakért és az általa használt eszközökért leltári felelősséggel tartozik. A munkavi-szonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési fe-lelősséggel tartozik.
-Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben a gyermekcsoporton kívül használja a te-lefont, magánügyeit gyorsan (1-2 percben), a nevelőmunka zavarása nélkül intézze el.
-Baleset esetén: Elsősegélyben részesíti a sérültet, gondoskodik az orvosi ellátásról, szükség esetén baleseti jegyzőkönyvet készít! Azonnal tájékoztatja a szülőt, vezető óvónőt (helyettes).
-A fent leírtakon túl ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket az óvodavezető a fel-adatkörébe utal.

A pedagógus kötelezettségei és jogai

A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók oktatása. Minden alkalmazott a jóváhagyott helyi Pedagógiai Programban leírtak szerint köteles a gyermekek nevelését, okta-tását ellátni, az ehhez alkalmazott dokumentációt adott határidő betartása mellett vezetni!
Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy
-nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődésé-ről, tehetségének kibontakozásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárha-tót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét;
-a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség sze-rint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakem-berekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse;
-segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, tartsa nyilván a tehetséges tanulókat;
-előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés maga-tartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartására;
-egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsü-lésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat;
-a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával;
-a gyermekek, a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradékta-lanul tiszteletben tartva végezze a munkáját, és a panaszkezelés belső rendje szerint te-gye meg intézkedéseit;
-részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, és minden év március 10-ig írásban adja le az intézményi-pedagógusképzési terv elkészítéséhez a továbbtanulási, képzési szándékát;
-a pedagógiai programban és az SzMSz-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminiszt-ratív feladatait teljesítse;
-pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadó órákon, az óvodai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeket;
-határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket;
-köteles megőrizni a hivatali titkot, amely munkája során jutott tudomására a gyerme-kekkel, kollégákkal és a szülőkkel kapcsolatban akkor is, ha már munkaviszonya az in-tézményben megszűnt. Elvárható, hogy az óvodapedagógusi hivatásához méltó maga-tartást tanúsítson épületen kívül is, amelynek értelmében nem sértheti munkáltatója jó hírnevét, jogos gazdasági érdekét, vagy a munkaviszony célját veszélyeztető módon nem cselekedhet!
-hivatásához méltó magatartást tanúsítson,
-a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.

Heti teljes munkaidejének 80%-át (kötött munkaidő) köteles az intéz-ményvezető által meghatározott feladatok ellátásával tölteni. Óvodában kötött munkaidőt (heti 32 óra) a gyermekekkel való közvetlen, teljes óvo-dai életet magába foglaló foglalkozásra kell fordítani. A teljes munkaidő fennmaradó részében az előkészítő, neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, gyermekfelügyeletet, továbbá eseti helyettesítést is el kell lát-ni. E munkának része a gyermekek teljesítményének értékelése, minősítése is. Az intézményvezető jogosult az arányos és egyenletes feladat elosztást biztosítani a nevelőtestület

Házirend

Tápióbicskei Gyermeklánc Óvoda





Tápióbicske, Kossuth Lajos út 55.






H Á Z I R E N D











2020.









Tartalomjegyzék


1. Az óvoda adatai3
2. Általános rendelkezések3
2.1. A házirend célja3
2.2. A házirend hatálya3
3. Az óvodai felvétel-átvétel szabályai, eljárásrendje4
3.1. Az óvodai felvétel rendje: 4
3.2. Külföldi állampolgárságú gyermekek az óvodában5
3.3. Az óvodai felmentés5
4. Az óvodai élet rendje 6
4.1. Az intézmény nyitva tartása 6
4.2. Óvodai napirend 6
4.3. Nyári zárva tartás rendje 6
4.4. A nevelési év rendje6
4.5. Nevelés nélküli munkanapokon szervezett ügyelet rendje7
4.6. Óvodai ünnepek, hagyományok, események rendje7
5. Az óvodai jogviszony megszűnése: 7
6. Beiskolázás, értékelés, jutalmazás és fegyelmezés rendje:8
7. A gyermekek távolmaradásával kapcsolatos szabályok8
8. A gyermekek behozatalának, elvitelének szabályai9
9. A gyermekek ruházata10
10. A térítési díj befizetésének, visszatérítésének rendje11
11. A gyermekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok11
12. Gyermekbalesetek megelőzését szolgáló általános óvó-védő szabályok12
12.1. Helyiségek használata:12
12.2. Biztonságos környezet13
12.3. Tájékoztatás formái, módja:13
12.4. A gyermekbalesetekkel összefüggő egyes feladtok, gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége14
12.5. Teendők baleset esetén:14
13. Reklámozás szabályai15
14. A család és az óvoda közös nevelési elveinek kialakítása15
14.1. Kapcsolattartás, együttműködés, a gyermekek fejlődéséről információszerzés lehetőségei15
15. Az óvoda dokumentumai és nyilvánosságra hozataluk16
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK17
Melléklet18





1. Az óvoda adatai

Az óvoda neve: Tápióbicskei Gyermeklánc Óvoda
Az óvoda székhelye: 2764 Tápióbicske, Kossuth Lajos út 55.
Telefon, fax száma:+36 29 421 559
email címetapiobicskeovi@gmail.com
Honlapwww.tapiobicskeovi.hu
Óvodavezető:Pornói Mária
Az óvoda fenntartója:Tápióbicske Község Önkormányzata
Címe:2764 Tápióbicske, Rákóczi út 93.
Telefon száma:+36 29 421 001



2. Általános rendelkezések

2.1. A házirend célja

A gyermekek, szülők jogainak és kötelességeinek gyakorlásával, a gyermekek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezések megállapítása, érvényesülése a helyi gyakorlatban.
A házirend célja, hogy az óvodába járó gyermekek nyugodt, biztonságos körülmények között, életkori sajátosságaikhoz igazodó, sajátos nevelési igénynek megfelelő életrend szerint nevelkedhessenek.
A különböző jogszabályokban megfogalmazott jogok, kötelességek érvényesülésének helyi gyakorlata, az intézmény saját működésének belső szabályozója.
A házirend jogforrás, melynek megsértése jogsértés.

2.2. A házirend hatálya

Területi hatálya:Tápióbicske község közigazgatási területe
A házirend hatálya az intézménybe érkezéstől, annak egész területére érvényes (udvar, épület). Továbbá kiterjed az intézmény szervezésében, a pedagógiai program megvalósításához kapcsolódó, óvoda épületén kívüli rendezvényekre, programokra, közlekedésre (séták, kirándulások, színházlátogatások, stb.)

Az óvoda székhelye: Tápióbicske, Kossuth Lajos út 55.

Személyi hatálya:
A gyermekekre, szüleikre, az intézmény valamennyi alkalmazottjára és a szülőkre, a gyermekek törvényes képviselőire, valamint az általuk megbízott személyekre és az intézményben tartózkodókra terjed ki.
Betartása a szülőkre, az óvoda dolgozóira és minden olyan személyre, aki az épületben tartózkodik egyaránt kötelező érvényű.

A Házirend be nem tartása számon kérhető és jogkövetkezményt von maga után.



Időbeli hatálya:

A házirend kihirdetésének napjától lép érvénybe, a házirendben megfogalmazott időpontig.
A nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési–oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, a nevelési, illetve a pedagógiai program részeként tartott kötelező, továbbá az intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt.

Az intézmény helye az oktatási rendszerben:
·Az óvoda a gyermek 3. életévének betöltésétől az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig nevelő intézmény.
·Az óvodai nevelés, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében zajlik.


3. Az óvodai felvétel – átvétel szabályai, eljárásrendje:

3.1. Az óvodai felvétel rendje:
A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni az önkormányzat által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban.
Az óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább 30 nappal közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján, valamint közlemény vagy hirdetmény közzétételét kezdeményezi a fenntartásban működő óvoda honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon.

Nem csak az óvodai nevelésre kötelezett és kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett, hároméves kort betöltött, hanem a harmadik életévét be nem töltött gyermek szülője is bármikor kérheti gyermeke felvételét az óvodába a nevelési év közben, annak érdekében, hogy a gyermek az óvodai nevelésben részt vehessen.

A tartós gyógykezelés alatt álló, az intézményes óvodai nevelésben való részvételi kötelezettsége alól felmentett gyermek szülője számára az óvoda biztosítja a tanácsadás, a konzultáció lehetőségét, továbbá terápiás vagy más kezelés szükségessége esetén tovább irányít a pedagógiai szakszolgálathoz vagy más szakellátást biztosító intézményhez.

Az óvodai felvétel – átvétel jelentkezés alapján történik.
Az óvodába a gyermek – a törvényben foglalt kivétellel – harmadik életévének betöltése után vehető fel.
A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos.
Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik.
A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni – átvenni, amelynek körzetében lakik, illetve ahol a szülője dolgozik. Az óvodai felvételről – átvételről az óvoda vezetője dönt.
Az óvoda köteles felvenni – átvenni azt a gyermeket, akinek kötelező az óvodai nevelésben való részvétele, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található.

Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény.
A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévet betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A szülő kérelmére az engedélyező szerv a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, a negyedik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja (2011. évi CXC. törtvény a nemzeti köznevelésről).
A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, amennyiben gyermeke az óvodakötelezettséget külföldön teljesíti, köteles az Oktatási Hivatalt írásban értesíteni, a beiratkozás utolsó napját követő tizenöt napon belül.
A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett, az óvodával jogviszonyban álló gyermek szülője, amennyiben gyermeke az óvodakötelezettségét a jövőben külföldön teljesíti, erről előzetesen köteles az óvodavezetőt értesíteni.




Az óvoda vezetője
a)az óvodai felvételi, átvételi kérelemnek helyt adó döntését írásban,
b)a kérelem elutasítására vonatkozó döntését határozati formábban közli a szülővel. Az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek átvétele esetén az óvoda vezetője a döntésről értesíti az előző óvoda vezetőjét.
A döntéssel kapcsolatban a szülő 15 napon belül az óvodavezetőjéhez benyújtott fellebbezéssel élhet.

Mindenkori csoportösszetételt az adott évben beíratott gyermekek életkora és létszáma határozza meg. Ezért osztott, részben osztott, illetve osztatlan csoportokat is szervezünk.
Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok figyelembe vételével.

A (Knt.) 45.§ (2) bekezdése alapján:
A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség teljesítse a tanév első tanítási napján kezdődik. A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. A szülő kérelmét az iskolakezdés évében január 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor csak szakértői bizottság rendelhető ki, és a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról. Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmére engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.

3.2. Külföldi állampolgárságú gyermekek az óvodában

A nem magyar állampolgár kiskorú akkor válik óvodai ellátásra jogosulttá, illetve akkor tanköteles Magyarországon, ha
•menedékjogot kérő, menekült,
•a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja,
•a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik (BÁH).
A jogszerűen tartózkodó nem magyar állampolgár akkor válik óvodai ellátásra jogosulttá, ha a szülő három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.
A feltételek meglétét a gyermek nevelési-oktatási intézménybe történő felvételénél igazolni kell.
Igazolni szükséges:
•állampolgárságát,
•az országban tartózkodási jogcímét.
A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében életvitelszerűen lakik.

3.3. Az óvodai felmentés

A szülő kérelmére, az engedélyeztető szerv a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, a negyedik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. /Nkt. 8.§ (2)
A felmentett gyermeket az óvodai nyilvántartásban szerepeltetni kell.

4. Az óvodai élet rendje

4.1. Az intézmény nyitva tartása

·Az óvoda 5 napos munkarenddel (hétfőtől-péntekig) üzemel.
·Az óvoda nyitvatartási ideje hétfőtől péntekig: 06.30-16.30 óráig.
A gyerekek óvodában tartózkodásának maximális ideje napi 10 óra.
·A gyermekek biztonsága érdekében az intézmény kapuja, reggel 8.30-12.45-ig, illetve 13 órától –15.30 óráig zárva van. Állandóan nyitva van az intézmény főbejárata.
·Az ebéd után hazamenő gyermekeket 12.45-től 13.00-ig lehet elvinni. Kérjük a szülőket, lehetőség szerint 13 óra után ne zavarják a csoport életét.
·Az óvoda kapujának zárva tartása elsődlegesen a gyermekek biztonsága érdekében történik, természetes joga, lehetősége a szülőnek, hogy gyermekét az óvodából hazavihesse.
·Az épületbe jutás a kapu zárva tartása esetén csengetéssel történik.
·A központilag engedélyezett szüneteken kívül az óvoda csak rendkívüli esetben (balesetveszélyes körülmények, épületben történt meghibásodás, stb.) tart zárva.
·Rendezvények esetén a nyitva tartási időtől való eltérést az óvodavezető engedélyezi.

4.2. Óvodai napirend

Az óvodában a napirendet úgy alakítottuk ki, hogy a szülők gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák, illetve hazavihessék.

06.30-13.00Érkezés, gyermekek fogadása, reggeli.
Játék, szabadon választott tevékenységek, képesség fejlesztések, egyéni differenciált korrekciós fejlesztés, a rehabilitációs idősáv biztosítása.
Testápolási teendők, előkészületek a tízóraihoz, mindennapos frissítő torna, tevékenységek a szabadban.
Testápolási teendők, ebéd.
13.00-15.00.Testápolás, pihenés.
15.00.-16.30.Testápolási teendők, előkészületek az étkezéshez, uzsonna.
Játék, szabadon választott tevékenységek, egyéni képességfejlesztések, hazabocsátás.


Az étkezések idejének megtartása mellett, a napirendet minden csoport rugalmasan kezeli az aktuális események, tevékenységek, a gyermek (csoport) biológiai életritmusának figyelembevételével. Célszerű a korán (6.30-7.00) érkező gyermekeket otthon megreggeliztetni.

4.3. Nyári zárva tartás rendje
·Az óvoda a fenntartó engedélye alapján nyáron 4 hétig zárva tart, melynek pontos időtartamáról a szülők február 15-ig a faliújságon írásban értesítést kapnak. Ez minden évben augusztus 01-től augusztus 31-ig tart.


4.4. A nevelési év rendje
·A nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart.
·A nyári időszakban összevont csoportokkal működik az óvoda a karbantartási munkálatok, a nyári szabadságolás és a lecsökkent gyermeklétszám miatt.
·A június 1-től július 31-ig, a nyári szervezett udvari élet összevont csoportokkal történik.


4.5. Nevelés nélküli munkanapokon szervezett ügyelet rendje

·Nevelési értekezletek, szakmai és egyéb szervezeti továbbképzések megtartása céljából a köznevelési törvényben meghatározottak alapján, 5 nevelés nélküli munkanapot veszünk igénybe.
·A nevelés nélküli munkanapok időpontjait az óvoda munkatervében határozzuk meg, a tanévnyitó szülői értekezleten ismertetjük a szülőkkel, az esetleges változásokról 2 héttel előbb tájékoztatást adunk, ill. min. 7 nappal előre jelezzük a szülőknek.
·A szülők aláírásukkal is igazolják, hogy tudnak-e gyermekük elhelyezéséről gondoskodni. Az óvoda azon gyermekek számára, akik elhelyezését a szülők nem tudták megoldani felügyeletet biztosít. Az ellátást igénylő gyermekek nevelését, felügyeletét ez idő alatt a vezető által kijelölt óvodapedagógus látja el.

4.6. Óvodai ünnepek, hagyományok, események rendje

Az ünnepek és hagyományok ápolása az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. Célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, illetve növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy hagyományai fennmaradjanak. Formái az ünnepségek, rendezvények, egyéb kulturális események.
•A rendezvények pontos időpontjait az óvoda munkatervében határozzuk meg, ezen időpontok a csoportos faliújságon olvashatóak.
•A nevelőtestület által szervezett gyermekrendezvények a szülők számára zártak:
•Mikulás, Karácsony, Húsvét
•Egyéb zárt körű ünnepeink:
oMárcius 15, Föld napja, s egyéb környezetvédelmi napok A rendezvényeket a Munkatervben megjelölt felelősök végzik
•Közös ünnepeink a szülőkkel:
oFarsang /de./, Anyák napja, Gyermeknap, Évzáró/Nagycsoportosok búcsúztatása
•Csoport szintű ünnepek: a gyermekek név- illetve születésnapja.
•Egyéb események: kirándulások, sportversenyek, bábszínház látogatások, vendégművészek stb.
•A ünnepek, hagyományok megszervezését a csoportos óvónők a szülők bevonásával végzik, a gyermekek életkorának, érzelmi beállítottságának megfelelően.
•Az előadások, kirándulások, stb. költségét a szülők biztosítják, ezek maximált költségéről a Szülői Szervezet első értekezletén határoz. A döntésről a szülőket tájékoztatja. A költségek beszedésében a Szülői Szervezet tagjai vesznek részt.
•Azon rendezvényeken, melyet az óvoda dolgozói szerveznek, és a programot is biztosítják a gyermekek részére (szülőkkel közös programok) a gyermekek biztonságáért a szülők felelnek.
•A sajátos nevelési igényű gyermekek számára egyéni állapotuk alapján biztosítjuk a rendezvényeken, kirándulásokon, stb. való részvételt. Maximálisan figyelembe vesszük a szülő ill. szakember ez irányú javaslatát, szükség esetén bevonásukkal biztosítjuk a gyermek jelenlétét.

5. Az óvodai jogviszony megszűnése

Az óvodai elhelyezés megszűnik:
-ha a gyermeket szülő kérésére másik óvoda átvette (és ezt a befogadó óvoda írásban igazolta)
-ha a szülő írásban bejelenti
-ha a gyermeket felvették az iskolába (kivétel abban az esetben, ha a gyermek SNI és Szakértői Bizottság javasolta) a nevelési év utolsó napján.
-ha az engedélyeztető szerv a szülő kérelmére felmenti a gyermeket a rendszeres óvodába járás alól. Ebben az esetben az óvoda nyilvántartja a gyermeket.
-az óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesítő gyermek eléri a tanköteles kort.
-ha az óvodai elhelyezés megszűnik, akkor a gyermeket törölni kell az óvodai nyilvántartásból.
-a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.


6. Beiskolázás, értékelés, jutalmazás és fegyelmezés rendje


A gyermekek értékelését az óvodapedagógusok végzik évente minimum két alkalommal, a gyermekenként vezetett személyiség lapon megfigyeléseik alapján.
Az értékelés fontos közösségalakító tényező. Az óvodában a pozitív értékelés az elsődleges: a jutalmazás és ennek előlegezett formája, a biztatás. Ezzel erősíthetők leginkább a gyermek helyes megnyilvánulásai, és ezzel alakíthatók ki a pozitív motivációk.
A gyermekek jutalmazásának elvei és formái: Az óvodában alkalmazott jutalmazás a verbális és nonverbális kifejezések, és kommunikációs eszközök, érzelmek kifejezése, kiemelt-megtisztelő feladatadás. Tárgyi jutalmazás nem alkalmazható.
A fegyelmező intézkedések az életkori sajátosságokból fakadóan mindig a pozitív irányba ható mintaadás, átterelés, motiválás, megbeszélés, szélsőséges esetben tevékenység megállítása. Elkülönítés (csoport területéről), étel, tárgy vagy szeretetmegvonás nem alkalmazható. Mindig a gyermek viselkedésének közösségellenességére irányul, a pillanatnyilag adott magatartást ítéljük el és nem a gyermeket.

7. A gyerekek távolmaradásával kapcsolatos szabályok


Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell.
A mulasztást akkor kell igazoltnak tekinteni, ha:
-a gyermek (a szülő írásbeli kérelmére) az óvodavezetőtől írásban engedélyt kapott a távolmaradásra
-a gyermek beteg volt
-a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni

Minden távolmaradást – az étkezési térítési díj jóváírása miatt is – előre be kell jelenteni a csoportos óvónőnek vagy az élelmezésvezetőnek.
Családi és egyéb programok miatt összesen egy nevelési évben 15 napot igazolhat a szülő!
Betegség után a gyermek csak orvosi igazolással fogadható az óvodában.


Távolmaradás okaIgazolás formájaIgazolás határideje
BetegségOrvosi igazolásBetegség utáni visszatérés első napján az óvodába érkezéskor az óvónőnek át kell adni.(orvosi igazolás hiányában a gyermek nem vehető be az óvodába, mivel gyógyult, egészséges állapota jogszerű igazolással nem alátámasztott.)
Váratlan vagy hivatalos eseményHatósági igazolás/szülői igazolás írásbanA hiányzást követő első napon az, óvodába érkezéskor az óvónőnek kell átadni.
HiányzásAz óvoda „szülői kérelem” nyomtatványának kitöltése, az óvodavezető engedélyezéseLegkésőbb a tervezett távolmaradás megkezdését megelőzően 3 nappal kell benyújtani az óvodavezetőnek.

Ha a gyermek
-a köznevelésről szóló törvény 8.§ (2) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és
- egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, az óvoda vezetőjének – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII.23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – értesítenie kell:
a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot.
-igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tíz nevelési napot, az óvoda vezetőjének a mulasztásról tájékoztatnia kell az általános szabálysértési hatóságot, azaz a járási hivatalt.
A szabálysértési törvény szerint a fenti esetben a gyermek törvényes képviselője szabálysértést követ el.
A szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke az óvodaköteles korú gyermek esetében az adott nevelési évben összesen tizenegy nap.
20/2012. (VIII.31.) EMMI- rendelet módosításáról szóló 32/2015 ( IV.19.)EMMI – rendelet. A miniszteri rendelet 51.§-ának új (4c) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben az óvodás gyermek igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda vezetőjének haladéktalanul értesítenie kell a gyámhatóságot.

8. A gyermekek behozatalának, elvitelének szabályai

•Minden nap 630-730 óráig és 1545-1630 óráig, ill. esetenként összevont csoportokban gyülekeznek a gyerekek.
•Az óvodai étkezés időpontjai: tízórai: 0845-915-óráig, ebéd: 1200-1245 óra között, uzsonna: 1500-1530 között.

•Az iskolába készülő nagycsoportosok számára ajánlott a korábbi érkezés (730-800 óra), hogy legyen elég idejük a játékra, különböző tevékenységekre.

•A gyermek érkezésekor vagy elvitelekor a szülők, hozzátartozók nem mehetnek be a csoportszobába, csak kivételes alkalmakkor (pl. a beszoktatási időben, rendezvényeken), amennyiben az óvodapedagógus engedélyt ad rá. A gyermek szülői felügyelet nélkül csak abban az esetben érkezhet, illetve távozhat az óvodából, ha ezt a szülő írásban kéri.

•Gyermeküket öltöztessék át és kísérjék a csoportszobába, adják át a pedagógusnak.
•Az óvónő csak azokért a gyermekekért felelős, akiket a szülő, vagy a szülő megbízottja átadott az óvónőnek. Ha a gyermek szülőnek való átadása személyesen megtörtént, a továbbiakban a szülő felelős a gyermekéért.



•A gyermekek biztonsága, valamint a kulturált viselkedési szokások kialakítása érdekében a gyermek behozatalakor és elvitelekor köszönjenek az óvónőnek, jelenlévő felnőttnek, gyermekeknek.
•Az óvodából a gyermek idegennek vagy testvérnek (14 év alatti) csak a szülő írásbeli kérelme alapján, saját felelősségére adható ki. Elvált vagy válófélben lévő szülők közül a gyermeket a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő viheti el. Ha a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő írásban engedélyezi, más személy is elviheti a gyermeket. A gyermeket csak olyan személynek adjuk ki, aki nem veszélyezteti a gyermek épségét. Ellenkező esetben más hozzátartozót értesítünk.

•Az óvodában folyó nevelőmunka nyugalma érdekében a gyermekeket hozó, ill. elvivő szülő várja el gyermekétől a kulturált viselkedést.
•Kérjük az ebéd utáni hazamenőket, hogy hangoskodással, futkározással ne zavarják a már pihenő gyermekek nyugalmát, ez utóbbi balesetveszély forrása is.
•A gyermekek érdekében - baleset elkerülése miatt - kérjük, ha a szülő eljött gyermekéért, ne tartózkodjék tovább az óvoda területén. Ez esetben a szülőnek a saját gyermekétől az óvoda udvarán való tartózkodás ideje alatt is el kell várnia az óvodai szabályok betartását.

•A gyermekek délután folyamatosan távozhatnak a szüleikkel, de kérjük, hogy uzsonnázás közben ne zavarják meg a gyerekeket, engedjék nyugodtan befejezni az étkezést.
•Az óvoda területére ételt behozni, ill. kivinni ÁNTSZ előírás szerint nem lehet, csak külön szabályok betartásával:
oÉtelt behozni (születésnap, névnap) csak számlával igazoltan lehetséges.
oZöldség –gyümölcs behozatalnál is kérjük számlával igazolni a vásárlást. Amennyiben a gyümölcsöt otthon termelték, úgy a szülő – nyomtatványon – köteles nyilatkozni arról, hogy a kötelezően előírt élelmezés-egészségügyi várakozást betartotta.
oA gyermekek egyéni etetése, nassoltatása otthonról hozott élelmiszerrel a többi gyermek előtt (csokoládé, Túró Rudi, cukorka stb.) tilos és nem is etikus.
•A nagyon korán, vagy a reggeli után érkező gyermekeket kérjük otthon megreggeliztetni.

•Rendkívüli esetben, nyitva tartási időn túl a gyermekek elhelyezéséről az ügyeletes óvónő gondoskodik, a bejárati ajtón értesíti a szülőt a gyermek tartózkodási helyéről. Értesítjük ebben az esetben a szülőt, ha többszöri próbálkozás után sem sikerül elérnünk, felvesszük a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálat kolléganőjével.


9. A gyermekek ruházata

•A gyermekek ruházatának jellel való ellátása nagyon fontos, ez alapján azonosítja a gyermek és az őt nevelő felnőtt is.
•Kérjük, hogy gyermeküket ápoltan, tisztán hozzák az óvodába, s gondoskodjanak a váltóruhák, cipők, stb. folyamatos tisztán tartásáról.
•A gyermekeknek egy garnitúra tiszta váltóruhát (alsó, zokni, szoknya vagy nadrág, póló) biztosítsanak, amelyet a jellel ellátott polcán vagy zsákjában kérünk elhelyezni.
•Kérjük az évszaknak, időjárásnak megfelelő öltözékek behozatalát, s a hely szűke miatt a már nem használatosak hazavitelét.
•Nyári zárás előtt – az óvoda karbantartása, takarítása miatt – minden szülő köteles a gyermeke valamennyi személyes tárgyát, öltözékét hazavinni, visszajövetelkor az aktuális felszerelést tisztán, rendben tartva visszahozni.
•A hónapokig az óvodában tárolt holmikért felelősséget nem vállalunk!
•A gyermekek számára kötelező a váltócipő. A balesetveszély ill. a higiénia szempontjából tilos a papucs.
•A testnevelés foglalkozásra a tornacipő, ill. gumitalpú, zárt cipő kötelező, a balesetek elkerülése érdekében csak így engedélyezzük a gyermek részvételét a foglalkozáson.
•A gyermekek egészséges fejlődése érdekében, ill. a balesetek megelőzése érdekében gondoskodjanak a megfelelő méretű ruházatról és lábbeliről.
•Az egészséges életmódot, a gondozást a célszerű, réteges öltöztetés is biztosítja, kérjük ennek megfelelő ruházatról gondoskodjanak. Ne öltöztessék túl a gyermeket, de alul öltözött se legyen.

10. A térítési díj befizetésének, visszatérítésének rendje

•A gyermekek számára étkezési térítési díjat kell fizetni azon szülőknek, akik nyilatkozatuk szerint nem jogosultak térítési díj- mentességre.
•Amennyiben valamilyen táplálék allergiája van a gyermekének kérjük, hozzanak orvosi igazolást. A speciális étkezés visszavonásához is orvosi igazolás szükséges. Az óvoda dolgozói csak az előírás szerint szállított ételt kínálhatják a gyermeknek. Ételt behozni ilyen esetben is tilos!
•Az étkezési térítési díjak befizetése minden hónapban a tárgyhónapra előre, készpénzzel az önkormányzatnál történik, minden hónap 20-áig reggel 8.00-15.00-ig
•A étkezési térítési díjakkal kapcsolatos észrevételeiket az önkormányzatnál, valamint az élelmezésvezetővel közöljék.
•A szülő kötelessége, hogy a tájékoztatásban megjelölt határnapig a gyermeke étkezési térítési díját – hiányzás esetén is – befizesse. Amennyiben a szülő nem tesz eleget a befizetési kötelezettségének írásban felszólítást kap annak teljesítésére.

•Az étkezési térítési díj megállapítása a mindenkor érvényben lévő jogszabályok alapján történik.
•Betegség vagy más hiányzás esetén az étkezés lemondható. A lemondás telefonon, vagy személyesen történhet az óvodavezetőnél, vagy a pedagógusoknál.
•A hiányzás első napján a étkezési térítési díj a szülőt terheli, kivéve, ha a hiányzást előző nap, vagy a hiányzás napján reggel 9 óráig bejelenti. Az étkezés lemondása azok számára is kötelező, akiknek a gyermeke ingyenes étkezésben részesül. A hiányzás utáni étkezés igénylését a gyermek óvodába érkezését megelőző nap 12.00-ig kell bejelenteni. Telefonos lemondást az élelmezésvezetőnek, illetve az óvodavezetőnek kell átadni.
•A lemondott étkezési térítési díjak a következő havi befizetéskor kerülnek elszámolásra.


11. A gyermekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok


·Az óvodába csak egészséges gyerek járhat, betegségre utaló jelekkel, gyermeket az óvodába nem vehetünk be.
·A napközben megbetegedett gyermekeket az óvónő értesítése után, a szülőnek mielőbb el kell vinnie az óvodából és csak orvosi igazolással jöhet újra a közösségbe.
·Amikor az óvónő bármely egészségügyi problémával - pl. kötőhártya gyulladásos a szeme - orvoshoz irányítja a gyermeket, akkor csak szakorvosi igazolással jöhet ismét az óvodába.
·A minél gyorsabb elérhetőség érdekében kérjük, a csoportos óvónőknek pontos telefonszámokat adjanak meg, annak változásait is jelentsék be.
·Ha a gyermek fertőző beteg, (rubeóla, bárányhimlő stb.) amint a szülő tudomására jut, kérjük azonnal jelezze az óvoda vezetőjének, hogy a szükséges intézkedést megtegye.
·Az orvos által az óvoda látogatásától eltiltott gyermek, gyógyulás után, csak orvosi igazolással jöhet az óvodába.
·Amennyiben gyógyszer-érzékeny vagy ételallergiás gyermeke, kérjük orvosi igazolással jelezze a csoportos óvónőnek. Gyógyszert a szülő a csoportos óvónőnek nem adhat át gyermeke gyógykezelésére – kivéve, ha orvos igazolja, hogy a gyermek tartós betegsége, allergia stb. miatt állandó gyógyszert szed. Minden szülő kötelessége felhívni az óvodapedagógus figyelmét arra, ha a gyermek különleges betegségben szenved.
·A védőnő negyedévente tisztasági szűrést végez.
·A gyermekek rendszeresen egészségügyi vizsgálaton (fogászati) vesznek részt. A vizsgálatok alól a szülő előre, írásban kérhet mentességet gyermekének, egyébként az óvoda orvosa által a megjelölt szakorvosi vizsgálatra a szülő köteles elvinni a gyermekét.


12. Gyermekbalesetek megelőzését szolgáló általános óvó-védő szabályok

A gyermekkel az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint a gyermek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően ismertetjük a következőket:

1. Az óvodába hozható tárgyak
·Balesetveszélyes tárgyakat a gyermek nem hozhat magával, erről a szülő köteles gondoskodni. pl. szúró, vágó eszköz, harci eszköz vagy akként használható tárgy, kötél, stb. Amennyiben az előírt szabályozást nem tartják be, a bekövetkezett kárért az óvoda csak szándékos károkozás esetén felel.
·Ha a gyermek az óvodába értéktárgyakat hoz (arany-, ezüst nyaklánc, ..., egyéb értékes tárgyak stb.) azok megőrzésére, eltűnéséért felelősségvállalásra az óvoda nem vállalkozhat.
·Az óvodában hagyott, ill. hozott tárgyakért pl.: bicikli a tárolóban, arany, ezüst tárgyak, játékok, szánkó, stb. és az ékszerek (gyűrű, fülbevaló, nyaklánc…) által okozott balesetekért az óvoda nem vállal felelősséget. A bicikliket az arra kijelölt helyen tárolják. A felnőtt bicikli tárolót csak az óvoda dolgozói használhatják. Az óvoda udvarán biciklizni tilos! /kivétel: oktató jelleg, pedagógussal/
·Otthoni játékot nem lehet behozni! A gyermekek a beszoktatási időben bevihetik kedvenc játékaikat.
·Az SNI-s gyermek az orvos vagy más szakember által előírt, javasolt eszközt behozhatja, ennek használata egyéni szabályozás alapján történik.
Az udvari játékeszközök használatának a szabályait az udvarra érkezéskor naponta ismertetjük a gyermekekkel, életkoruknak megfelelően.




12.1 Helyiségek használata:

Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely a gyermek érkezéskor a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek felügyeletre átadására, valamint a kísérő távozására, a gyermek távozásakor a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges.
Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint minden más személy.
A külön engedélyt az óvoda vezetőjétől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.
Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor.
Az óvodában töltött idő alatt a szülők és hozzátartozók csak a folyosókon és csoportszobákban (váltócipőben) tartózkodhatnak, egyéb helységek használata egészségügyi okokból nem lehetséges.
Abban az esetben, ha az óvodás gyermekek külső helyszínen tartózkodnak ugyanezek a szabályok érvényesek. Szülői, hozzátartozó kíséretet elfogadunk, de mindig az óvónő irányítása és útmutatásai szerint. Óvodai csoport külső helyszínen tartózkodása esetén legalább minden 9 főre 1 felnőtt kíséretet kell biztosítani.


12.2. Biztonságos környezet

·A gyermekek érdekében kérjük a kapun és az ajtón a zárakat mindig használják, s gyermeküket is e szabály betartására tanítsák.
·Az óvónőt beszélgetéssel ne vonják el a csoporttól, - csak szükség esetén rövid időre – mert előidézheti baleset kialakulását és zavarja a nevelőmunka folyamatát. A csoportban dolgozók nem telefonálhatnak a gyermekek között!
·Kérjük, óvják és becsültessék meg gyermekeikkel is az óvoda tulajdonát képező eszközöket, tárgyakat, az óvoda épületét és udvarát.
·Ügyeljenek az óvoda külső és belső rendjére, tisztaságára és cselekvően támogassák az óvodát nevelési feladatainak ellátásában. A gyermekek érdekében – balesetek elkerülése végett - az óvoda udvarán, csoportszobákban, a gyerekek csak óvodapedagógus (ill. óvodai dolgozó) felügyelete mellett tartózkodhatnak. Szülős rendezvény alkalmával a szülő felel gyermekéért.
·Az óvoda területén belül (épület, udvar) valamint 5 m-es körzetében szeszes italt fogyasztani és dohányozni tilos.
·Állatokat az óvodába csak előzetes megbeszélés alapján, - a megfelelő védelmi előírások betartásával - oktatási céllal lehet behozni, egyébként tilos. Kérjük, a kerítéshez se kössék ki a kutyákat, mert balesetveszély forrása.
Károkozás esetén a szülő anyagi felelősséggel tartozik a károsult (személy, óvoda) felé.

·Bombariadó, tűzriadó esetén, ill. egyéb vészhelyzetben a mindenkor az óvodában tartózkodó vezető értesíti a rendőrsége a 107-es telefonszámon, ill. a 105-ös telefonszámon a tűzoltóságot és közben utasítást ad az épület kiürítésére. A gyermekeket ki kell menekíteni az épületből, s szükség esetén az iskolában kell elhelyezni.
·A bejelentés, a menekülési útvonal kijelölése és a gyermekek biztonságos elhelyezése, a tűzriadó és bombariadó terv alapján történik.


12.3. Tájékoztatás formái, módja:

Az óvónőt nevelő-oktató munkájának végzése közben zavarni nem szabad.
Az együttműködésnek szabályozott formái vannak: fogadó órák, családlátogatások, szülői értekezletek, melyekről a csoport óvónője 1 héttel korábban a szülőt értesíti.
A vezető óvónő fogadóórája minden hétfő: 8.00– 10.00 óráig.
Az óvónők havonta egy alkalommal (bejelentkezés alapján) tartanak fogadóórákat. Nincs fogadóóra abban a hónapban, amikor csoportok szülői értekezletet tartanak.
A gyermekkel kapcsolatos információ, tájékoztatás csak a gyerek saját óvónőjétől vagy az óvodavetőjétől kérhető.
Komolyabb probléma, konfliktus, ellentét esetén mindenképpen keressék fel az óvónőt, illetve az óvodavezetőjét, és velük közösen kell megoldani a helyzetet.
Közös nevelés sikeres megvalósítása érdekében szükség van igazi valós együttműködésre, nyitottságra és őszinteségre, nem tehető a gyermek előtt indulatos, negatív megjegyzés mások gyermekére, szüleire, származásra, az óvodára, az ott dolgozó felnőttekre.
A szülő a személyiséglapon tett aláírásával igazolja, hogy a gyermek értékelését megismerte. A személyiséglap az óvodából nem elvihető és nem másolható, a csoportnapló részét képezi.
Különös gondosságot igényel a tanköteles korúak esete. Minden gyermek szülőjével egyénenként beszélgetnek az óvónők az iskolára való felkészültségről.


12.4. A gyermekbalesetekkel összefüggő egyes feladatok, gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége

Minden dolgozó, szülő kötelessége az óvoda egész területén balesetveszélyre utaló tárgy, eszköz, jelenség észlelésekor, saját testi épségét nem veszélyeztetve, azt elhárítani, és az óvodavezetőt értesíteni.
Közös feladatunk a gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelésének biztosítása, a gyermekek testi épségének megóvása.
Az óvodapedagógus a gyermekek részére az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát az óvodai nevelési év megkezdésekor, valamint szükség szerint (az óvodai foglalkozás, kirándulás stb. során) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismerteti. Az ismertetés tényét és tartalmát a csoportnaplóban dokumentálja. Ilyenek pl.:
-udvari és csoportszobai játékeszközök használata,
-étkezéshez, vizuális tevékenységhez használt eszközök (kés, villa, olló, stb.) használatának módja,
-testnevelés foglalkozáson (mozgásos napon) az eszközök használata,
-séták, kirándulások alkalmával elvárható magatartásformák, szabályok betartása,
-egyéb sporttevékenység esetén az ott elvárt viselkedés.
A balesetek elkerülése érdekében a szülőket is tájékoztatja a fentiekről, valamint, hogy gyermekük ne hozzon az óvodába olyan tárgyat, játékot, amely saját vagy társai testi épségét veszélyezteti. Az óvodán kívül szervezett programokról a szülőket minden esetben tájékoztatja. Közlekedési eszköz igénybevételéhez a szülőtől kér írásbeli nyilatkozatot.

12.5. Teendők baleset esetén:

Ha a pedagógus észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, kötelessége, hogy a szükséges intézkedéseket megtegye:
A gyermeket haladéktalanul el kell látnia. A sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni, de a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Értesíti az óvodavezetőt vagy a helyettest a balesetről.
A baleset súlyosságától függően, illetve eszméletvesztés, lázgörcs esetén orvost vagy mentőt kell hívni, illetve orvoshoz kell vinni a gyermeket.
A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell készíteni. Biztosítani kell a Szülői Szervezet képviselőjének részvételét a baleset kivizsgálásában.
A jegyzőkönyv egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig át kell adni a szülőnek. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.


13. Reklámozás szabályai

A reklámanyagok elhelyezéséről az óvodavezető dönt. Az óvodában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Csak az óvoda profiljával, tevékenységével összeegyeztethető, ill. működésével kapcsolatos anyagok kerülhetnek ki az óvoda hirdetőtáblájára.

14. A család és az óvoda közös nevelési elveinek kialakítása

Az óvodába járó gyermekeket arra neveljük, hogy:
·tanulják meg tisztelni a felnőtteket,
·szeressék és fogadják el pajtásaik egyéniségét, másságát,
·tudják és merjék kifejezni magukat,
·legyenek képesek alkalmazkodni,
·az esetleges konfliktusokat ne durvasággal, erőszakossággal, árulkodással oldják meg.
Ezen törekvésünk sikerességének érdekében kérjük, hogy otthon is ezeket az alapelveket erősítsék gyermekeikben. Pl:
- Ne tegyenek indulatos, negatív megjegyzéseket más gyermekére, szülőre, óvoda dolgozóira.
- Ne bíztassák gyermeküket agresszivitásra, még ha gyermeküket sérelem is érte.
- Kérjük, problémáikkal keressék meg az óvodapedagógust vagy az óvodavezetőt.

14.1. Kapcsolattartás, együttműködés, a gyermekek fejlődéséről információszerzés lehetőségei

Az óvoda és a családi nevelés összehangolása érdekében óvodánkban Szülői Szervezet működik.
Minden csoportból a megválasztott szülő(k) képviseli a csoportját. A szülői közösség maga közül választja meg a vezetőséget. Ez a vezetőség képviseli minden téren a szülők összességének véleményét.

A szülőknek lehetőségük van rá -és igényeljük is-, hogy az óvodában folyó pedagógiai munka kialakításában a megfelelő fórumokon aktívan vegyenek részt, ötleteikkel segítsék a közös gondolkodást! Szükség van valódi, közös együttműködésre, nyitottságra, őszinteségre.
Kérjük a szülőket, hogy hasznos észrevételeikkel segítsék munkánkat!
Fontosnak tartjuk az együttműködést a tehetséges, ill. felzárkóztatásra szoruló gyermekek hatékony nevelésének érdekében, valamint a hátrányos helyzetű, ill. veszélyeztetettség megelőzésére, ill. megszüntetése érdekében, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, fejlesztése érdekében.
Ebben a csoportos óvónők, és a vezető mellett a gyermekvédelmi megbízott nyújt segítséget, s tart kapcsolatot a szülőkkel, a Gyermekjóléti Szolgálattal, külső szakemberekkel. Bármilyen jellegű problémáikkal kérjék segítségünket, amiben tudunk segítünk, vagy ajánlást, tanácsot adunk, kihez fordulhatnak.
A gyermekek megismerése és a befogadás megkönnyítése érdekében az óvodapedagógusok előre egyeztetett időpontban még az óvodába lépés előtt meglátogatják a családban a gyermeket. Az új gyermekek befogadását segítjük az anyás beszoktatás lehetőségének felajánlásával, melyet a délelőtt folyamán a csoportszobában és az udvari tartózkodás ideje alatt vehetnek igénybe a szülők. Ennek ideje kb. egy hét, de igazodunk a gyermek igényeihez.



A gyermekek nagyobb csoportjának meghatározása
A gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdések tárgyalásában a Szülői Szervezet részt vehet.
A gyermekek nagyobb csoportja a gyermekek létszámának 75%-a feletti érdekeltség.
Külön programok szervezése a gyermekek 20%-ának érdeklődése esetén lehetséges.

Az óvoda zárása
Az intézményt minden esetben legalább két dolgozó zárhatja be. Előtte meg kell győződniük arról, hogy minden nyílászáró megfelelően van-e bezárva, majd központilag áramtalanítani kell. Ezt követően a riasztórendszert bekapcsolják.

Párt, politika
Politikai tevékenység a z intézmény nyitvatartási ideje alatt nem folytatható.

Dohányzás
Az óvoda területén, épületében, udvarán és az óvoda bejáratától 5 méteren belül dohányozni és szeszes italt fogyasztani tilos!

15. Az óvoda dokumentumai és nyilvánosságra hozataluk

·A Pedagógiai Program, SZMSZ, teljes terjedelemben megtalálható óvodánkban a vezetői irodában kihelyezve. Itt lehet olvasni, az óvodából kivinni tilos!
·A házirendet beiratkozáskor - és lényeges változás esetén – ismertetjük a szülőkkel.
·Beiratkozáskor a Házirend kivonatát átadjuk a szülőknek, melyet aláírásukkal igazolnak.
·A Házirend teljes példánya kifüggesztve megtekinthető az óvoda faliújságjain.
·A szülők számára óvodai dokumentumainkról szülői értekezleteken, valamint előzetes egyeztetés alapján egyéni fogadóórán tartunk ismertetőt.





LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK


Véleményezte


______________________________________________________
DátumSzülői Közösség

Elfogadta


_____________________________________________________
DátumNevelőtestület

Jóváhagyta:


_____________________________________________________
DátumÓvodavezető


A házirend hatálya és hatályba lépése:
Területi hatálya: az intézmény épülete és udvara, egyéb külső helyszín, ahol a gyermekekkel tartózkodunk.

Személyi hatálya: Tápióbicskei Gyermeklánc Óvodába beiratkozott gyermekek, szüleik, hozzátartozóik.
2020. szeptember 01-től visszavonásig.

Felülvizsgálat, értékelés időpontja: 5 évente

Módosítás előírásai
Törvényi változás esetén
Ha a felülvizsgálat ezt indokolja
A nevelőtestület 2/3-os többségi kezdeményezése alapján dönt a módosítás elfogadásáról.
Írásbeli előterjesztés nevelőtestületnek, óvoda vezetőségnek.

Nyilvánosságra hozatala:
A fenntartó és a partnereink által megtekinthető a vezetői irodában és minden faliújságon.








Melléklet

Gyermekek jogai:
A nevelési és oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék, oktassák. Óvodai napirendjét életkorának megfelelően alakítják ki (játékidő, levegőztetés, pihenőidő, étkezés, testmozgás).
A gyerek emberi méltóságának és személyiségének tiszteletben tartása érdekében nem vethető alá embertelen, megalázó büntetésnek, testi fenyítésnek, zaklatásnak. Idetartozik az étel erőltetése, a levegőztetés megvonása is. A gyereket közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés nem érheti.
A gyerek joga, hogy képességének, érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön.
Nemzeti, illetve etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön (több szülő együttes kérése alapján).
Vallási, világnézeti, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben kell tartani.
A gyerek nevelése és oktatása az intézmény pedagógiai programja alapján történik, mely szerint az ismeretek közlését, átadását tárgyilagosan és többoldalúan kell megvalósítani. Biztosítani kell a foglalkozásokon való részvételét.
A gyerek cselekvési szabadságát, családi élethez, magánélethez való jogát az óvoda nem korlátozhatja, de a gyerek ezen jogának gyakorlása közben nem veszélyeztetheti saját, illetve társai, az óvoda alkalmazottainak egészségét, testi épségét. Nem akadályozhatja viselkedésével a többiek művelődéséhez, fejlődéséhez való jogát.
Családja anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesülhet.
A gyerek az intézmény eszközeit (játékot, foglalkozási, fejlesztőeszközök), berendezéseit (bútorok, rádió, magnó), felszereléseit ingyenesen, de rendeltetésszerűen használhatja, arra vigyáznia kell.

Szülők jogai:
A szülő joga, hogy megismerje a nevelési – oktatási intézmény pedagógiai programját, intézményi minőségirányítási programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. A házirend egy példányát a beiratkozáskor a szülőnek betekintés céljából át kell adni.
Joga, hogy saját gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, a gyerek neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. Az intézmény vezetője és a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglakozásokon. Kezdeményezheti szülői szervezet, óvodaszék létrehozását, s abban tevékenyen közreműködhet. Az óvodai szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztathatja az intézmény nevelőtestületét és a fenntartót. A gyerekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az óvoda vezetőjétől, s az adott kérdés megtárgyalásakor, mint szülői szervezet képviselője, tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten.

A szülő kötelességei: A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon a gyermeke testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről. Biztosítsa gyermeke zavartalan és rendszeres óvodába járását hátrányos helyzetű gyerek esetén hároméves kortól, rendezett körülmények között élő gyereke esetén ötéves kortól. Amennyiben a szülő a gyermeket másik óvodába kívánja vinni, akkor az új óvoda igazolását meg kell kérni. A visszajelzés hiányában értesíteni kell az illetékes jegyzőt. Kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, és a tőle elvárható módon segítse a fejlődés folyamatát, valamint a gyerek közösségbe való beilleszkedését, a közösségi élet szabályainak elsajátítását. Rendszeresen tartson kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre az együttnevelés érdekében a szükséges tájékoztatást adja meg. Tartsa tiszteletben az óvoda dolgozóinak emberi méltóságát és jogait. A pedagógus, valamint az ő munkáját segítő alkalmazottak a nevelői – oktatói munka, illetve a gyerekkel összefüggő tevékenysége során büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személyeknek számítanak.

Pedagógiai Program

Pedagógiai Program

Tápióbicskei Gyermeklánc Óvoda





Intézményvezető:
Pornói Mária


2022.




I.
Pedagógiai Program

Bevezető - helyzetelemzés


Az intézmény adatai:Tápióbicskei Gyermeklánc Óvoda
Az intézmény székhelye:2764 Tápióbicske, Kossuth Lajos út 55.
Tel/Fax:+36 (29) 421-559
E-mail cím:tapiobicskeovi@freemail.hu

Az intézmény működési területe: Tápióbicske község közigazgatási területe
Az intézmény fenntartója: Tápióbicske Község Önkormányzatának képviselő-testülete
2764 Tápióbicske, Rákóczi út. 93
Tel. +36 (29)421-001

Az intézmény jogállása:önálló jogi személy
Képviselettel kapcsolatos jogok, kötelezettségek és felelősség az intézmény vezetőjéé.

Gazdálkodás:
Gazdálkodással összefüggő jogosítványok Tápióbicske Község Önkormányzatát illetik meg.

Szakágazat száma
85102Óvodai nevelés

A költségvetési szerv alaptevékenysége:

Óvodai nevelés, ellátás a gyermekek 3 éves korától az iskolába lépéshez szükséges fejlettség eléréséig.
Sajátos nevelési igényű gyermekek alábbi típusát látja el: különleges bánásmódot igénylő gyermeket, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján ép értelmű beszédfogyatékos, valamint magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő, részképesség zavarokkal rendelkező gyermek.
Intézményi programok komplex támogatása.
Esélyegyenlőség elősegítését és az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó tevékenységek és programok támogatása.

A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése:

kormányzati funkciószámkormányzati funkció megnevezése
1091110Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai
2091140Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
3096015Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

Az alapító okirat kelt: 2015.01.28.

Törvényi megfeleltetés

Alaptörvény
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

Törvények
- A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
- 1997. tv. XXXI. törvény A gyermekek védelméről és jogairól
- 2013.évi CCXLV. törvény egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő
módosításáról
- 2015.évi LXV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény módosításáról


Rendeletek

-345/2016.(XI.18.)Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012.(VIII.28.) Korm. rendelet módosításáról
-122/2018.(VII.10.) Korm. rendelet az egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról
-363/2012. (XII.17.) számú Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról
-229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról
-20/2012. (VIII. 31.) EMMI – rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
-229/20012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
-30/2012. (IX. 28.) EMMI – rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézmények és az ezen intézményekben dolgozó pedagógusok 2012. évi támogatásáról
-32/2012. (X. 8.) EMMI – rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
-15/2013. (II. 26.) EMMI – rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
-48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai- szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai- szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai- szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről



A Pedagógiai Program módosítását indokolta :

-4 évenkénti felülvizsgálat

A módosításokat dőlt betűvel jeleztük.



Az intézmény bemutatása


Az óvoda közel 3 évtizeden keresztül munkáltatói és szakmai szempontból az iskolához tartozott. Pontos adatunk nincs arról, hogy mikortól működik óvoda településünkön. 1942-ben „a napközi otthon” a mai Nagykátai úton, a mostani egészségházban volt. Az 1950-es években, már egyértelműen óvodának nevezett épület a mostani községi könyvtár helyén volt. Ekkor mindössze egy kis létszámú gyermekcsoport működött egy óvónővel és egy dajkával. Az étkezés sajátkezelésű konyháról történt. 1954 után a Kossuth Lajos utcai épületbe költözött az óvoda, ahol már 2 foglalkoztató szoba, valamint szolgálati lakás is volt. Ekkor 2 részben osztott csoport működött 2 óvónővel valamint 2 dajkával. Az óvoda 1980 szeptemberéig 2 csoportos volt, majd 1981-ig 3 csoportos, később 4 csoportosra bővült. 5 csoportos 1997-től lett. Az 5. csoport a tornaszobában kapott helyet. 1983-ban épült hozzá a 2-es számú épület, melyben helyet kapott 3 foglalkoztató és a 300 adagos konyha. Az egyes számú épület teljes felújítása 2004-ben történt meg. 2012-ben egy uniós pályázat révén bővítettük óvodánkat. Ezzel lehetőségünk nyílt arra, hogy helyet kapjon egy tornaszoba, egy nevelői szoba, egy fejlesztő szoba, valamint a 6. csoportszoba. Az óvoda helységeinek felszereltsége színben, méretben a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelőek. Az udvar napsütötte és árnyékos részei ideális életteret nyújtanak az év nagy részében.


Szociokulturális és infrastrukturális környezet bemutatása


A település a Tápió folyó völgyében Budapesttől 60km-re található. Vasútállomása nincs, közlekedése autóbusz járattal megoldott. Infrastruktúrája az elmúlt években sokat fejlődött. Az utóbbi években jelentős demográfiai mozgás tapasztalható községünkben. A beköltözött családok közül többen megélhetési gondokkal küzdenek, családi körülményeik rendezetlenek, életvitelük és lakáskörülményeik erősen kifogásolhatóak. Jelentős részük munkanélküli. A település mezőgazdasági jellegű, de nagyon kevesen élnek mezőgazdasági termelésből. Néhányan egyéb vállalkozói tevékenységet folytatnak, mások a községen kívül próbálnak elhelyezkedni, sajnos egyre kevesebb sikerrel.


Szociokulturális háttér


Óvodánk férőhelyeinek száma 150 fő. Az óvodai felvételeknél a törvényi előírásoknak megfelelően járunk el. Az óvodába felvett gyermekeket általában életkoruk alapján soroljuk csoportba, de figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat is. A felvett gyermekek szociokulturális háttere rendkívül heterogén képet mutat.
Többségük három - vagy többgyermekes családból jött. Teljes családban él a gyermekek többsége.
Kevés azon családok száma, ahol mindkét szülő dolgozik, egyre több, ahol mindkét szülő munkanélküli, jellemző a családokra, hogy az egyik szülő dolgozik. Nagyon sok család él segélyből, alkalmi munkákból. A családok anyagi helyzete lehangoló képet mutat. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma elég magas, az elmúlt években növekvő tendenciákat mutat. A helybeli családok száma magas, a beköltözötteké alacsony.
A családok túlnyomó többsége saját lakásban él, albérletben nem számottevő, nagyszülőkkel is kevesen élnek együtt. Egyedül nevelő szülők száma alacsony.
A szülők többsége együttműködő, gondoskodó, normakövető. Vannak azonban olyanok is, akik kevésbé, vagy egyáltalán nem együttműködők, kevésbé fogadják el a tanácsainkat, kéréseinket. Ezen szülők gyermekeit sok negatív hatás éri.


Tárgyi feltételek


Az óvoda két épületből áll, valamint emeletből. Az eszközjegyzékkel összehasonlítva az óvoda felszerelési-, berendezési tárgyait elmondhatjuk, hogy minden eszközzel rendelkezünk. Az óvoda objektív feltételrendszerének a fejlesztése az óvoda évenkénti költségvetési keretének függvénye, melyet a Fenntartó Önkormányzat a mindenkori gazdasági helyzetnek megfelelően biztosít. A nevelő munkát segítő eszközök, játékok száma is folyamatos bővítésre kerül. Minden csoportszobában új szekrénysorok, és az öltözőkben új öltözőszekrények találhatóak. Technikai eszközellátottságunk nagyon jó. Rendelkezünk 3db televízióval, 3 DVD lejátszóval, 3 CD lejátszós magnóval, 3 új asztali számítógéppel, 1 laptoppal, 1 projektorral, 1 hangosító berendezési szettel (keverőpult, 3 db hangfal, 3 db mikrofon). Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk felszereltségünket bővíteni.
Az óvoda udvarán a hat csoport számára található 6 homokozó, 3 babaház, 4 rugós játék, 3 komplex csúszda mászókával, 6 asztal padokkal, 1 libikóka, valamint kötél-mászóka és lépegető található. A mászókák és csúszdák alatt ütéscsillapító gumitégla található. Az udvar napsütötte és árnyékos részei ideális életteret nyújtanak az év nagy részében.
Hiányzik viszont egy olyan fedett terület, ahol esős időben is biztosítani tudnánk a szabad levegőn való tartózkodást. A környezet esztétikusabbá tételét virágoskert létesítésével oldottuk meg. Az udvari játékok felújítása és cseréje 2016-2018-ban történt, melyet KMOP + VEKOP pályázat keretében sikerült megvalósítanunk. Nagy beruházásként pályázat keretében (KMOP 4.6.1.) az intézmény bővítése is megtörtént. A végeredmény egy hat csoportos óvoda tornateremmel, nevelő- és fejlesztő szobával, új eszközökkel, bútorokkal, megújuló energia-forrásokkal ellátva. A fenntartó megvásárolta a szomszédos ingatlant, mellyel az óvoda udvarát tudjuk bővíteni, ezzel is nagyobb mozgásteret biztosítva a gyermekek számára. Az udvari tartózkodás során lehetővé tesszük a különböző életkorú gyermekek közös tevékenységét, a kommunikációt. Az óvoda tárgyi fejlesztéséhez pályázatok megírásával járulunk hozzá. A Magyar Falu Program keretében kialakításra került egy focipálya.


Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon alakítottuk ki, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Tegye lehetővé mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. Elsősorban természetes, környezetbarát anyagok felhasználására törekszünk. A gyermekek számára biztosítsunk lehetőséget mobil bútorokkal a kuckósítás kialakítására. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon – a hozzáférhetőség elveit szem előtt tartva – napi szinten kínáljuk az ábrázolási kellékeket, a szabad játékhoz szükséges kiegészítő eszközök barkácsolási lehetőségét, a társasjátékokat, a fejlesztő játékokat (néhány fejlesztő játékot a szervezett tevékenységen belül használunk)- és a gyermekek biztonságára figyelemmel kell elhelyezni.

Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására. Az óvónők saját elképzeléseik szerint alakítják ki a csoportszobák berendezését, színét. Elsősorban a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodnak. Minden csoportszoba így egyedivé vált. Az öltöző és a folyosó díszítése is az óvónők egyedi elképzelését tükrözi. Minden csoportnak található a folyosón faliújsága, melyre a szülőket is érintő információkon túl a gyermekek munkáit helyezik ki az óvodapedagógusok.

Humánerőforrás bemutatása

Az óvoda arculatában meghatározó jelentőségűnek tekintjük dolgozóink felkészültségét emberi értékeit.

Engedélyezett, státusz álláshelyek száma: mindenkori költségvetési rendelet szerint

Munkánkat pedagógiai asszisztensek is segítik.

Óvodapedagógus

•Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modell, mintát jelent a gyermek számára
•Alapvető feladata, hogy maximálisan biztosítsa a gyermek alapvető szükségletét, az érzelmi biztonságot.
•Az ideális óvodapedagógus az alapvető humanista értékek hordozója, melyhez megfelelő szakmai felkészültség társul, s ez a mindennapi pedagógiai tevékenységében kifejeződik.
•Vegye figyelembe a lehetőségekhez mérten a családok igényeit. Tapintatosan és kizárólag a gyermek érdekeit figyelembe véve kell közelíteni a megoldás felé. A gyermek bizonyos értékeket hoz a családból, melyeket tiszteletben kell tartani. Nagy hangsúlyt fektetünk az óvodapedagógus és a gyermekek együttműködésére. A gyermekek véleményét, ötleteit beépítjük fejlesztési elképzeléseinkbe.
•A pedagógusok rendszeres belső és külső továbbképzésen és önképzésen vegyenek részt, majd a megszerzett ismereteiket a nevelőtestület számára adják át; csoportra, gyermekre tudatosan, tervszerűen alkalmazzák.
•Irányítja a dajka munkáját, akikkel messzemenően együttműködik az eredményes nevelés érdekében
•Meghatározó személyiségjegye kell, hogy legyen a demokratikus nevelési stílus
•Viselkedése, beszédkultúrája, öltözködése, külső megjelenése minta a gyermekek
•számára.
•Személyisége, személye méltán képviselje az intézményt.
•A nevelőtestület közös értéknek fogadja el, a toleranciát, empátiát, egymás segítését, együttműködést, egymás véleménye iránti megértést, tiszteletet.
•A rendelkezésre álló tanulási, képességfejlesztési segédanyagokat, eszközöket, digitális anyagokat és eszközöket is ismeri, kritikusan céljainak megfelelően használja.
•Pedagógiai terveit a megvalósítás eredményességének függvényében felülvizsgálja. A tapasztalatokat írásban rögzíti a csoportnaplóban a témaheteket záró-elemző lapokon.
•Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai eljárások és programok (projektek, ünnepségek, kirándulások) megvalósításában.
•Nyitott a szülő, a gyermek, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében.
•Rendszeresen tájékozódik a pedagógia tudományára és az óvoda pedagógiára vonatkozó legújabb eredményekről (folyóiratok, szakkönyvek, publikációk).


Nem pedagógus alkalmazottak

Dajkai munkakörben 6 fő dolgozik, mindannyian rendelkeznek dajkai szakképesítéssel. Pedagógiai asszisztens munkakörben 2 fő dolgozik, rendelkeznek szakképesítéssel. Óvodatitkár munkakörben 1 fő dolgozik.
Az óvodapedagógus tevékenységének és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez.
A dajka, a pedagógiai asszisztens, mint a gyermekekkel együtt élő felnőtt részt vesz az óvodai csoport életében, tevékeny résztvevője a csoportban zajló eseményeknek, végzi a gondozási tevékenységet az óvónővel közösen. Munkájukat a gyermekek napirendjéhez igazítva, az óvodapedagógusok irányítása mellett végzik, egyértelműen elkülönítjük mely esetben kompetens, mely esetben segítő a szerepkörük. Javaslatot tehet az óvodai élet megszervezésére.
Személyiségével, magatartásával, beszédstílusával, öltözködésével, külső megjelenésével pozitív minta a kisgyermekek számára.


Továbbképzés területén a prioritást
az inklúzió, az integráció, a differenciálás és esélyteremtés, tehetséggondozás egészségfejlesztés területén szerveződő továbbképzéseken való részvétel támogatás

Célunk
A hospitálásra épülő együttműködés gyakorlatának kialakítása.

Feladatunk
•Egymás munkájának minél teljesebb megismerése
•Egymástól való tanulás megvalósítása
•Együttműködés fejlesztése

Tartalma:
•Képzéseken való részvétel, új módszerek elsajátítása (egyéni, mikrocsoportos, differenciált fejlesztés)
•Új dolgozó beilleszkedését segítő gyakornoki rendszer működtetése
•Nevelési értekezlet
•Esetmegbeszéléseken való részvétel
•A nevelési tervek egyeztetése, ismertetése a dajkákkal
•Munkaközösségi megbeszélések
•Nevelési időn kívüli szabadidős tevékenységekben való részvétel


Jövőképünk

Modern, a gyermekek alapszükségleteinek kielégítéséhez, valamint optimális fejlesztéséhez szükséges – az Európai Unió szabványainak megfelelő – helyiségekkel és tárgyi feltételekkel bíró intézményt működtetünk. Nevelőtestületünk minden tagja lelkileg kiegyensúlyozott, a társadalmi normákat közvetítő, nyitott, szakmailag képzett, innovatív, a gyermeki személyiséget tiszteletben tartó, feltétel nélkül befogadó, s minden embert értéknek tekint.

Az óvoda kollektívája olyan jövőképet képzel el ahol:
-az óvoda életét, a mindennapokat, úgy szervezzük meg, hogy a gyerekek annak minden percét játékként élhesse meg;
-óvodánk dolgozói közössége jó hangulatban, egymást segítve, elfogadva, tisztelve, megbecsülve működünk együtt a pedagógiai programunk megvalósításában;
-munkatársainkra jellemző az igényesség, a szakmai hozzáértés, a fejlődés iránti elkötelezettség, rendszeres továbbképzésre való igény;
-az óvodapedagógusok munkáját szakképzett dajkák segítik, akik hatékonyan vesznek részt a munkában a közös cél érdekében;
-nevelőmunkánkat továbbra is segíti logopédus, fejlesztőpedagógus;
-vezetőink megteremtik azokat a feltételeket, ahol nyugodt körülmények között nevelhetik a munkatársak a gyerekeket.
Óvodai nevelésünk családias, érzelmi biztonságot nyújtó, élményekben, tapasztalatokban és tevékenységekben gazdag-, elfogadó, előítéletek nélküli. A gyermek egyéni sajátosságait, kiemelten a sajátos nevelési igényű, valamint hátrányos helyzetű és tehetséges gyermekek igényeit messzemenően szem előtt tartjuk. Nevelőmunkánkban építve eddig elért eredményeinkre, sikereinkre, és nyitottak vagyunk az újszerű pedagógiai kezdeményezések, innovációs kezdeményezésekre.
Az intézmény működésében figyelembe vesszük a közvetlen – és közvetett partnereink igényeit.

Küldetésnyilatkozat

Küldetésünknek tekintjük:
-a boldog, kiegyensúlyozott érzelmi biztonságot nyújtó gyermekkor biztosítását;
-a családi nevelés kiegészítését, a családdal való együttműködést, a gyermek esetlegesen meglévő hátrányainak csökkentését;
-az emberi értékek, erkölcsi normák továbbítását (közösségi magatartási szabályok, empátia, tolerancia, másság elfogadását, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrációját, stb.);
-a magyarságtudat megalapozását, a nemzeti értékeink megismerését, átadását, megőrzését (népzene, néptánc, népi hagyományok, mesterségek, stb.);
-célunk, hogy az általunk nevelt gyermekek nyitottak legyenek az őket körülvevő világra, a természet értékeinek megőrzésére, a környezettudatos szemléletmódra.
Mindezt annak érdekében, hogy egymásra odafigyelő, pozitív beállítottságú, boldog, kiegyensúlyozott társadalom jöjjön létre!
Ismétlődő közös tevékenységek megszervezése

Az óvodában igyekszünk minden alkalmat célszerűen megragadni a közös ünnepek és hagyományok kialakítására. A közös tevékenység a gyermek fejlődésének serkentője. A közös készülődés, tervezgetés távlatot jelenthet a gyermek számára.

A közösségi nevelés szempontjából kiemelt jelentőségűek:

•a közös ünnepek és hagyományok ápolása,
•a szűkebb és tágabb környezethez, a szülőföldhöz való kötődés alakítása,
•közös programok a szülőkkel

A népi hagyományokra épülő ünnepi szokások megismerése, megőrzése, valamint a szűkebb és tágabb környezetünkhöz való pozitív viszony kialakítása által erősödik a társakhoz fűződő viszony, a szülőkhöz, felnőttekhez, az ismert környezethez, tájhoz, természethez való érzelmi kötődés, a hazaszeretet. Erősödik identitástudatuk, pozitív irányba terelődik az erkölcsi tulajdonságok alakulása. Az ünnepek kapcsán a feldíszített csoportszobák, az ünneplőbe öltözött gyermekek, felnőttek látványa, a közös verselés, mozgás mind–mind az esztétikai érzelmek és a közösségi élet alakításának eszközei. Változatos tevékenységekkel – és gazdag eszköztárral segítjük a hagyományok ápolását (például farsangi, karácsonyi, húsvéti, anyák napi csoportszoba díszek).


Intézmény és csoport szintű hagyományos ünnepeink

HAGYOMÁNYOS
ÜNNEPEINKTEVÉKENYSÉG
TARTALOMSZERVEZETI
FORMA
MIKULÁS - Dalok, versek közösen, majd csoportonként a Mikulásnak
- Mikulás ajándéka a csoportoktól
- Közös Mikulásvárás:
A dolgozók műsora a gyerekeknek. A Mikulás ajándékot ad a gyerekeknek csoport szinten

Közös óvodai rendezvény.
(A játékeszközök bővítését erre az időszakra tervezzük, így minden csoport játékot talál a csoportszobában, a csoportja részére. A csoportok ajándékot adnak a Mikulásnak.)

KARÁCSONY Adventi vásáron való részvétel, ahol a gyermekek által készített tárgyak kerülnek értékesítésre. Adventi előkészületek:
- gyertyagyújtással fokozzuk a várakozás érzelmi hatását. Minden csoport karácsonyfát állít, csoportonként, majd óvodai szinten ünnepelünk - Csoportonkénti megemlékezés, majd együtt óvodai szinten megemlékezünk a szeretet ünnepéről, az összetartozásról!


FARSANG - Farsangi mulatság, jelmezben zajló zenés-táncos esemény
- Csoportonkénti előkészület, a szülők részvételével
- Óvodai szintű közös mulatság
MÁRCIUS 15. - Képek, jelképek készítése, gyűjtése (zászló, kokárda, huszár)

Csoportonkénti megemlékezés

ÁPRILIS 04.Műsor a 1848-49-es szabadságharc Tápióbicskei ütközetének emlékéreNagycsoport műsora az iskolában az egész óvoda részvételével hagyományos buktaosztás
HÚSVÉT - Népi játékok, hagyományok felelevenítése
- Tojásfestés
- Locsolóversek
- Húsvéti játszóház
Óvodai rendezvény, ahol a dolgozók közös műsorral lepik meg a gyerekeket a nyuszi érkezéséig

ANYÁK NAPJA - Ajándék készítése
- Szülőkkel közös ünneplés
- Csoportonkénti megemlékezés

GYERMEKNAPVetélkedők, közös játékok, versenyek, műsorokÓvoda és a szülők-gyerekek közös programja. Ezen a napon szülői felügyelettel vesznek részt a gyerekek, az óvoda dolgozói a műsort, programokat adják, szervezik.
VENDÉGVÁRÓ NAPA nagycsoportosok meghívják vendégségbe a Nyugdíjas Klub tagjait, és műsorral köszöntik az időseketA nagycsoportosok műsora a vendégeknek, majd megvendégelés, az óvoda többi csoportjába való betekintés
ÉVZÁRÓ - Tarisznya átadás
- „Búcsúznak a középsősök”
Azon csoportokban ahol csak 5 gyermek ballag, az anyák napja keretében tartjuk az évzárót

- Középső csoportosokkal

- Nagycsoportosok


NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJAKépek nézegetése
Földgömb


Csoportonkénti beszélgetés

KÖRNYEZETVÉDELMI NAPOK / PROJEKT HETEK
Projektekben meghatározott tevékenységek: Állatok-, Víz-, Föld-, Madarak és Fák napjához illetve az Egészséghéthez, Népmese hetéhez kötötten

Közös, egész óvodát megmozgató tevékenységek
FALUNAP / SZÜRETI MULATSÁGNagycsoportosok műsora
Óvoda dolgozóinak részvétele a programokon
SZÜLETÉSNAP / NÉVNAP„Mi így szoktuk” a gyerekek és a szülők igényeit figyelembe vevő, egyéni elképzelés alapján megvalósított ünnepléscsoportos



II.
NEVELÉSI CÉLJAINK


Általános célkitűzés

Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló része, nevelési intézménye a családi nevelés kiegészítője a gyermek óvodába lépésétől az iskolába lépésig, legfeljebb hét éves korig, illetve az iskolai érettség eléréséig.

Célunk az óvodás korú gyermekek szeretetteljes, sokoldalú, harmonikus nevelése. Olyan alapvető értékeket kívánunk közvetíteni, mint az egészséges életmódra nevelés, a természeti környezet szeretete és védelme, a művészetek iránti érdeklődés felkeltése, a különbözőség elfogadása. A 3-7 éves gyermekek eltérő fejlődési ütemének és érési jellemzőinek szem előtt tartásával, a gyermeki személyiséghez igazított pedagógiai módszerek alkalmazásával, játékos keretek között alakul: -
oaz egészséges sokoldalú személyiség
ogyermekek környezettudatos szemlélete
oa sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális érettség
A sajátos nevelési igényű gyermekeknél érvényesülnek a gyermekeket megillető jogok, és csökkennek a sajátosságokból adódó különbségek.
A tehetséges gyermek átlag feletti speciális egyéni képességei felszínre kerülnek, fejlődnek.
A hátrányos helyzetű gyermekek összehangolt, integrált nevelése révén az esélyegyenlőség növekszik, az indulási hátrányok csökkennek, az iskolába való átmenet zökkenőmentesebbé válik.
Célunk továbbá az iskolai beilleszkedés közvetett módon történő elősegítése, a teljes személyiség fejlesztése, kibontakoztatása a tevékenységek által, és a tevékenységeken keresztül.
A gondozás megkülönböztetett helyet foglal el nevelőmunkánkban, mert addig nem fejleszthető a gyermek, amíg nincs biztonságérzete, komfortérzete, amíg valamennyi testi szükséglete nincs kielégítve. Nevelő/fejlesztő tevékenységünk során építünk a gyermekek meglévő élményeire és tapasztalataira. Az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközeként a szabad játék biztosítása a célunk, ahol a játék pszichikumot, kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység.

1.Gyermekkép
Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó. A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembe vétele mellett, a gyermeki személyiség kibontakoztatásán keresztül, a befogadás, az esélyteremtés az esélyegyenlőségek megteremtése érdekében
•a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését;
•a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek gondozását, fejlesztését
fontos feladatunknak tekintjük, ezért fejlesztési stratégiánk kimunkálásában minden gyermek számára biztosítjuk az egyenlő hozzáférést. Törekszünk arra, hogy minden gyermek egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.

Ebből következően gyermekközpontú óvodánkban a gyermeki személyiség kibontakoztatására, az iskola-óvoda átmenet megkönnyítésére törekszünk, elősegítve a nemek társadalmi egyenlőségének megvalósítását és az ezzel kapcsolatos előítéletek lebontását, biztosítva a szabad játék kitüntetett szerepét.

A Tápióbicskei Gyermeklánc Óvodában a Pedagógiai Program megvalósításával az óvodáskor végére olyan gyermeket kívánunk nevelni:

•A gyermekek a különbözőségekkel természetes módon tudjanak együtt élni, koruknak megfelelő mértékben legyenek empatikus, szolidáris játszótársak, csoporttársak
•Befogadóvá legyenek a természeti és társadalmi környezetből feléjük áramló információkra, tudják azokat feldolgozni, és napi életükbe beépíteni.
•Váljanak képessé az aktív és önálló gondolkodásra, problémamegoldásra.
•Tudjanak dönteni, vállalják fel tetteiket, cselekedeteiket akár pozitív vagy negatív annak eredménye.
•Életkoruknak megfelelő erkölcsi értékekkel és magatartással rendelkezzenek.
•A játék elsődlegességét figyelembe véve az élmények feldolgozását támogató környezetben a gyermek elfogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé váljon, mivel a játék a fejlődés és a fejlesztés legfőbb eszköze.




2.ÓVODAKÉP

Az óvodáskorú gyermekek nevelésének elsődleges színtere a család.
Óvodánk a családi nevelés kiegészítője kíván lenni, ahol biztosítjuk az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Óvodánk nyitott a szülők számára, betekintést nyerhetnek gyermekeik óvodai életébe szülői értekezletek, fogadóórák nyíltnapok, befogadás, közös programok, ünnepek alkalmával. Olyan pedagógiai környezet kialakítására törekszünk, ahol a befogadó attitűd természetessé válik az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Minden gyermeknek joga van arra, hogy egyéniségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen, ez a gyermekek oldaláról szükséglet, a felnőttek számára kötelesség. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete (szelektív hulladékgyűjtő eszközök) segítik a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását.

Alapelveink:

•A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvodai nevelés kiegészíti azt, miközben érvényesíti a családokkal való együttműködés során a segítség családhoz illesztett megoldásait, az intervenciós gyakorlatot.

•A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi;a pedagógus egyenrangú társa és támasza a gyermeknek. A befogadó közoktatási rendszer kialakításához való aktív hozzájárulásunk része a multikulturális és interkulturális szemléletmód és nevelési gyakorlat kialakítása.

•Megvalósul az érzelmi biztonság, otthonos, derűs, szeretetteljes légkör feltétele és mindenkor, minden helyzetben a gyermek érdekeinek figyelembe vétele, szükségleteinek kielégítése-

•Konkrét, reális, a gyermek saját magához mért fejlesztő értékelése, hit a gyermek fejlődésében, a gyermek jelzéseire biztosított komoly figyelem. A gyermek folyamatos értékelése során érvényesülnek a pozitív eredmény érdekében a jutalmazás elvei és formái

•A különleges bánásmódot igénylő gyermekek sajátos nevelési igénye kapcsán megvalósul a tolerancia, a különbözőségek elfogadásának elve, a differenciált képességfejlesztés és a multikulturális nevelésen alapuló integráció- Az életkorhoz és az egyéni képességekhez igazítjuk a pedagógiai intézkedéseket, a műveltségtartalmak közvetítését, a gyermekek személyiségfejlesztését és egyéni képességeinek kibontakoztatását, az egyéni bánásmód elve és az esélyegyenlőség előmozdítása alapján.
•Innovatív pedagógiai törekvések érvényesítése a gyermekek érdekében


III.
AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI


Az óvodai nevelés általános feladatai:

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, a gyermek középpontba helyezése, az óvodai nevelés funkciójának kiteljesítése. A gyermeki személyiség komplex fejlesztése.
Ezen belül:

egészséges életmód kialakítása
az érzelmi, erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés biztosítása,
az anyanyelvi- értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.
Pedagógiai céljaink összhangban állnak az Óvodai Nevelés Alapprogramjával és az óvoda pedagógiai programjának célrendszerével.


Az egészséges életmód kialakítása
Az óvodai egészségnevelés bázisa a család. A gyermekek számára a szülők és a közvetlen környezet jelentik a modellt. Nagyon fontos a családokkal való együttműködés.

Célunk:

Az egészséges életre nevelés, az egészség megtartása, megerősítésére történő felkészítés. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. A 3-7 éves korosztályra jellemző fiziológiai, életkori sajátosságokat figyelembe véve tervezzük a gondozási tevékenységeket, a mozgásigény kielégítésének feltételeit, az egészség védelmét.

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének kialakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű.

Ezen belül: -
•a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése,
•optimális életritmus kialakítása;
•a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; -
•a gyermek egészségének védelme, edzése
•az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlenzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása
•a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása
•a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása
•megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, az óvodapedagógussal együtt működve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása
Az óvodapedagógus feladata az egészséges életmód alakítása területén:

•A gyermekek gondozása, testi, lelki szükségletük, mozgásigényük kielégítése, egészségük megóvása, ápolása
•A testi fejlődés elősegítése
•Az egészséges életmód, a testápolás, étkezés, öltözködés, pihenés és betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése
•A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges, nyugodt, biztonságos, balesetmentes környezet feltételeinek megteremtése, a környezet megóvására irányuló szokások alakítása
•Párhuzamos tevékenységek gyakorlásához elegendő idő, türelmes légkör, rugalmas napirend kialakítása
•A szokás- és normarendszer közös kialakítása, összehangolt munka, azonos norma valamennyi csoportban dolgozó óvodapedagógus és dajka között
•Saját személyükkel kapcsolatos gondozási, testi szükségleteik kielégítéséhez készségek, képességek fejlesztése, ezzel az iskolai beilleszkedés közvetett segítése
•A gyermek önállósági törekvéseinek segítése, támogatása, a tevékenységek szóbeli megerősítése
•A mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése, fejlesztése – különösen sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyermekek esetében –, egészségügyi szűrővizsgálatok kezdeményezése, szükség esetén megfelelő szakember bevonása
•Az egészségügyi szolgálattal együttműködve a teljes körű egészségfejlesztés kiépítése, és annak működtetése
•Szociális hátrányok enyhítése egyéni higiénés problémák megoldásával
•Felismeri a gyermek tanulási , magatartási problémáit, szükség esetén szakmai lehetőséget kínál számukra (fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus)
•Egészség védelme, óvása
•Esetleges hátrányok korrekciója speciális szakemberek bevonásával


Gondozás

Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozásfolyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal.
A gondozás megkülönböztetett helyet foglal el nevelő munkánkban, mert addig nem fejleszthető a gyermek, amíg nincs biztonságérzete, komfortérzete, amíg valamennyi testi szükséglete nincs kielégítve. A gyermeket engedjük szabadon mozogni, szükség szerint WC-re menni, vizet inni, tisztálkodni, a nap bármely szakában. A gondozási tevékenységek kiemelt jelentőségűek a gyermekkel történő kapcsolatépítés, önállóságuk fejlődése céljából.
Fontosnak tartjuk az óvónő–gyermek, a dajka–gyermek közötti bensőséges, meghitt, megértő viszonyt, a természetes testközelség meglétét, az óvoda dolgozóinak modellértékű kommunikációját, bánásmódját. Ennek kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az óvodát kezdő gyermekek tekintetében, a befogadás időszakában, a minél nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb szokáskialakítás érdekében. Az önkiszolgáló feladatok elvégzése a tevékenységek többszöri gyakorlását teszi lehetővé, alakítja a gyermekek énképét, segíti önállóvá válásukat.
A napi életritmus megtervezésénél a gondozásra is elegendő időt kell biztosítani, hogy mindez nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkörben valósulhasson meg.

Az iskolakezdéshez elengedhetetlen, hogy a saját személyükkel kapcsolatos gondozási, testi szükségleteik kielégítéséhez szükséges készségek, képességek kialakuljanak, mindezeket a feladatokat önállóan végezzék.

Fontos ezen a területen is a családdal való szoros együttműködés, mert a gyermekek gondozottsága néhány családban kifogásolható.

Az óvodapedagógus feladatai a gyermeki szükségletek kielégítésében:

•egészséges óvodai környezet megteremtése
•a nyugodt kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása – a gyermeket, mint partner felé bizalommal fordulunk;
•a gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése – folyamatos mosdóhasználat.


Egészségfejlesztési program

Az egészség védelme és karbantartása tanítható, fejleszthető. Óvodáskorban az egészségre nevelésnek az élet további szakaszaira is kiható jelentősége van, melynek sajátos jellemzői az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságaira vezethetők vissza.
A program elkészítésének célja az, hogy az intézmény használói köréhez, a helyi adottságokhoz igazodva megfogalmazzuk a korszerű egészségnevelés céljait és feladatait, mely iránt mindannyian elkötelezettek vagyunk és felelősséggel vállaljuk.
A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. A nevelési intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermekek és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.
A mindennapos működés során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, egészségéhez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra.
A nevelési- oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési- oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési- oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.

A nevelési- oktatási intézményben folyó teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, amely beépül a nevelési- oktatási intézményben megvalósuló pedagógiai munkába.

Feladataink az egészségnevelés területén, hogy kialakítsuk az egészséges életvitel iránti igényt, egészséges életstílusokkal és életmodellekkel ismertessük meg a gyermekeket, gondozzuk lelki (érzelmi, akarati, értelmi) képességeiket és az embertársakkal kapcsolatos szociális együttműködési készséget kialakítsuk. Az egészség e három jellemzője, megbonthatatlanul egybefonódik a kiegyensúlyozott, harmonikus személyiségfejlesztés feladatával.




Az óvodai egészségnevelési feladatainkat két részre oszthatjuk- egészségfejlesztés (promóció) és megelőzés (prevenció), melyek azonban elválaszthatatlanok és az óvodai nevelés valamennyi szakaszára vonatkoznak.
A nevelési- oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra.

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok az alábbi területekre terjednek ki:
a)az egészséges táplálkozás,
b)Az egészségfejlesztési kritériumoknak megfelelő mindennapos testnevelés és az azt kiegészítő egyéb testmozgás.
c) A lelki egészséget fejlesztő pedagógiai módszerek és a művészetek alkalmazásával a tanulási eredményesség és a társas kapcsolati készségek fejlesztése, a lemorzsolódás csökkentése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerfogyasztás, a bántalmazás.
d) a bántalmazás megelőzése,
e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,
f) a személyi és környezeti higiéné
g) egészséget támogató ismeretek és készségek fejlesztése

A teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, beilleszthető a nevelési-oktatási intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba.

A nevelési- oktatási intézményben a gyermekek részvételével zajló elektroakusztikus hangosítású óvodai foglalkozásokon és rendezvényeken a gyermekek zajvédelmére különös figyelmet kell fordítani. A hangnyomásszint nem haladhatja meg az Laeq M30 75 dB értéket. Az Laeq M30 75dB hangnyomásszintet elérő elektroakusztikus hangosítású rendezvényen biztosítani kell, hogy a közönség a hangsugárzókat 3 méteren belül ne tudja megközelíteni.
Célunk: a gyermekek egészségének hatékony védelme a zajok okozta érzékszervi károsodások ellen, amely az akusztikus hangosítású különbféle rendezvényeken történő részvételük során érhetik őket.

Testi és lelki egészség

Az óvodára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a gyermekek egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az óvoda segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésre és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani.

Alapelvek, célok

A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természetkörnyezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti -, környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programunkkal a szülők és környék lakóinak környezet-és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk

Hagyományaink:

Környezetünk megismerésének és óvásának igényét, óvodai hagyományait tudatosan alakítjuk a gyermekekben a foglalkozásokon és a rendszeres környezetvédelmi tevékenykedtetés során is.

-A külső környezetünk alakítására az udvarunkra faültetést, virágültetést szervezünk.

-A Víz világnapja, Föld napja és Madarak és Fák Napja, Állatok Világnapja programokba való bekapcsolódás egész éves tevékenykedtetést jelent a gyermekek számára.

- Óvodásaink testi- lelki fejlődésének megalapozására a családdal szorosan együttműködve szervezzük az egészségnevelő és prevenciós munkánkat.
- Hetente vitamin- napokat tartunk a szülők segítségével,
- Ősszel egészséghetet szervezünk a gyermekeknek és a családoknak, mely során az egészséges táplálkozást támogatva zöldség és gyümölcssalátákat készítünk a szülők támogatásával.
-A mozgás és a sport megszerettetése is központi feladatunk. Az egészség heti és a gyermek heti rendezvényeinken is mindig helyet kapnak a játékos sport délelőttök, sorversenyek.
Céljaink megvalósítása érdekében lehetőségeinkhez mérten élünk a pályázati lehetőségekkel.


A környezeti és egészségnevelési intézményi alapelvek, célok

Az óvodánk szellemiségében a környezeti nevelés alapvetően működik. Kiemelten kezeljük, erre építve a fejlődést elősegítő tartalmakat, a fenntarthatóság pedagógiája iránti elkötelezettséggel. A nevelési célok és feladatok megfogalmazásában a természet- és környezetvédelmi feladatokat kiemelten kezeljük a helyi adottságok alapján (pl. fák védelme, faápolás, faültetés, madárvédelem, hulladék kezelése és felhasználása, egészséges táplálkozás, energiatakarékosság, a lakóhely- megismerési tevékenységek, az épített és természeti környezet védelme stb.)
Az óvodai nevelőmunkánk tervezésében és a megvalósítás gyakorlatában megtalálhatók a környezeti nevelés elvei, tartalmi jellemzői.
A nevelőmunka hatékonysága érdekében a nevelési eljárások során a mit, mivel, mikor, hogyan és kivel kérdésekre épített fejlődést elősegítő tevékenységek kerülnek megvalósításra (pl. az igényeknek megfelelően megvalósul a képességek fejlesztése)
A gyerekek nevelése az egyéni fejlettségükhöz igazodó differenciált bánásmód elve alapján a cselekvő, felfedező tevékenységszervezés módszerével zajlik.
Az óvodapedagógus alkalmazott módszerei segítik a tanulási környezet megteremtését, a tanulás tanulásának megvalósítását (játék, szenzitív módszerek, életközösségek terepi tapasztaltatása, felfedezés, élménypedagógia, kooperatív tanulás, erdei óvoda stb.)
Az óvodában a gyermekek életkorának megfelelő hagyományok ápolása, gazdagítása a szülők bevonásával, a családdal való közvetlen kapcsolatban zajlik.
Az óvodánk dolgozói szem előtt tartják a fenntarthatóság tartalmi jellemzőit és ez a mindennapi munkájukban is megnyilvánul. Az óvoda felnőtt közössége munkahelyi életmódjával és munkájával pozitív mintát nyújt a környezettudatos magatartásra, az ökológiai szemléletformálásra, illetve ennek megalapozására. (Kapcsold le a villanyt! Zárd el a csapot! Ne folyasd a vizet feleslegesen!)
Az óvodaépületünk helyiségeinek berendezése tükrözi a környezetbarát szemléletmódot. Az óvoda berendezését az egyszerűség, a takarékosság a praktikusság jellemzi, helyi sajátosságok figyelembevételével a természetesanyagok felhasználása érvényesül.
A gyerek által használt eszközök vásárlásánál is prioritás a környezetbarát eszközök, játékok beszerzése.
Hosszú távú céljaink:

Rendszerszemléletre nevelés elve

Tegyük képessé a gyermeket arra, hogy a megszerzett ismereteiket össze tudják kapcsolni az életben tapasztalt valós dolgokkal, lássák meg a problémákat és az azok közötti összefüggéseket, keressenek választ, megoldást azokra.


Természet és társadalom harmóniájának elve (Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés)

Alapozzuk meg gyermekeinkben a természet, az épített és társadalmi környezet- benne az ember-harmóniájának megőrzését szolgáló szokásrendszert (értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg, esztétikailag). Felelős, elkötelezett, környezettudatos és kulturált magatartással működjenek közre a szülőföld, a lakóhely, az óvoda esztétikus környezetének kialakításában, megőrzésében.
Fenntarthatóság elve
Alakítsuk ki gyermekeinkben a szűkebb és tágabb környezetért felelős, fenntarthatóságra irányuló személyes attitűdöket.
Testi- lelki egészség elve
Az intézmény minden dolgozója törekedjen a komplex testi- lelki- szociális értékek védelmére, az ökológiailag fenntartható, egészséges élő és élettelen környezet kialakítására. Tudatosodjon gyermekeinkben, hogy az egészség érték- tenni kell érte. Értsék meg az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságát. Alakuljon ki gyermekeinkben az egészséges életmód utáni igény.
Társas készségek fejlesztésének elve (tolerancia és segítő életmód)
Ismertessük meg gyermekeinkkel a konfliktuskezelés, aktív, együttműködésre alapozott magatartásformákat, életvitelt, a jövőre, a együttműködési készség, döntési képesség, érzelmi, indulati állapot, kapcsolati zavarok kezelésének, fejlesztésének módszereit a foglalkozások, és szabadidős-tevékenységek nyújtotta lehetőségek maximális kihasználásával. Alakuljanak ki gyermekeinkben a társas környezetükre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek.

Foglalkozásközi integráció elve
Legyünk képesek a különböző ismeretek anyagát összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai módszerek alkalmazására, a környezeti és egészségnevelés kapcsán a pedagógusok közti együttműködés új formáinak, módszereinek alkalmazására.

Rövid távú céljaink :
- Az egészséget támogató, biztonságos, esztétikus munkakörnyezet kialakítása és védelme.
--Környezettudatos magatartásformák kialakítása
-Alapvető higiéniai normák megismertetése és betartatása.
- Helyes napirend és életrend kialakítása.
-Az étkezési kultúra fejlesztése, az egészséges táplálkozás szorgalmazása.
-A szabadidő hasznos eltöltése.
- Testi-lelki egészségvédelem a gyermekek és dolgozók körében.


Az egészségfejlesztés feladatai

I.Szomatikus egészségfejlesztés (egészséges életmódra nevelés)
II. Pszichohigiénés egészségfejlesztés (lelki egészségfejlesztés)
III.Szociohigiénés egészségfejlesztés
I.A szomatikus nevelés területei
-személyi higiénia fejlesztése
-környezeti higiénia fejlesztése
-az egészséges táplálkozás igényének kialakítása
-a betegségek megelőzésére nevelés
-napi rendszeres testmozgás, testedzés
-balesetek megelőzésére nevelés, elsősegélynyújtás

Személyi higiénia fejlesztése :
A személyi higiénés nevelés magában foglalja a gyermek testi gondozását, testi szükségleteinek kielégítését és a testi épség védelmét Ezen a test tisztán tartását értjük, a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását. A legintimebb higiénés tevékenységet, a WC-használatát és a WC-papír használatát. Fontosnak tartjuk még az egészséges ruházat és helyes öltözködés szokásának alakítását, valamint ruházat higiéniáját, tárolási feladatait.
Környezeti higiénia fejlesztése :
Az egészségnevelés feladatai csak egészséges óvodai környezetben valósulhatnak meg, melynek színterei a csoportszoba és kapcsolódó helységek, valamint az óvoda udvara.
Napi rendszeres testmozgás, testedzés :
A modern kor és az azzal együtt járó technológiák a felnövekvő nemzedéket mozgásszegény életmódra kényszerítik. A fizikai teljesítmény romlása hosszú távon a szellemi képességek hanyatlásához vezethet.

Balesetek megelőzésére nevelés és elsősegélynyújtás

Nem elég az egészséget megvédeni, de a váratlan események, balesetek megelőzésével az életet is szükséges védeni. Mivel az óvodás korú gyermekeknek életkori sajátosságából eredően nincs veszélyérzete, ezért a mi feladatunk testi épségük megőrzése, és figyelmük ráirányítása a környezet veszélyeire.


II. Pszichohigiénés egészségfejlesztés

A testi, lelki mentális egészség fejlesztésének célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermekek környezetéhez történő alkalmazkodást, és pozitív hatást gyakoroljon a gyermek személyiségének fejlődésére.

A Nkt.62.§ (1) bekezdés g) pontja értelmében a pedagógus kötelessége, hogy a gyermek testi- lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében megtegyen minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő- és szükség esetén más szakemberek- bevonásával.

A lelki egészségfejlesztés az óvodai nevelés mindennapos gyakorlatában nem tekinthető különálló feladatnak, hanem minden egyes nevelési mozzanatnak szerves része. A lelki egészség érdekében törekszünk az optimális napirend, a szellemi munka higiénéjének megvalósítására, továbbá az egészséges életmód elveinek megfelelő életvitel igényének kialakítására.

A pszichohigiénés egészségfejlesztés területei:

Egészséges életvezetés
Stersszelhárítás
Egészségre káros szokások megelőzése
Érzelmi nevelés

Egészséges életvezetés

Az egészséges életvezetés óvodai tartalma az egészséges életmód szabályainak megtartását, a társas kapcsolatok zavarainak megelőzését, a korai prevenciót és az egészségtelen szokások korrekcióját jelenti.

Stressz-elhárítás

A stressz a szervezetnek a külső ingerekhez való alkalmazkodó képessége, amely véges és kimeríthető. Elhárításának fontossága a károsodást előidéző, idegrendszert megterhelő, viselkedési zavarokat, pszichoszomatikus panaszokat okozó hatások elhárításában rejlik.

Egészségre káros szokások mellőzése

A pszichohigiéniés nevelési feladatok körébe tartozik az egészségre káros szokások (alkoholfogyasztás, dohányzás), az indokolatlan mértékű gyógyszerfogyasztás és az egyre terjedő drogfogyasztás, az elhízás és a cukorbetegség megelőzése

Érzelmi nevelés

Az óvodás korú gyermek jellemző tulajdonsága, a magatartás érzelmi vezéreltsége. Ezért elengedhetetlen, hogy az óvodai élet során biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül.
Testi nevelés elősegítése

A testi nevelés magába foglalja:

•a gyermek természetes mozgásigényének, a gyermek testi szükségleteinek (levegőzés, pihenés, testápolás, egészséges táplálkozás) kielégítését, valamint
•a gyermek egészségének, testi épségének védelmét, edzését, óvását, megőrzését.

Mozgás

A gyermek természetes mozgásigényét sokféle szabad és célirányos mozgástevékenységgel elégítjük ki. Ideális, jó levegőjű, tiszta, biztonságos környezetünkben naponta kapnak szerepet a mozgásfejlesztés spontán és tervszerű formái. A különböző mozgásformák sokszori gyakorlásával, a mozgásokhoz kapcsolódó szabályok megtanulásával egyre biztonságosabban használják a szereket, eszközöket, egyre jobban eligazodnak a térben, ezáltal a baleseteket is megelőzhetjük.


Levegőzés, pihenés és alvás

A levegő az egészséges életmód fontos eleme. Az évszakoktól és az időjárástól függően a lehető legtöbb időt kell a gyermeknek a szabadban töltenie. Nagy figyelmet fordítunk a szabad levegőn való tartózkodásra. Tevékenységek szabad levegőn történő szervezése. Lehetőség szerint összességében naponta több órát kinn tartózkodnak a gyerekek a levegőn. Szeles időben, sűrű ködben esőben, vagy ha a hőmérséklet -10C alá esik, a csoportszobák fokozott szellőztetése mellett a gyermekek az épületben maradnak.

Pihenés és alvás feltételei:
-tiszta levegő, kényelmes fekvőhely
-nyugodt légkör,
-az altatás hangulatához illő mese, halk relaxációs zene, ének.

A gyermekek számára egyéni alvásigényüknek és szokásaiknak figyelembevételével, a szükséges személyi tárgyi feltételek megteremtésével pihenési lehetőséget biztosítunk. A gyermek természetes joga a csendhez, a pihenéshez való jog, ezért különösen ügyelünk a nyugalom feltételeinek megteremtésére Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően a nyugodt pihenés feltételeit biztosítjuk, kiszellőztetjük a termeket, elhelyezzük minél nagyobb távolságban az ágyakat. A gyermekek elalvását segítjük a biztonságot adó szokásrendszerrel
A nem alvó gyermekek részére lehetőséget teremtünk arra, hogy csendes zenét hallgassanak.

Testápolás, személyi higiéné

A napirend keretei között elegendő időt biztosítunk a tisztálkodási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Különös gonddal kell védenünk a gyermekek érzékszerveit. A bőrápolás, fogmosás, hajápolás, az orr tisztántartása és a WC-használat kapcsolatos tevékenységekben a gyermekek fokozott önállósággal vesznek részt. Törekedünk a család és óvoda gondozási szokásainak összehangolására, a családok szokásainak befolyásolására. A védőnővel az együttműködés keretében rendszeres tisztasági szűrővizsgálat történik, a szülők rendszeresen tájékoztatást kapnak a higiénés gondok megoldásáról.
Öltözködés

Az öltözködésnél fontos a sorrend megismertetése, valamint az időjárás és az öltözködés összefüggéseinek felismerése, egymáshoz igazítása. Elegendő időt, és szükséges segítséget biztosítunk az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a gyermeknek a saját polcán. A szülőket arra ösztönözzük, hogy gyermeküket rétegesen öltöztessék, elvárjuk biztonságos, kényelmes cipő használatát mozgásos tevékenység közben, az óvodában tilos a papucs!



Egészséges táplálkozás

A helyes táplálkozás nem jelenti egyetlen ételnek, élelmiszernek a tilalmát sem, azonban célszerű egyeseket előnyben részesíteni, mások fogyasztását csökkenteni. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermekegészséges táplálása. Óvodánkban saját főzőkonyha található, melynek eredményeként egyeztetünk az étlap összeállításáról, melyhez az ANTSZ ajánlását figyelembe vesszük.
A kulturált étkezés elengedhetetlen feltétele az esztétikus eszközrendszer, valamint a tervszerűen átgondolt, kidolgozott szokás- és normarendszer, az óvoda dolgozóinak modellértékű jelenléte. Az étkezések önkiszolgálásra épülnek, az önállóság fejlődésére és a biztonságos eszközfogásra gyakorolnak kedvező hatást. 6-7 éves korban az ebédnél a – közösségért – végzett naposi munka örömének átélésére nyílik mód. A szülők közreműködésével naponta gondoskodunk gyümölcsről, zöldségféléről. A gyermeket – táplálkozási szokásait tiszteletben tartva – ösztönözzük, de nem kényszerítjük az eddig ismeretlen ételek elfogadására, és az étrend megismertetésével közvetve segítjük a családok korszerűbb táplálkozásának kialakítását.


A nevelési év során legalább 1 alkalommal kerül lebonyolításra az egészséges táplálkozást népszerűsítő egészségnap/hét, melyre vendég előadókat is meghívunk (védőnő, fogorvos, háziorvos)

Az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai adnak alapot a foglalkozásoknak. Így a gyerekek zöldséges üzletet, kerteket látogatnak meg. Ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségekkel. Minden érzékszervet megmozgatnak a tapasztalatszerzés során, mindezeket versekkel, mondókákkal, énekekkel, mesékkel kísérve teszik még vonzóbbá a gyermekek részére az óvó nénik.


Lelki egészség fejlesztése, viselkedési szokások formálása

A testi, lelki, mentális egészség fejlesztésének célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermeknek a környezetéhez történő alkalmazkodását, és pozitív hatást gyakoroljon a gyermek személyiségének fejlődésére.



A lelki egészség fejlesztésének főbb feladatai az óvodában:

•a társas beilleszkedés (integráció) megvalósítása

A lelki egészségre nevelés területei az óvodában:

•az egészséges napirend gyakorlása, készséggé alakítása
•a hibás viselkedési módok kezelése (leszerelése)
•a stressz hatások kompenzálása
•a gyermekektől érkező segítségkérések, megértése és megoldása.
•szükség esetén esetmegbeszélés kezdeményezése, pszichológus segítségének kérése

A feladatok komplex módon kapcsolódnak valamennyi feladathoz, átszövik az óvodai tevékenységeket.

A gyermekek egészségének védelme, edzése

A gondozási, a testi nevelési és a mozgásfejlesztési feladatok megvalósításával segítjük elő a gyermek egészségének megóvását. Ezen túlmenően nagy figyelmet fordítunk a higiénés szabályok betartására (környezet tisztántartása, portalanítása, szükség szerinti fertőtlenítése, időjárásnak megfelelő réteges öltözködés, a napi tevékenység minél nagyobb részének szabad levegőn való megszervezése, folyamatos levegőcsere, a helyiségekben minél több zöldnövény elhelyezése.

Programunkban az egészségnevelés terén is a prevencióra fektetjük a fő hangsúlyt, azaz a betegségek megelőzésére.

Kiemelt óvónői feladat a fertőző betegségek megelőzésére nevelés. A megelőzés alapja a személyi higiénia betartása, a rendszeres kézmosás, fogmosás, zsebkendő használat, a közös használati tárgyak, játékszerek tisztántartása
Óvodánkban a mindennapos működésben kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekek, egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra.
-Az egészséges táplálkozásra.
-A mindennapos mozgásra, testmozgásra.
-A testi és lelki egészség fejlesztésére.
-A bántalmazás és bármilyen erőszak megelőzésére.
-A baleset-megelőzésre és Elsősegélynyújtásra.
-A személyi higiénére terjed ki.
Célunk a gyermekek testi és lelki egészségének erősítése, komfortérzetének megteremtése.
Az egészségmegőrzésre és a betegségek megelőzésre nagy gondot fordítunk a szülők, a családok aktív bevonásával szervezett programok keretében is. (egészségnap)Az életmód kialakulásában meghatározó a család szerepe. Valljuk, hogy az egészséges életmód az óvodáskorú gyermek a környezetétől sajátítja el, tapasztalatok, tevékenységek gyakorlása, ismeretszerzés során.
Óvodánkban a helyes szokásrendszer kialakításával, erősítésével és az alkalmazotti közösségünk modellszerepével, viselkedésével pozitív hatást kívánjuk gyakorolnia gyermekekre.
Feladataink:
-A gyermekek önmaguk és környezetük tisztasága és esztétikuma iránti igényük fejlesztése.
-Higiénikus szokások, szabályok megerősítése, kialakítása, az egész nap folyamán történik, ahol az önállóságra való ösztönzés és a pozitív megerősítés módszerét alkalmazzuk.
-Tisztálkodás, WC-használat, kézmosás, törülközés, fésülködés, fogápolás helyes, rendszeres végzésére nevelés az egészség megóvása érdekében történik, az intimitás tiszteletben tartásával és a nemi identitás figyelembevételével
-Megteremtjük, hogy olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen a gyermek, mely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, kompetenciájához, fejlődési üteméhez.
-A tevékenységekhez nyugodt, sürgetésmentes légkört teremtünk (csoportszobában, udvaros és más helyiségekben) ügyelve a hőmérsékletre, a szellőztetésre, fényviszonyokra, páratartalomra, zajártalomra.
-Az étkezési kultúra alakítása- és erősítésekor a gyermekközösség mintaadó erejére is építünk>
-A korszerű táplálkozásra a közétkeztetésben is törekszünk, ami kiegészül a rendszeres zöldség és gyümölcsnapokon való, nyers formában történő zöldség és gyümölcsfogyasztással is.
-A magas cukor tartamú ételek és italok, a magas só- és telítetlen zsírtartalmú ételek fogyasztásának csökkentése.
-A pihenés feltételeinek megteremtése az egyéni és közösségi érdekek összehangolásával történik, figyelembe véve a gyermekek életkorából, fejlettségéből adódó különbségeket.
-Délutáni pihenést segíti a szellőztetés, a rövid mese,- vagy halk zene vagy altatódal, énekhallgatás.
-A zavartalan pihenés érdekében biztosítjuk a megfelelő méretű ágyakat, takarókat, és az „otthont” jelentő, és balesetveszélyt nem rejtő „játékalvókák” használatát.
-A szabad levegőn való tartózkodás fontos eleme a napirendünknek.
-A túlzott UV- sugárzásra, a légszennyezettség veszélyeire figyelve tartózkodunk a szabad levegőn.
-Fontosnak tekintjük, hogy a gyermek cipője megfelelő minőségű, állagú és biztonságos legyen.
-A mindennapi mozgásnál a mezítláb való mozgást alkalmazzuk, amennyiben a terem vagy a terep erre lehetőséget biztosít.
-A mindennapos spontán és szervezett mozgás kiemelt szerepet kap a nevelési rendszerünkben.
-Rendszeres egészségügyi szűrés (fogászat, ortopédia)
-Pozitív viszonyulások kiépítése az orvossal, a gyógyító eljárással kapcsolatban.
-Prevenció és korrekció szükségességének felmérése.
Óvodánkban folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse az óvodásgyermekek kiegyensúlyozott pszichés fejlődését, támogassa a környezethez történő alkalmazkodást, felkészítsen és megoldási stratégiákat kínáljon a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben.

A balesetek, megelőzését szolgálja az alábbi – minden nevelési év kezdetén biztosított – feltételrendszer:

•a balesetvédelmi oktatás a gyermekek részére (a gyermekek testi épségének védelme érdekében minden év szeptember 31-ig elkészítjük a balesetvédelmi jegyzőkönyvet, amelyben a gyermekekkel ismertetjük a baleset elkerülése érdekében kötelezően betartandó szabályokat)
•az udvar játékainak átvizsgálása balesetvédelmi szempontból
•az óvodapedagógusok részére balesetvédelmi és munkavédelmi oktatás
•a gyermek által használt eszközök biztonságos elhelyezése.


Az óvodába lépéskor az anamnézis lapon nyomon követhető a gyermek különös betegsége, illetve erre való hajlama, amely alapján az egyéni bánásmódot előre tervezhetjük.

A testi, lelki nevelési feladatok ellátása a megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve történik.

A gyermekek tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérésével elsőrendű feladatunk a gyermek testi épségének védelme és a baleset megelőzés, amely magában foglalja a személyi és tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak ellenőrzését és karbantartását, a hibaforrások megszüntetését. Fontos továbbá, hogy önmaguk és társaik testi épségének megóvására is neveljük a gyermekeket (konfliktuskezelés, tolerancia).

A levegő, napfény együttes hatása biztosítja a gyermekek testi edzettségét. Figyelmet fordítunk minden évszakban a szabad levegőn való tartózkodásra, a nap káros hatásainak kiküszöbölésére (napernyők, árnyas helyek).

A fentiek megvalósítása hozzájárul a derűs, érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtéséhez, így kialakulhat az igény a későbbi egészséges életvitelre.


Egészséges környezet biztosítása

Helyi sajátosságainkat, lehetőségeinket figyelembe véve, a környezet alakítását, szépítését tudatosan megtervezve (környezetvédelmi napok) igyekszünk olyan optimális tárgyi környezetet, színharmóniát kialakítani, amely kedvezően befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának alakulását, a környezettudatos magatartás megalapozását. Kitűnő adottságú udvarunk alkalmas a természetes mozgás játékos gyakorlására.

A természetes anyagból készült, kombinált famászókáink a különböző típusú mozgáselemek kipróbálásához, gyakorlásához nyújtanak lehetőséget.

A többfunkciós csoportszobák berendezése, felszerelése, színharmóniája a gyermekek otthonosságát, jó közérzetének biztosítását szolgálja.


Környezetvédelmi tapasztalat biztosítása

Az élethez szükséges elemek – föld, víz, levegő – megfigyeltetése, megismerése szellőztetés, séta, kirándulás, kísérletek alkalmával (jó és rossz, tiszta és szennyezett levegő). A környezetvédelmi napjainkat projektek keretében végezzük. (Víz-, Föld-, Madarak és Fák-, Állatok világnapja)



A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

•A gyermekek a kialakított szokásoknak megfelelően felszólítás nélkül, önállóan végzik a testápolási teendőket.
•Ismerik a tisztálkodási eszközök helyét, azokat megfelelően használják, tisztán tartják.
•Zsebkendőjüket köhögéskor, tüsszentéskor önállóan használják.
•Készségszinten használják az evőeszközöket (kanalat, kést, villát).
•Igénylik az asztal esztétikus rendjét.
•A kulturált étkezés alapvető szokásait ismerik (asztalnál ülve, halkan, csukott szájjal étkeznek).
•Önállóan öltöznek, ruháikat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik az életkori sajátosságoknak megfelelően.
•Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, tisztaságára.
•A teljes körű egészségfejlesztés kialakítása, a prevenciós programok hatására a
•gyermekek egészségi állapota kedvezően alakul.

A bántalmazás, erőszak megelőzése

Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, olyan magatartást tanúsít, amely veszélyt jelent egészségi állapotára.

Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás.

Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése.

A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt – bár tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti.

Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet vagy gondatlanság, amely a gyermek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (például gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.).

Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely azt közvetíti a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelentheti az életkornak vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (például a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása
Alapvető feladataink a bántalmazás, erőszak megelőzésében:

•közreműködés a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, együttműködés a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében
•a szülőkkel szoros kapcsolattartás során felvilágosítás, a szakemberek segítségének felkínálása, a káros hatások ellensúlyozása
•az agresszió minden formájának feloldása, elítélése, befolyásolása (például a TV káros hatásai)
Viselkedési függőségek, szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése


A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda minden dolgozójának. Az óvoda dolgozói mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat.
A dohányzás megelőzését szolgálóóvodai egészségnevelési program tevékenységei:

Szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet a gyermek, vagy az óvodapedagógus. A beszélgetésben kisebb gyermekcsoportok vehetnek részt események értékelésével, képek nézegetésével, film vetítésével.

A szabad beszélgetések kezdeményezésére alkalmat adnak:

Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, frisslevegő, madárdal…

Élmények elmondása dohányfüstös helyekről: saját lakás levegője, gépkocsi füstje…

Gyermeki vélemények arról, hogy kik dohányoznak, miért dohányoznak.

Ismeretek összefoglalása a dohányzás ártalmairól: károsítja a tüdőt, az idegrendszert, valamint a gyomor-és a szív munkáját, másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt.

Beszélgetés arról milyen leszek, ha nagy leszek: segítek másokon, alkotni szeretnék, egészséges, edzett leszek…

A pedagógus olyan meséket válasszon, amelyek az állatvilághoz, növények életéhez vagy a gyermeki élethez kapcsolja a nemdohányzó magatartás szépségeit. A mesékben a helyes magatartás pozitív élményei jelennek meg.



Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés

Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés célja

Cél:

Kiegyensúlyozott, érzelmi biztonságot nyújtó otthonos, derűs, szeretetteljes, befogadó légkör, a családi nevelést kiegészítve. Olyan módszerek, eljárások alkalmazása, amelyek megkönnyítik a gyerekek alkalmazkodását a megváltozott körülményekhez, biztonságot, nyugalmat ad.

Az óvodás korú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság állandó értékrend, derűs, szeretetteljes, kiegyensúlyozott légkör vegye körül.

Mindezért szükséges, hogy
már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket:
•az óvodapedagógus- gyermek, gyermek- dajka, gyermek- gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze;
•az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önérvényesítő törekvéseinek
•az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására.

A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint pl.: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a szokás és normarendszerének megalapozását.(az óvodai napirend betartása, ünnepek, hagyományok megtartása, együttélés szabályainak betartása- udvarias magatartás, köszönés, kérem-köszönöm, eszközökön való megegyezés stb.).

A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, amely a szülőföldhöz, családhoz való kötődés alapja. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása: téli időszakban madáretetés, nyári időszakban madár- barát környezet kialakítása, Víz-, Föld-, Madarak és fák napján a gyermekek figyelmének felhívása, tudatosítása környezetünk védelmére, szelektív hulladékgyűjtés, séták alkalmával figyelem felhívás a tiszta környezet megóvására. A helyi ünnep alkalmával (1848-49-es szabadságharc) a hazaszeretetre nevelés formájaként újra felelevenítjük az akkori eseményeket.

A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése.



Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés feladatai:

•Modellértékű, befogadó attitűd, a különbözőségek elfogadásának természetessé tétele a gyermekek számára. A különbözőségek tisztelet, elfogadása, sajátosságainak megismerése, kezelése egymáshoz való alkalmazkodással, egyénhez igazított fejlesztéssel.
•A nemi identitás kialakulásának támogatása mellett, a tradicionális nemi szerepek határainak tágítása, a sztereotípiák merevségeinek oldása.
•Az iskolai beilleszkedés segítése a pozitív énkép, önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, kommunikáció, együttműködés formálásával, a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával.
•A gyermekek természeti és társadalmi környezetével való kapcsolatának alakítása, a természet és az ember által létrehozott környezet megismerésére, az emberi munka, alkotások megbecsülésére, hagyományok ápolására nevelés. A környezettudatos magatartás megalapozása az érzelmi viszonyulások, a környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások megerősítése, az értékek belsővé válásának elősegítése érzelmi, motivációs hatásokkal, komplex tevékenységi rendszerrel.
•Az erkölcsi tulajdonságok, szociális készségek és képességek, attitűdök, azaz kompetenciák (együttműködés, önállóság, segítőkészség, önkifejezés, önérvényesítés, önfegyelem, a közös értékek óvása, védelme, kitartás, akarat, feladat, szabálytudat, együttérzés, önzetlenség, figyelmesség stb.) fejlődéséhez, a szokások gyakorlásához szükséges tevékenységi és értékelési rendszer, interakciós kultúra biztosítása az értékrend megalapozása érdekében.

Az óvodapedagógus feladata:

•Fontos a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok és a közös tevékenység kibontakoztatása. Minden gyermek egyéniség, akinek lehetőséget biztosítunk személyisége pozitív és széleskörű kifejlődéséhez, mely a teljes nevelési folyamatot áthatja.
•Fontos a kiegyensúlyozott, derűs, szeretetteljes légkör biztosítása.
•Tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását.
•A kialakított szokások tegyék lehetővé, hogy az egyik gyermek ne zavarja a másikat a tevékenység végzése közben.
•Környezetének sokoldalú megismerését segítse elő a folyamatos séták, kirándulások szervezésével a környék nevezetességeihez („Tápiósi” iskola, Kincsem park, Kalapos hegy, Agyagásó, Szent István park, Templom, Tájház stb.), valamint év végén minden csoport egy hosszabb „buszos” kiránduláson is vegyen részt lehetőség szerint.
•Az erkölcsi nevelés alakítása, a jó és rossz felismerése, az őszinteség, az igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése saját élethelyzetben való megtapasztalása, a dolgozók modellértékű bánásmódja során.
•A gyermek fejlettségéhez alkalmazkodó szokás- és normarendszer kialakítása.
•A közösségi nevelés, az egymásra figyelés, az együttérzés, az egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete.
•Társas kapcsolatok alakulásának segítése, a közösségi érzés elmélyítése a gyermek–gyermek, gyermek–óvodapedagógus, gyermek–dajka viszonylatában, melyet pozitív attitűd jellemez.
•A gyermekek szociális érzékenységének fejlesztése, az én-tudat alakulásának elősegítése, az egészséges életvitelhez, a társadalmi élet mindennapjaihoz szükséges jártasságok, készségek alakítása.
•A nevelésünk hagyományrendszerébe beépülő, ismétlődő, közös, örömteli tevékenységek szervezésével a szülőföldhöz való kötődés és a hazaszeretet érzelmi megalapozása, az összetartozás élményének erősítése.
•A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek különbözőségeinek elfogadása és tisztelete, valamint az egyenlő hozzáférés biztosítása.
•A hátrányos helyzetű gyermekek rendszeres óvodába járásának segítése.
•A szülők bizalmának megnyerése, szemléletének formálása a nevelési problémák közös megoldásában.


Az értékelés, jutalmazás formái, elvei

Cél:

A gyermek helyes megnyilvánulásainak kialakítása, pozitív motiváció biztosítása

Az óvodapedagógus feladata:

Az értékelést fontos személyiség és közösség alakító tényezőként alkalmazza. Az óvodában a pozitív értékelés az elsődleges: a jutalmazás, és ennek előlegezett formája, a biztatás. A gyermekek szöveges, átfogó értékelését az óvodapedagógusok évente kétszer végzik el.
A gyermekek jutalmazásának elvei és formái: az óvodában alkalmazott jutalmazás a verbális és nonverbális kifejezések, és kommunikációs eszközök, érzelmek kifejezése, kiemelt-megtisztelő feladatadás, kedves tevékenység biztosítása. A jutalmazás mindig konkrét, a gyermek számára érthető, a társak számára is motiváló hatású. Tárgyi jutalmazást nem alkalmaz.


Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés tartalma

A befogadás rendszere

A befogadási időszak erősen meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához, ezért igyekszünk a szülőkkel együtt a lehető legnyugodtabb feltételeket megteremteni az újonnan érkező gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Bármely életkorban történik is a befogadás, a tapintat, a törődés, a szeretetteljes odafordulás, a pozitív, elfogadó attitűd az óvoda minden dolgozójával szemben követelmény. Az óvoda dolgozóinak modellértékű kommunikációja és bánásmódja mintát jelent a gyermek magatartásának alakulása szempontjából.

A befogadás kapcsán főbb tennivalóink:

•Óvodába lépés előtt személyes kapcsolatfelvétel, környezettanulmány (anamnézis felvétel). Az első szülői értekezlet keretében az óvoda napi életéről tájékoztatást ad a szülőknek. Bemutatjuk az óvoda nevelési célkitűzéseit. Megbeszéljük az óvodakezdés ütemezését, ismertetjük, hogy kit, mely napokon hozzanak be először az óvodába. Megbeszéljük az átadás, búcsúzás körülményeit is.

•Szeretettel és türelemmel fordulunk az újonnan óvodába kerülő gyerekekhez, ezzel segítve közösségbe történő befogadását. Elegendő időt adunk a beszoktatásra, a befogadásra. Fokozatos átmenetet biztosítunk és lehetővé tesszük a szülővel együtt történő befogadást, beszoktatást. (a mi óvodánkban erre minden gyermeknek és szülőnek 1 hét áll rendelkezésére, amikor is együtt ismerkedhetnek az óvodai élettel. A szülők is részt vesznek az óvoda napirendjében, segítve gyermekük beilleszkedését – étkezés segítése, mosdóval ismerkedés, játékba bekapcsolódás, udvari játékban részvétel). A vegyes csoportokba már járó gyermekeket felkészíti az újonnan érkezők fogadására.
•Anyás befogadás, fokozatos időcsökkentéssel. Időtartama kb. 1 hét. Az együttlét biztonságot ad az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő megismeri az óvoda belső életét, a gyermek napirendjét, szokásait. (A gyermekek kedvenc játékaikat, tárgyaikat, biztonságukat fokozó eszközeiket magukkal hozhatják).

•A befogadásban egyidejűleg mindkét óvónő és a dajka is részt vesz. Az együttjátszás mellett megismerkednek a gyermekek a csoportszobában és az udvaron elhelyezett mozgásfejlesztő játékokkal, szerekkel. Az óvónők a szülőknek, gyermekeknek az életkori elvárásnak megfelelően közvetítik és közösen gyakoroltatják a tevékenységeket. A tevékenységek megerősítése sok-sok érzelmi átéléssel, játékosan történik, figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, egyéni szokásait. Különösen fontos a testápoláshoz és az étkezéshez szükséges tárgyak, azok használatának bemutatása.

•A befogadást és a gyermekek eddigi életének történéseit segíti megismerni az anamnézis lap. Az ebből származó információ az alapja a későbbi egyéni fejlődést követő dokumentációnak.

Szokás- és normarendszer

Az ésszerű kereteket adó szokás- és normarendszer biztonságérzetet, nyugalmat jelent a gyermekek számára, kialakításában fontos az egyező nevelői hatás megteremtése, a két óvodapedagógus és a dajka közötti összhang.

Alapja: a csoport fejlettségi szintje, a feladatok és tevékenységek rendszere, amelyet a csoportban meg kívánunk valósítani.
A szokás- és normarendszer napirendkövető.

Rögzítjük a sikerkritériumokat, valamint a felzárkóztatás, illetve a tehetséggondozás feladatait, amelyek meghatározása felelősségteljes gyermekismeretet követel.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

•Érzelmileg kötődnek óvodájukhoz, társaikhoz, a felnőttekhez.
•Igényükké válik a tevékenységekben való közös részvétel és együttműködés
•Segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival.
•Természetes társas szükségleteik kielégítése során képesek a különbözőségek elfogadására, tiszteletére
•A gyermekek igényévé válik a helyes viselkedés, a mindennapi élet szokásainak, szabályainak betartása.
•A tevékenységekben kitartóak, a megkezdett tevékenységet a megbeszéltek alapján befejezik.
•A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben.
•Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat, konfliktushelyzetben képesek megegyezésre jutni.
•Ismerik szűkebb és tágabb környezetüket, mely a szülőföldhöz való kötődés alapja.
•Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre.


Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Az értelmi nevelés tevékenységeken keresztül, az óvodai nevelési módszerek segítségével elsődlegesen a gyermekek szabad játéka által valósul meg. Az értelmi nevelés szoros kapcsolatban van az anyanyelv és a kommunikáció alakulásával

•Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítható feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülése, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.

•Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységet, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről.

•Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. Nemcsak az óvodapedagógus által tervezett téma és a gyermekek előzetes tapasztalatainak, élményeinek összekapcsolása, illetve a differenciálásra való felkészülést jelenti, hanem az óvodapedagógus a gyermekek tapasztalataiból, élményeiből kiindulva, velük együtt választ témát, projektet. A különböző élethelyzetekben való gyakorlást, az életkori sajátosságoknak megfelelő cselekvéses tanulást emeljük ki az óvodapedagógus által irányított tanulási formák közül a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezése, szervezése váltja fel a kezdeményezett tevékenységeket.
Az anyanyelvi nevelés általános feladatai:

•A gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése beszélő környezettel.
•A beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése.
•Szókincs (relációs és általános) gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása.
•Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása.
•Nyelvi készség (társalgási vagy kontextusos és elbeszélő vagy összefüggő beszéd) fejlesztése.
•Kommunikációs (verbális, nem verbális) jelzések felismerése, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával.
•Együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén.
•A szociokulturális háttér figyelembevételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása.


Az óvodapedagógus feladatai

A gyermek egyéni kíváncsiságára, érdeklődésére építve:

•A kommunikáció különböző formáinak alakítása, a beszélő környezet, a helyes minta a gyermekek természetes beszélő- és kommunikációs kedvének fenntartásával, ösztönzésével, szabályközvetítéssel és a gyermeki kérdések támogatásával.
• Minél több érzékszerve ható tapasztalatszerzés biztosítása.
•A csoportban dolgozó óvodapedagógusok és a dajka beszédmintájának, kommunikációjának összehangolása
•A tervezetten szerzett tapasztalatok gyakorlatorientált megvalósítása
•A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése játékos cselekedtetés során, kommunikációs helyzetben az ok-okozati összefüggések felismertetése, környezettudatos magatartás megalapozása.
•Valamennyi értelmi képesség fejlesztése, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését biztosító ösztönző környezet biztosítása.
•Szókincs bővítése, metakommunikációs helyzetek teremtése (gesztusok, arckifejezések, testtartások, testbeszéd.
•Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása.
• A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség-, képességfejlesztés, együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén


A nyelvi elmaradások korrigálásának gyakorlata:

Komplex logopédiai terápia
Napi anyanyelvi játékok


Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés tartalma

Napi gyakorlatunkban az anyanyelvi játékok egyéni és mikrocsoportos szervezésére – alkalmazkodva a gyermekek életkori sajátosságaihoz – külön időt biztosítunk.

A nyelvi játékok, gyakorlatok legfőbb ismérve, hogy játékos keretben végezzük, örömmel és sok-sok ötlettel fűszerezett csoportos játék keretében. A nyelv- és ajakügyesítő, valamint a hallásfejlesztő gyakorlatokkal lehetőséget teremtünk a hangzók helyes ejtésére. Ha ez mégsem következnék be, akkor – mint a korábbi években is tettük – logopédus segítségét vesszük igénybe. Az óvodai csoportokban ugyanis csak a szükséges készségeket fejlesztjük a napi tevékenységek során (max. 5-10 percben)

Az anyanyelvi játékokhoz központi és saját készítésű eszközöket használunk, ezek: szemléltető képek, tornaszerek, különböző anyagokból készült tárgyak, bábuk, tükör, videofilmek, hangszerek, diavetítő, feladatlapok, valamint a csoportszoba berendezési tárgyai, eszközei, képes dominó, Bujkáló képek, memóriajáték, ellentétes szópárok képei.


A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

•Beszédük érthető, kifejező, összefüggő, a különféle élethelyzetekben használnak az elvont kifejezéseket.
•Beszédfegyelmük kialakul, nyugodtan, figyelmesen végighallgatják a felnőtteket és társaikat.
•Koruknak megfelelően kialakult a pontos érzékelés, észlelés, képesek vizuális, auditív differenciálásra.
•Térbeli viszonyokat képesek felismerni és megnevezni.
•Az önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés is.
•Gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, emlékezetük, szándékos figyelmük fejlődik. Gondolkodásukra a problémamegoldásra törekvés és kreativitás a jellemző.
•Bátran és szíves kommunikálnak a társaikkal és a felnőttekkel.
•A metakommunikációs jelzéseket használják, a környezetükben élő személyekkel jól kommunikálnak.



IV.
KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK EGYÉNI FEJLESZTÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE

IV/1.

Különleges bánásmódot igénylő gyermek

Integráció, inklúzió
Az inklúzív pedagógiai szemlélet pedagógusaink mindennapi nevelő munkájának része. A differenciált fejlesztés a gyermekek egyéni és életkori, valamint személyiségéhez igazodó. A csoportokban folyó nevelő- fejlesztő munka tudatosan tervezett keretek között zajlik.
Az integráció az inkluzív pedagógiai gyakorlatunk azon része, amely a többségtől bármilyen szempontból eltérő gyermekek elfogadását és a többséggel történő együttnevelését jelenti. Programunkban a differenciálás értelmezése az inkluzív pedagógia ez adja az integrációs nevelésünk ideológiai hátterét. Inkluzív pedagógiánkban a cél a gyermekek saját szintjének maximumára való eljuttatása. Álláspontunk szerint a tanulás során mindig az előzetes ismeretekre kell építenünk. Az óvodai integráció mindennapjaiban a játékot tekintjük alaptevékenységnek.
A kiemelt figyelmet igénylő, különleges bánásmódot igénylő gyermekek:
-sajátos nevelési igényű gyermekek
-kivételes képességű gyermekek
-halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek
-különleges ellátást igénylő gyermekek.
Célunk, hogy kiemelt figyelmet igénylő gyermekek léte, nevelése és fejlesztése illeszkedjen az óvodai nevelésünk egészébe. A felzárkóztatás, illetve korrekció a fejlődésben észlelt esetleges töréspontoktól kezdődően a megfelelő módszerek alkalmazásával a lehető legoptimálisabb fejlődés megvalósulását tűzi ki célul és egészen az iskolakezdésig tart. Ebben fejlesztő szakemberek is segítik az óvodapedagógusok munkáját.
Programunk felfogása szerint:
•minden kisgyerek fejleszthető
•gyermek meglévő képességeiből indulunk ki
Pedagógiai programunkban a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése több irányban történik:
-A tevékenységorientált fejlesztés, gazdagító programok által (pl. zene, vizuális nevelés, néphagyomány- ápolás).
-A feladatorientált fejlesztés során az óvodapedagógus kompetenciájánál fogva a differenciálási szintekre és a képességfajtákra vonatkozó ajánlásokat variálja az adott kisgyerek fejlettségi szintjéhez, állapotához igazítva.
Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése

Sajátos nevelési igényű az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.
Az alapító okiratban megfogalmazott feladat meghatározás alapján a sajátos nevelési igényű gyermekek fogalomköréhez tartozó gyermekek ellátása kiterjedhet az alábbi speciális nevelési igényű gyermek ellátására:

Beszédfogyatékos gyermek, ép értelmű

Óvodánkban a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló, speciális fejlesztő tevékenységet a helyi nevelési rendszer szerves részeként működő, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve figyelembe vételével szervezzük. A nevelés hatására a sérült gyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés.

A habilitációs, rehabilitációs ellátás elvei

A tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangba kerüljenek

•A fejlesztés a megfelelő területen valósuljon meg
•Nevelésük, fejlesztésük a terhelhetőség figyelembe vételével történjen
•A gyermekek harmonikus személyiségfejlődését elfogadó, eredményeket értékelő környezet, befogadó csoportlégkör kialakítása segítse
•A gyermekek viselkedésében érvényesüljön a hátrányos megkülönböztetés kizárásának elve
•A habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások programjai az intézmény programjának tartalmi elemeivé váljanak
•A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus segíti a gyermek fejlesztését

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység célja

Biztonságot nyújtó óvodai környezetben

•a sérült funkciókkal egyensúlyban a meglévő funkciókra való támaszkodás, ezek
•fejlesztése
•biztosított a gyermekek integrált nevelése, esélyegyenlősége
•javul a gyermekek életminősége, a társadalmi beilleszkedése
•természetessé válik a gyermekek közötti különbözőség elfogadása

Általános feladatok:

•A napi tevékenységekbe a speciális tevékenységek beépítése, melyek a sajátos nevelési igényű gyermekek felzárkóztatását segítik elő
•Az egyéni fogyatékosságból fakadó, hiányzó-vagy sérült funkció helyreállítása, új funkció kialakítása
•Az ép funkciók bevonása a hiányzók pótlása érdekében, a különböző funkciók egyensúlyának kialakítása
•Speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása
•Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése
•A fejlesztés céljait minden esetben a gyógypedagógiai–orvosi–pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslatára kell építeni
•Kiemelkedő teljesítményre képes területek felismerése
•Rugalmas szervezeti keretek kialakítása az egyéni foglalkoztatás megvalósításához
•Az óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát segítők tájékoztatása a sajátos nevelési szükségletről a gyermekek befogadásához
•A szülők megfelelő tájékoztatása, együttműködés a családdal

Beszédfogyatékos gyermek: nyelvfejlődési és beszédzavarok

Beszédfogyatékos gyermek esetén a receptív vagy expresszív beszéd/ nyelvi képességrendszer szerveződésének fejlődési eredetű vagy szerzett zavara miatt az anyanyelv elsajátítás folyamata akadályozott, a gyermekéletkorától eltérő.
Az akadályozottság megmutatkozhat beszédhangok ejtésében, beszédészlelési, megértési zavarokban, beszédritmus sérülésében, a beszédhelyzetek tartós hárításában, megtagadásában, illetve általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség kieséssel. A diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai is ide sorolhatók.
A beszédfogyatékos gyermek óvodai nevelését megelőzheti a korai fejlesztés.

A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, az aktív nyelvhasználatot segítő, speciális terápiákat alkalmazó fejlesztési környezetben valósulhat meg a gyermek komplex állapotfelmérése alapján. A gyermekegyéni képességeihez igazodó intenzív fejlesztőmunka során fontos, hogy az ismeretszerzést sokoldalú tapasztalatszerzést biztosító módon, cselekvésbe ágyazott játékos módszerekkel tegyük lehetővé, amely segíti a társas kapcsolatok kialakulását és a személyiség fejlődését.


IV/2.
Beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek

Beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alul teljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult.
A fejlesztő foglalkoztatás az óvodai nevelés keretében integráltan valósul meg, a szakértői vélemény alapján egyéni, mikrocsoportos foglalkoztatás keretében.

A fejlesztő foglalkozások szervezésének szempontjai:

Egyéni vagy mikrocsoportos foglalkoztatás a gyermekek képességének, motiváltságának
•ismeretében
•Játékos, kreatív, kerülve az iskolai helyzeteket, nyugodt, ingerszegény környezetben
•A foglalkozások időpontja és helye tekintetében rendszeres

A fejlesztésben minden óvodapedagógus részt vesz, de a fejlesztőpedagógus tevékenysége kiemelt jelentőséggel bír.

IV/3.
A kiemelten tehetséges gyermek

Az intézmény fontos feladata a képességek kibontakoztatása, a tehetséges gyermekek felismerése, nyilvántartása, egyéni nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése, élve az intézményi és az intézményen kívüli együttműködések lehetőségeivel. A mikrocsoportos tevékenységszervezés közben a differenciálás gyakorlata kiválóan alkalmazható a kiemelten tehetséges gyermekek nevelésében, melynek fontos színterei a játéktevékenység, a bábjáték. A témák feldolgozására legalkalmasabb a projektmódszer. A tehetséges gyerek már kisgyermekként is hordozza a kiemelkedő képességűekre általában jellemző személyiségvonásokat, érzelmi mintázatokat és karakterisztikus viselkedésformákat. A tehetséggondozás során a tehetségígéreteket fejlesztjük a gazdagítás, dúsítás, differenciálás eszközrendszerével komplex programok keretében.

Alapelveink:

•A tehetségígéretek erős oldalának fejlesztése
•A gyermekek tehetségével összefüggő gyenge területek erősítése
•Kiegyensúlyozott, elfogadó, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése
•Feltöltődés, pihenés, elvonulás lehetőségének biztosítása
A tehetségígéretes gyermekek személyiségének optimális alakítása, komplex fejlesztése az óvodai programok keretében.

Feladataink

•A tehetséges gyermek felismerése
•Sokféle tevékenység biztosításával a gyermekek érdeklődési körének megismerése
•Egyéni bánásmód keretében történő célzott fejlesztés, képességfejlesztés
•A gyermek pozitív éntudatának kialakítása és erősítése
•Elfogadó és támogató környezet kialakítása
•A pedagógusok továbbképzésének megszervezése a tehetségfejlesztés terület
•Elkallódások elhárítása
•Kielégíteni szükségleteiket
•Ösztönözni, motiválni kreativitásukat
•A „tehetségígéretek” erős oldalának fejlesztése.
•Változatos, a gyermek kíváncsiságára, megismerési vágyának kielégítése


A tehetséggondozás tartalma

Az óvodapedagógus hagyja a gyermekeket önállóan alkotni. Dicséri, mindig újabb és újabb eszközökkel, lehetőségekkel motiválja, segít, hogy elképzeléseit megvalósítsa. A képességeit fejlesztő feladatokkal bízza meg.
A szülőkkel való konzultálás a jó kapcsolat nagyon fontos, hiszen a szülő önmagában látja gyermekét, míg az óvodapedagógus más helyzetekben, szituációkban a csoport részeként, a társakhoz való viszonyában, így az iskolaválasztásban is előnyös az együttműködés.
A tehetségfejlesztés két síkon történik:
-óvodai csoportban
-kiscsoportos kreativitást fejlesztő tehetséggondozás keretében

A többségen belül a differenciálás eszközrendszerével a tehetség fejlesztése.
Terveink közé tartozik tehetségfejlesztő jó gyakorlat kialakítása, már jól működő komplex tehetségfejlesztő program adaptálása, majd tehetségfejlesztő munkacsoportok létrehozása az alábbi területeken:
Mozgás (ovi-foci, néptánc)
Vizuális nevelés
Anyanyelvi nevelés


IV/4.

Különleges ellátást igénylő gyermek

A törvényi kötelezettségnek eleget téve az óvodai nevelő. fejlesztő munkánk a különleges ellátást igénylő gyermekek gondozásával bővült. Ők azok a gyermekek, akik nem sajátos nevelési igényűek, de egészségi állapotuk miatt (diabétesszel, ételallergiával stb.)
különleges ellátást igényelnek. E gyermekek megfelelő gondozása az egészségi állapotuk teljes körű megismerése, illetve szükség esetén a gondozásukra vonatkozó képzés elvégzése alapján valósul meg, szoros együttműködésben a szülőkkel és szükség esetén a kezelő szakorvossal.
IV/5.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése, ellátása

45.§ (1) Magyarországon- az e törvényben meghatározottak szerint- minden gyermek köteles az intézményes nevelés – oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.
(2)- A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. Szülői kérelem hiányában a gyermek tankötelezettsége megkezdésének halasztását a gyámhatóság is kezdeményezheti. A szülő, a gyámhatóság a kérelmét legkésőbb az iskolakezdés évének január 18-áig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Az eljárás ügyintézési határideje ötven nap. A szülő kérelme alátámasztására kérelméhez csatolhatja a gyermek fejlettségét alátámasztó óvodai dokumentumokat is. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor csak szakértői bizottság rendelhető ki. Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmére engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. A bíróság eljárására alkalmazni kell a (6b)-(6f) bekezdésben foglaltakat.

(2a)- Ha a felmentést engedélyező szerv azért engedélyezi a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben való részvételét, vagy a szakértői bizottság azért javasolja a tankötelezettség megkezdése alóli felmentésre irányuló kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben való részvétekét, mert a gyermek sajátos nevelési igényű, vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, akkor a gyermek számára az óvoda a szakértői bizottság által javasolt fejlesztéseken túl, a tankötelezettség teljesítésének megkezdéséhez szükséges értelmi, testi, lelki és szociális érettség elérésére irányuló, az óvodai nevelés időkeretébe ágyazott célzott foglalkozásokat biztosít.

(3)- A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti.








Speciális ellátási rendszerünkben az egyéni képességfejlesztés sokszínűen valósul meg.

Speciális ellátás rendszere

Terület Fejlesztési terápia A megvalósulás formája Fejlesztési kompetenciák
MOZGÁS Prevenció.
Korrekció.
Alapozó Terápiás mozgásfejlesztés
Nagymozgás, finommotorika fejlesztése Mikrocsoportos, csoportos, esetenként egyéni, páros Fejlesztőpedagógus
Óvodapedagógus

BESZÉD
ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Komplex logopédiai terápia
Mikrocsoportos, esetenként egyéni, páros Gyógypedagógus, Logopédus, Fejlesztőpedagógus, Óvodapedagógus
RÉSZKÉPESSÉGEK Fejlesztőpedagógia,
Sindelar-program Mikrocsoportos
Egyéni, vagy páros Fejlesztőpedagógus
Sindelar-fejlesztő
Óvodapedagógus

TANULÁSI
FOLYAMATBAN
AKADÁLYOZOTT Fejlesztőpedagógia
Komplex Mikrocsoportos
Egyéni, vagy páros Fejlesztőpedagógus
Óvodapedagógus


A fejlesztés gyakorlata

A fejlesztőtevékenységek színterei:

•Csoportszobai integráció: a gyermekek egyéni és mikrocsoportos fejlesztése fejlesztési területek szerint
•Csoporton kívüli fejlesztés: a fejlesztőpedagógus és a gyógypedagógus, logopédus tervezett tevékenysége
•Csoporton belüli hospitálás: célja a gyermek sokoldalú megismerése


A fejlesztési tevékenység értékelése
•Fejlettségmérő lapok áttekintése (félévente)
•Megfigyelési napló bejegyzései alapján (évente)
•A fejlesztőpedagógus fejlesztési kompetenciába tartozó tesztekkel
•(Sindelar teszt, diszlexia prevenciós teszt,)
•Az állapotváltozásról kontrollvizsgálat a szakértői bizottságnál
•Mérés évente a csoportokban: 2X

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

•Képesekké válnak társaikkal való együttműködésre, közösségen belül megtalálják
•helyüket, társaik elfogadják őket, nem kerülnek peremhelyzetbe (szociálisan alkalmassá
•válnak az iskolai életre).
•Képesekké válnak igényeik, szükségleteik közvetítésére, megértetésére.
•Képessé válnak nyelvi jelek befogadására, feldolgozására, beszédbeli kommunikációra.
•Saját személyükkel kapcsolatos munkákat önállóan végeznek.
•Kialakul a vizuális jelek felismerése.
•Képesekké válnak a környezetükben állandó, adaptív viselkedésre és indulataik
•szabályozására.
•Elsajátítanak kompenzációs technikákat.
•Képesekké válnak a figyelem összpontosítására.

V.
A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

A gyermekek szociális háttere igen szélsőséges képet mutat. Munkánk tervezésénél figyelembe kell vennünk az elfoglalt, időhiánnyal küszködő családok igényeit éppúgy, mint a szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró, több gyereket nevelő, esetleg csonka családokét.
Különösen nagy a felelősségünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében. A hátrányos helyzet esetenként a gyermek veszélyeztetettségét is magában hordja. Ők néha csak tőlünk kapnak segítséget a világban való eligazodáshoz, a kultúra értékeinek megismeréséhez, lelki és testi fejlődésükhöz.

Cél:
Segítségnyújtás a gyermek testi, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelések elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez.

Alapelveink:

•A szegregálás elkerülésének elve. Az integrált neveléssorán az összes gyermeknek, ezen belül minden gyermeknek megfelelni.
•Normalizációs elv, a gyermek normavilágának megértése, átmeneti értékrend deficitjének változtatása, minimális korlátozással.
•Integráció. A gyermekek sajátos szükségleteit, problémáit egyénre szabott nevelési, oktatási programmal elégítjük ki, a differenciálás sokszínű alkalmazásával.
•A lehető legkorábbi beavatkozás elve.
•Az egyenlő hozzáférés (a szülők felé is) elve az esélyegyenlőtlenségek csökkentése érdekében.

Az óvodapedagógus feladatai

•A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadása
•A mindennapi élethez szükséges készségek kialakítása
•Elősegíti a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, járását.
•A szülőkkel – a gyermeküket is elhanyagoló családokkal való – együttműködésre késztető kapcsolattartás erősítése
•A problémákat a hátrányos helyzet okozta tüneteket felismeri, és ha szükséges ehhez szakember segítségét kéri.
•A felzárkóztatást és tehetséggondozást megvalósítja. Differenciált fejlesztés.
•A rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kíséri, szükség esetén jelzi az óvoda vezetőnek.
•Praktikus ismeretek elsajátíttatása
•Kulturális rendezvények csoportos látogatása
•A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadása

A hátrányos helyzet okai

•A család anyagi és egészségügyi állapota, erkölcsi helyzete és életvitele, értékrendje
•A család lakhelye és környezete
•A gyermek és/vagy szülő egészségi állapota
•A családtagok száma

Környezeti okok

Sokgyermekes család:
•3 vagy több gyermek

Szűkös lakásviszonyok:
•a család magas létszáma
•több generáció együttélése

Szülők iskolázatlansága

Nevelési hiányosságok

•Kettős nevelés
•Felügyelet és gondozás hiánya
•Helytelen bánásmód (brutalitás)
•Érzelmi sivárság, közömbösség
•Könnyelmű, felelőtlen életvitel
•Bűnöző családi háttér

Anyagi okok

•Munkanélküliség
•Létminimum alatti 1 főre jutó jövedelem
•A szülő csökkent munkaképességű vagy munkaképtelen
•A kereset nem a család szükségleteinek kielégítésére fordítódik

Egészségügyi okok

•Születési rendellenesség vagy szerzett fogyatékosság
•Mozgáskorlátozottság
•Érzékszervi károsodás (látás, hallás...)
•Szervi rendellenesség
•Tartós betegség
•Idegrendszeri, pszichés problémák (szülő és/vagy gyerek)
•Higiénés hiányosságok

A gyermek személyiségében rejlő okok

Értelmileg, érzelmileg visszamaradt

V/1.
GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN

A gyermekvédelmi munkára nagy hangsúlyt helyezünk, a gyermekvédelmi munka valamennyi óvónő feladata. A gazdasági, társadalmi viszonyok változásával nőtt a mindennapi megélhetési gondokkal küzdő családok száma. Ezzel egyenes arányban nőnek a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű családok.
Az óvónők évente egy alkalommal értékelik a gyermekvédelmi munkát, melyről az óvodavezetőt és a megbízott gyermekvédelmi felelőst folyamatosan tájékoztatják.
Az általános elvárások közül a tolerancia, nyitottság, elfogadó, segítő attitűd, szeretetteljesség, következetesség kiemelten fontos.

Gyermekvédelmi munkánk célja:

A gyermekek testi, értelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint a gyerek családjából történő kiemelésének megelőzése, a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása.

A problémamegelőző gyermekvédelem egyik első legfontosabb jelző intézménye az óvoda, ahol a gyerekek a nap jelentős részét töltik.

Minden pedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése. Köteles tiszteletben tartani a gyermek személyiségét és családja világnézetét, értékrendjét nem kényszerítheti rá senkire az óvodában, vallási, világnézeti kérdésekről, nem foglalhat állást nevelő munkája során.

Veszélyeztetettség:
Elhanyagolás (külső jelei: elhanyagolt fizikális jellemzők, alulfejlettség hiánybetegségek, belső jelei: szeretet hiány, magatartási zavarok)
Fizikai bántalmazás
Érzelmi bántalmazás megnyilvánulásai
Szexuális visszaélés jelei, stb.
Ha az óvodapedagógusok azt tapasztalják, hogy a gyermek testi, értelmi, érzelmi fejlődését valamilyen körülmény, magatartás gátolja, vagy akadályozza (veszélyeztetett), vagy az adottságaihoz mért fejlődés lehetősége akadályozott (hátrányos helyzetű), jelzik az óvoda gyermekvédelmi megbízottjának.

A gyermekvédelmi megbízott a nevelőtestületnek az a tagja, aki az intézmény vezetőjének megbízásából képviseli a gyermekvédelmi törvény érvényesülését, folyamatos kapcsolatban áll a helyi Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolgálattal. Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket. A nyilvántartásba feljegyzi a gyermekekkel, illetve a családdal kapcsolatos intézkedéseket, és azok eredményességét.





Az óvodapedagógusok feladata:

•Az első családlátogatáskor a gyermekek megismerése, a családi környezet felmérése. Amennyiben a gyermekek fejlődését, életét veszélyeztetettnek látja a családban és saját hatáskörében nem tudja kezelni a problémát, akkor fordul a gyermekvédelmi felelőshöz, aki megteszi a szükséges intézkedéseket.
•Gyermekvédelmi esetek kiszűrése
•Írásban jelzi a problémát krízis esetén szóban és pótlólag írásban a Gyermekjóléti Szolgálat felé.
•Minden csoportvezető óvodapedagógus nyilvántartást vezet a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyerekekről a csoportnaplóban.
•Naprakész információkkal rendelkezik a gyermekek személyisének fejlődéséről és még inkább érvényesíti a differenciált bánásmód elvét.
•Prevenció és korrekció, tehetséggondozás a pedagógiai munkában
•Integráció a pedagógiai gyakorlatban

A gyermekvédelmi felelős feladata:

•Nyilvántartást vezet a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekekről.
•Éves Munkaterve tartalmazza a kapcsolattartás különböző formáit.
•Egyéni esetkonzultáció.
•A tanköteles gyermekek felkutatása.
•Kapcsolattartás a hatóságokkal:
oGyermekvédelmi Szolgálat
oVédőnői hálózat
oGyermekorvos
oGyámügy, Gyámhivatal, Rendőrség
oA hatékony jelzőrendszer működtetése

Éves kimutatása tartalmazza:

•Az óvodások létszámát;
•Veszélyeztetett és hátrányos helyzetűek számát;
•Három vagy több gyermekes családban élők számát;
•Fogyatékos gyerekek számát;
•Veszélyeztetettség okait.

Módszerek:

•Többszöri családlátogatás, nevelési segítség, tanácsadás;
•A szülő figyelmének felhívása a gyermekek fejlődésének sajátosságaira;
•Fejlesztő, felzárkóztató óvodai programok szervezése;
•A gyermekek Nevelési Tanácsadóba irányítása;
•Javaslat egészségügyi ellátás igénybevételére, gyermek ideggondozói és gyermekpszichiátriai vizsgálatára;
•Rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra javaslat;
•Indokolt esetben természetbeni juttatás kezdeményezése;
•A szülő kérelmére vagy beleegyezésével javaslat a gyermek átmeneti gondozására.

Az óvodavezető feladatai:

•Képviseli a gyermek és ifjúságvédelmi szempontokat, szervezi. irányítja és személyes részvételével elősegíti ezek érvényesülését.
•Kapcsolatot tart a Szakértői Bizottsággal, gyámhatósággal, Rendőrséggel.
•Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvónők között.
•Nyilvántartja a hátrányos és veszélyeztetett gyermeke ügyében tett intézkedéseket, eredményeket.
•Szükség esetén családlátogatást végez az óvónőkkel.
•Részt vesz a gyermekvédelmi munka intézményi ellenőrzésében, értékelésében.

A gyermekvédelmi munka várható eredményei:


•Minden veszélyeztetett gyermek szerepel a gyermekvédelmi nyilvántartásban.
•Minden rászoruló gyermek megkapja a jogosultság szerinti kedvezményt.
•Bizalommal fordulnak felénk a szülők
•Elfogadják javaslatainkat, segítségünket.


VI.
AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

1. Óvoda- család kapcsolata

Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele, a családdal való szoros együttműködés. Alapelveinkkel összhangban saját nevelési céljainkat és feladatainkat a családi nevelés kiegészítéseként terveztük meg, mert tiszteletben tartjuk, hogy a gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg.

Nem vállalhatjuk át a családi nevelés feladatainak megoldását, de hozzájárulunk a családi nevelés okozta hátrányok, fejlődésben történő lemaradások kompenzálásához. A gyermekek óvodai fejlődéséről való rendszeres és hiteles tájékoztatással hozzásegítjük a szülőket a gyermek reális megismeréséhez, értékeinek felfedezéséhez, alapszükségleteinek kielégítéséhez.

A hagyományosan jó kapcsolat konkrét tevékenységeken keresztül mérhető leginkább. Az éves Munkaterv tartalmazza az óvodában elérhető, a családi nevelés gyakorlatát segítő szolgáltatásokat (gyermekjóléti szolgálat, egészségügyi intézmények, szociális ágazat bevonása, fogadóóra, szülők bevonása különböző módszerekkel a nevelési folyamatba). Évről évre megrendezzük a szülők aktív közreműködésével az óvoda hagyományos ünnepeit (farsang, anyák napja, évzáró, gyermeknap). Hagyományos az óvoda nevelési eredményeit bemutató nyílt napok, amely iránt nagy az érdeklődés.

Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.
Szem előtt tartjuk azt, hogy a gyermek fejlődő személyiség, ezért gyermeknek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként változó testi, lelki szükségletei vannak. A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős. Fontosnak tartjuk az óvoda és a család kapcsolatának minél hatékonyabbá tételét, az eltérő kulturális szinten álló szülőkkel való tartalmas együttműködését, megkülönböztetett, tapintatos, empatikus viszony kiépítése a sérült és fogyatékos gyermekek szüleivel, valamennyi szülői rétegben az információcsere, érdekek és értékek egyeztetése. Az óvoda nyitottsága nemcsak a beszoktatás ideje alatt, hanem óvodáskor végéig biztosítsa a szülőknek a nevelőmunkába történő közvetlen betekintést. Ez mindkét fél számára (szülő- óvodapedagógus) megnyugtató és biztonságot jelentő lehetőség, amit a gyermek érdekében kétoldalúan lehet hasznosítani.
Az óvodapedagógusnak éppúgy szüksége van a nevelőmunkában a szülőktől érkező információkra, javaslatokra, mint fordítva. Az óvoda nyitottsága, hagyományok teremtésével, nyilvános, közös programok, ünnepek segítségével tovább növelhető.
A Kárpát medence magyar nyelvű intézményei között oktatási tér kialakítása érdekében az óvoda a külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítésre törekszik, és lehetőségei szerint szakmai kapcsolatot tart fenn. Szakmai kapcsolatot tartunk fenn testvértelepülésünk óvodájával, valamint erdélyi óvodával is.
Tervezésnél az óvodába járás első szakaszában azokra a kapcsolattartási formákra kell helyezni a hangsúlyt, amelyek elősegítik a gyermek beilleszkedését, oldják a szorongást, elősegítik az óvoda megszerettetését.
Az óvodáskor második szakaszában fontos, hogy a szülő tisztában legyen vele, milyen fejlődési mutatók indokolják az iskolakezdést. Fejlődési rendellenesség, probléma esetén milyen szakszolgálat segítségét kell kérni, ebben segít az óvodapedagógus.

A kapcsolattartás során sikerkritérium:

közösen szervezett gyermek és felnőtt programok
nyílt napok-80%-os érdeklődéssel
szülői elégedettség mérés 90%

Az együttműködés tartalma

Családlátogatás:a szülők igényeivel egyeztetve óvodába lépés előtt, mindenkinél, ezután csak szükség vagy igény esetén
Egyéni beszélgetések:(fogadó órák) személyre szabottan, igény szerint, időpont egyeztetés alapján történik. Résztvevői: a csoport mindkét óvodapedagógusa együtt, a szülő, esetenként a fejlesztő pedagógus és a logopédus. Az ilyen alkalom lehetőség a bizalmas jellegű információcserére és a gyermek folyamatos fejlődéséről, iskolaérettségéről való tájékoztatásra.
Beszoktatás:folyamatos, fokozatos, „anyás”, a gyermek szükségleteit követő. A szülő a gyermekével aktívan részt vesz az óvodai tevékenységekben. Tapasztalataink szerint ideális időtartam 1 hét. Erre azért van szükség, mert minden esetben új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkozik a gyermek. Ez meghatározza a későbbi közösségi élet alakulását. Fontos a családias, biztonságot nyújtó légkör. A gyermek óvodai élményein keresztül a család is kialakít egy képet a csoportról, az óvodapedagógusról és az óvodáról.
Nyílt napok:évente 2 nap, melyre az érdeklődő szülőket várjuk (kiscsoportban szülői kérésre nem tartunk, mert a folyamatos beszoktatás közben a szülők megismerhetik a csoportban folyó munkát, és további betekintést is nyerhetnek az év során rendezésre kerülő nyílt programok alatt). A szülők személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel, képet kaphatnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességéről, aktivitásáról, egyúttal módjuk van társakkal való összehasonlításukra. Ezeket a napokat november,és március hónapokban tervezzük, így lehetőség nyílik annak megfigyelésére is, hogy az adott nevelési évben mennyit változott gyermekük.
Szülői értekezletet:az új szülők részére júliusban összevontan, csoportokban évente 3 alkalommal szervezünk. Az összevont szülői értekezleten ismertetjük a pedagógiai elveinket, melyek szerint folyik a nevelő munka az óvodában, valamint az óvodai élettel kapcsolatos egyéb információkról tájékoztatjuk a szülőket. elmondjuk a csoportélettel kapcsolatos tudnivalókat. Megismerhetik a szülők egymást, az óvoda dolgozóit. Betekinthetnek a gyermekek tanulási környezetébe: csoportszobákba, öltözőkbe, mosdókba. A szülők kiválaszthatják a gyermekük jelét, és az óvodapedagógus ismerteti az óvodai élet megkezdéséhez szükséges tennivalókat (befogadás, beszoktatás). A csoport szülői értekezleten elsősorban a csoportot érintő feladatok, kérdések és felvetések kerülnek megvitatásra. Elmondjuk a csoportélettel kapcsolatos hagyományokat, tudnivalókat, ismertetjük a szokásrendszert, a csoport éves tervét, a nevelési tervet, megválasztjuk, vagy megerősítjük a szülői munkaközösség tagjait. Lehetőség nyílik a szülők véleményének meghallgatására, aktuális nevelési helyzetek megbeszélésére. Az év végén az óvodapedagógusok beszámolnak a nevelési év eseményeiről, a csoport egész évi tevékenységéről, elért eredményeikről.


Az óvodapedagógus feladatai:

•Az óvodai dokumentumokban megfogalmazott normarendszer elfogadására, nevelési felfogásba építésére motiválás. A családok által képviselt különböző gondolkodásmódok értékeinek elfogadása. A szülőkkel, gyermekekkel való közös gondolkodás, véleménycsere, döntés eredményeként a programmal összeegyeztethető plurális értékek beépítése az óvoda normarendszerébe.
•Az indirekt hatások mellett tudatos szemléletformálás, a szülők bevonása az óvodában a gyerekekkel együtt megvalósuló tevékenységekbe, kezdeményezésekbe (közös kirándulás, Gyermeknap stb.)
•Szemléletformálás: az iskolára való előkészítés az óvodában nem külön feladat, foglalkozás, hanem a gyermeki személyiséget kibontakozó 3-4 éves nevelési folyamat eredménye, az iskolai beilleszkedés közvetett segítésében az óvoda kiegészíti a családi nevelést.
•A gyermek fejlődéséről folyamatos, hiteles tájékoztatás nyújtása, évente kétszer írásban.
•Az óvoda vállalja az inkluzív nevelés (befogadó pedagógia) értékeinek indirekt közvetítése mellett a szemléletformálás direktebb módszereit is (cikkek ajánlása, faliújságra helyezése stb.).
•Szemléletformálás a családon belüli arányos munkamegosztás működtetése érdekében. Figyelem ráirányítás arra, hogy a gyermek szabadon kifejlesztheti személyes képességeit, szabad választási lehetőséggel bír anélkül, hogy szigorú nemi szerepek által meghatározott korlátozások vonatkoznának rá (kézműveskedő lányokkal játszó kisfiú, autózó, fiúkkal játszó kislány).
•Komplex intervenciós (beavatkozási) stratégia, cselekvési terv és gyakorlat kidolgozása a szükségletek alapján. A terv tartalmazza az óvodában elérhető, a családi nevelést segítő szolgáltatásokat. A szülő segítése gyermeke viselkedésének értelmezésében.

Kapcsolattartás lehetősége

Beiratkozás
„Óvoda-nyitogató” - személyes kapcsolatfelvétel
- személyi adatok rögzítése
- az óvoda bemutatása
- betekintés a kiscsoportosak szervezett tevékenységeibe - óvodavezető
- szülő
- gyermek

Családlátogatás
Megelőző családlátogatás
Visszatérő családlátogatás - anamnézis felvétele
- a gyermekek életkörülményeinek megismerése,
- felmerülő problémák megbeszélése - óvodapedagógus
- család

Óvodakezdés
Ismerkedő napok
„Vidám évnyitó” - anyás beszoktatás
- a bizalom kiépítése
- motiváció kialakítása a tevékenységek iránt - óvodapedagógus
- gyermek
- szülő

Szülői értekezlet
Ismerkedő szülői értekezlet



Ismétlődő szülői értekezlet
az óvoda életével kapcsolatos információk megbeszélése
- ismerkedés a helyi programmal
- a csoport életének ismertetése, aktuális feladatok, programok- óvodapedagógus
- szülő
-meghívott vendégek (iskola igazgató, logopédus)
Nyílt nap, napok
- betekintés az óvoda mindennapjaiba
- óvodapedagógus
- gyermek
- szülő

Fogadóóra
- szülő–óvónő egyéni problémák személyes hangvételű megbeszélése
- óvodapedagógus
- szülő
Farsang
- vidám hangulatú együttlét, közösség formálás, hagyományápolás
- gyermek
- óvodapedagógus
- szülő

Anyák napja Meghitt, közös együttlét, műsor, ajándékkészítés - gyermek
- óvodapedagógus
- szülő

Gyermeknap A családok egészséges életmódra nevelése, közös élmények, az óvodai kötődés erősítése - gyermek
- óvodapedagógus
- szülő

Szabadidős programok Kirándulás, színházlátogatás, kiállítás, közös játékélmény, környezetvédelmi napok , projekt hetek- óvodapedagógus
- szülő
- gyermek

Kérdőívek
- önértékelés (szülői értekezlet, fórum, rendezvény) - óvodapedagógus
- szülő
- óvodavezető
Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (egészségügyi intézmény, és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi illetve közművelődési intézmények, művészeti iskola) és az óvodai élet után (iskola) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda legyen nyitott és kezdeményező.
2.Az óvoda és az iskola kapcsolata

Nevelésünk egyik fő feladata, hogy a gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelés eredményeként belépjen a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett
lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. A zökkenőmentes iskolakezdés elősegítése érdekében a helyi sajátosságok, szokások figyelembe vételével korrekt kapcsolatra törekszünk az iskolával.

Az együttműködés alapelvei
•Kölcsönös nyitottság, bizalom, nevelőpartneri viszony
•Közös dokumentumok ismerete
•Nevelési feladatok összehangolása
•Kölcsönös hospitálás,

A zökkenőmentes átmenet biztosítása az óvónő és a tanító közös felelőssége. Fel kell oldani, el kell oszlatni a gyermek félelmeit. Elő kell segíteni, hogy megfelelő időérzékkel rendelkezzen. Rá kell irányítani a figyelmét, hogy annyi feladatot kap az iskolában, amit könnyen el tud végezni, mellette jut ideje játszani, kikapcsolódni.
A zökkenők nélküli átmenet másik sarkköve, hogy a gyermek rendelkezzen azokkal a készségekkel, képességekkel, amelyekre az iskola építeni tud. A megfelelő iskolakészültségi állapot a gyermek sikeres iskolakezdése és továbbhaladása szempontjából elengedhetetlen. A jó együttműködés alapja a kölcsönös nyitottság, egymás munkájának megismerése és megbecsülése. A nehézségek csökkentése érdekében szükséges a nevelők közötti kölcsönös konzultáció, hospitálások, valamint a nevelési módszerek egyeztetése. Figyelemmel kísérjük óvodásaink fejlődését, beilleszkedését az iskolába.

Az együttműködés tartalma

•Pedagógusok kölcsönös látogatása az óvoda nagycsoportjában, illetve az első osztályban
•Az intézményi programok megismerését célzó fórumok, előadások szervezése
•Folyamatos tervszerű ismerkedés az intézmények munkájával és a gyermekekkel
•(nyílt napok, iskolai óvodai látogatások)
•Az intézményi programokon való részvétel (szabadidős, szakmai előadás, szülői értekezletek)


Az óvodapedagógus feladata:

•Az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése érdekében az óvodapedagógusok már óvodáskorban elviszik a gyermekeket az iskolába. Az itt szerzett pozitív élmények oldhatják a szorongást, ezért mindig május hónapban, az elsős tanítóval egyeztetve tesszük meg a látogatást. Az iskolás gyermekeknek ajándékkal is kedveskedünk.
•Az óvoda nevelési feladatainak meghatározásánál – az óvodai nevelés alapprogramjával összhangban - figyelembe veszi az iskolai igény és elégedettség mérés eredményeit
•A gyermek iskolai életének előkészítése az iskoláskor előtti évben megkülönböztetett szerepet kap, célirányosabbá válik az iskolai életmódra nevelés.
•Konzultáció az óvodából iskolába érkező gyermek átmeneti állapotának jellemzőiről a tanítókkal. Visszacsatolás a partneri igény/elégedettség mérés eredményeiről.

A kapcsolattartásban szempont, hogy az iskola továbbfejlessze az óvoda által kialakított értékeket, illetve a két nevelési- oktatási intézmény programjai között megfelelő összhang legyen.
A kapcsolattartás formáit, időpontját, a feladatok megjelölését az óvoda éves munkaterve tartalmazza.

3.Kapcsolat az egészségügyi hálózattal

A gyermekek mentálhigiéniás nevelése akkor lehet teljes, ha valamennyi erre specializálódott intézmény koordinálja feladatait.
Ütemezni kell a kötelező szűrő vizsgálatokat, jelezni kell a gyermek testi fejlődési rendellenességeit.

A következő vizsgálatokon veszünk részt:

•Évente 1 alkalommal fogorvosi szűrővizsgálat a fogorvosi rendelőben, a kiscsoportosokhoz ellátogat a fogorvos.
•A védőnő 3 havonta ellenőrzi a gyermekek mentálhigiénéjét, szükség esetén többször is.

Együttműködés a védőnővel:

•A gyermekek óvodai beíratásának támogatása
•Státuszvizsgálatok alapján az iskolaérettség megerősítése
•Az óvoda egészségnevelési projektjében való aktív részvéte, közreműködés

4.Az óvoda és a gyermekvédelmi szolgálat kapcsolata

A gyermekvédelem valamennyi óvodai dolgozó feladata. Koordinálását a gyermekvédelmi felelős végzi. Feladata, hogy negyedévente beszámolót készít az elvégzett munkáról, felméri a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű valamint a veszélyeztetett gyermekek létszámát.
A gondozatlan, szociálisan hátrányos helyzetű a veszélyeztetett gyermek esetében egyeztetni kell a feladatokat a gyermekjóléti szolgálattal.
A szakembereknek együtt kell elérniük- a fenntartó segítségével-, hogy szociális, anyagi helyzete miatt egyetlen gyermek jogai sem sérülhetne.
Esetjelző lapokat küldünk, ha problémát észlelünk. Évente 2-3 alkalommal megbeszélést tartunk, ahol részt vesz az óvoda, az iskola, az orvosok, a védőnő, a körzeti rendőr.
Az esélyegyenlőségek csökkentése mellett kiemelt célunk a befogadó környezet megteremtésével a kialakult előítéletek lebontásához való hozzájárulás, az újabb előítéletek kialakulásának megelőzése.


5.Kapcsolat a fenntartóval

A fenntartóval való kapcsolattartás az intézmény a működési funkcióinak ellátása szempontjából fontos. Kapcsolatunk egyrészt a köznevelési törvényből adódóan és egyéb jogszabályok alapján hivatalos, rendszeres, másrészt támogató, segítő jellegű A munka koordinálása nélkülözhetetlen. Kapcsolattartásunk formája a kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések, beszámolók.

A kapcsolat a főbb területekre terjed ki:

•Alapító Okirat módosítás
•pénzügyi-gazdálkodási tevékenység
•ellenőrzési tevékenység (gazdálkodás, törvényesség, működés, gyermekvédelem)
•szakmai munka értékelése
•SZMSZ, Házirend, Pedagógiai Program- jóváhagyása, módosítása abban az esetben, ha annak költségvetési kihatása van

Kapcsolattartás formái:

•szóbeli tájékoztatás
•írásbeli beszámoló évente egy alkalommal
•egyeztető tárgyalások és megbeszélések
•értekezletek
•az óvoda képviseletének szükség és igény szerinti biztosítása képviselő testületi és bizottsági üléseken
•fenntartói rendeletek és határozatok átvétele azok végrehajtása céljából
•szükség és igény szerint speciális információszolgáltatás az óvoda pénzügyi- gazdálkodási-szakmaitevékenységéhez kapcsolódóan
•működésünkkel és eredményességünkkel kapcsolatos igény és elégedettség mérés két évente




6.Kapcsolat a szakmai és szakszolgálatokkal

Ez a kapcsolat elsősorban eseti, mely kiterjed:

•a gyermek személyiségével, fejlettségével, magatartásával összefüggő szakértői vélemény megkérésére
•a szakszolgálat által kiállított szakértői vélemény alapján a gyermekek fejlesztésére, foglalkozására.
A kapcsolat formája:
-vizsgálat kérése, mely a 20/2013 EMMI Rendeletben meghatározott adatok alapján.
-értesítés kérése a vizsgálatok időpontjáról
-esetmegbeszélések, konzultációk


7.Óvoda-közművelődési intézmények kapcsolata

A kapcsolattartás szempontjából meghatározó szerepük van a település hagyományainak, rendezvényeinek, ünnepeinek. Az óvoda része a településnek, fontos tehát, hogy az óvoda dolgozói is aktívan bekapcsolódjanak a közéletbe. Az együttműködés, az információcsere elősegíti a dolgozók elismerését. ( Község ünnepségein való aktív részvétel, Falunapon való részvétel)
Részt veszünk a községi ünnepségeken, és mi is meghívjuk évzárónkra az intézmények vezetőit, a fenntartót, a volt dolgozókat, civil szervezetek képviselőit.

Művelődési Ház és a Könyvtár kínálatából a nevelési feladatok sokoldalú, színes megoldását segítő programokat választunk, melyek alkalmazkodnak a gyermekek életkori sajátosságaihoz és életkorához. A könyvtárlátogatás jól szolgálja az irodalmi nevelés feladatainak megvalósítását. A képzőművészeti kiállítások, játszóházak, előadások színessé teszik a művészeti nevelés feladatainak megvalósulását.

A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket nevelő óvoda kapcsolatot tart az érintett kisebbségi szervezetekkel. A családokkal való kapcsolattartásban számítunk segítő közreműködésükre.


8.Óvoda-civil szervezetek kapcsolata:

A községben működő civil szervezetekkel is folyamatos, jó kapcsolatot ápolunk. Meghívjuk őket rendezvényeinkre, ünnepségeinkre. Kérésre szívesen bekapcsolódnak az óvoda programjaiba.




9.Óvoda-egyház kapcsolata

Figyelembe vesszük a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló rendelkezést, amely óvodánkban lehetőséget biztosít speciális szolgáltatás keretében hittan igénybe vételére. Évente történik felmérés a szülői igényekről, és ennek alapján biztosítjuk a hitoktató számára a helyet.


VII.
AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

Az óvodai élet megszervezése
Az óvodai nevelőmunka középpontjában a gyermek áll.
A csoportalakításnál a homogén (azonos életkorúak) gyermekcsoportok kialakítását szorgalmazzuk, amennyiben ezt a beóvodázott gyermekek száma lehetővé teszi, a fenti szempontok figyelembe vételével. A csoportszervezésről évente a nevelőtestület véleménye alapján az intézményvezető dönt. A csoportszervezés alapja a biológiai életkor, a nemek aránya. Szempontjai: életkorbeli különbségek csökkentése, testvérek együtt nevelésének biztosítása. A nehezen nevelhető vagy speciális fejlesztési igényű gyermekek csoportbeli elhelyezésénél alapvető szempont a pedagógusok arányos terhelése, hogy elegendő idő jusson az egyéni fejlesztésre.
Az óvodapedagógusok törekvése: segíteni a gyermekeket eljutni a lassú fejlődési folyamatnak abba az átmeneti állapotába, amelyben óvodásból iskolássá érnek. Az azonos életkor nem jelenti azonban a gyermekek homogén fejlettségi szintjét. Fontos feladatunk az egyéni fejlettségi szintnek megfelelő differenciált fejlesztő munka (felzárkóztatás, képességfejlesztés).

Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő tevékenységek mindegyikét óvodapedagógus irányítja.


Napirend, heti rend kialakítása

A napi- és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki

A gyermekek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces), csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. Aránytalan terhet nem jelent az intézményben dolgozókra. Nem sérti az integrációs gyakorlatot, kerüli a szegregációt.

A napirend lehetőséget ad az óvodai élet egészében az elmélyült tevékenykedésre, a szabadjáték kiteljesedésére, megfelelő időt biztosít arra, hogy a gyermek minden tevékenységét befejezze, pontosan elvégezze. A tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítására törekszünk, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. Figyelembe vesszük a gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítésére fordítható időkeretet. Így a napirendben vannak rendszeresen ugyanabban az időben végzett tevékenységek (étkezés, gondozás, mindennapos testnevelés), melyek segítik a gyermeket eligazodni az időben, és nyugalmat, folyamatosságot, támaszt biztosítanak. A gyermekek életkor szerinti összetétele alapján eltérnek a szükségleteik, differenciáltan biztosítjuk a tevékenységekhez szükséges időtartamot. A tervszerű, összehangolt tevékenységekkel elkerüljük a felesleges várakozásokat, a tétlenséget, a kapkodást.
A gondozásnak kiemelt jelentősége van a nevelésben, a kapcsolatépítésben, a gyermekek önállóságának, fejlődésének elősegítésében, együttműködve a gondozást végző óvodapedagógusokkal és dajkákkal

A nyári időszak napirendjét is gondosan és tartalmasan tervezzük meg. Az év közben már kialakított szabályok, szokások normarendszer megtartásával adjunk lehetőséget a gyermekeknek arra, hogy az évszak örömeit szabadabban élvezzék, és kötetlenebb formában biztosítsuk számukra a változatos tevékenységet.

A heti rend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportokban, és lehetőséget nyújt a normarendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A befogadás idején ügyelünk a rugalmasabb és alkalmazkodóbb heti rend összeállítására. Később az iskolára való felkészítés feladatai a heti rend pontosabb betartását kívánják meg.

Az óvodapedagógus feladata a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása. A tervezésben tudatosan vesszük számításba, hogy az egyes gyermekek fejlődési üteme különböző és a gyermek fejlődését tekintve is különböző szinteken lehet egyik vagy másik képességét illetően. A cél és a feladatok ismeretében a fejlesztést hosszú távon, éves, féléves periódusokban gondoljuk át. Konkrét formában egy hetes periódusokba készítjük el a terveket. Így lehetőségünk nyílik a gyermekek spontán ötleteinek, élményeinek, tapasztalatainak felhasználására a nevelőmunkánk során. Nyári időszakban kéthetes terveket készítünk.
A gyermeki személyiség fejlesztése, az életre való felkészítés feltételezi a gyermek szűkebb és tágabb környezetében megszerzett, átélt élményeinek és tapasztalatainak, ötleteinek, aktuális tevékenységeinek beépítését a nevelőmunka egészébe.
A tervezésnél több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésére helyezzük a hangsúlyt. A témaválasztásban fontos a komplexitás, terveinket a négy évszak köré csoportosítjuk. Szükségszerűen megjelenik a három szintű tervezés is.


Napirend

A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek, biztosítja a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezetet. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét, a várakozás elkerülését, a gyermekek mozgásigényének kielégítését. A napirend annak megfelelően, ahogyan az évszakok váltakoznak vagy a gyermeki tevékenységek fejlődése ezt indokolttá teszi, változtatható, módosítható. Nyáron a gyülekező is kint van az udvaron, csak étkezésre visszük be a gyermekek vagy nagy meleg esetén. Ezért nyári időszakban változik a napirend is.

Javasolt napirend
szeptember 1-től május 31-ig

IdőTevékenység
6.30 - 8.55Gyülekező, szabad játék, egyéb szabadon választott tevékenység
8.55 – 11.55Testápolás, tízórai, szabad játék, egyéb szabadon választott tevékenység. Komplex kezdeményezés, párhuzamos tevékenységek Levegőzés, séta.
11.55 – 12.55Vetkőzés, előkészület az étkezéshez. Ebéd.
Testápolás, teremrendezés.
12.55 – 15.00Délutáni pihenő
15.00 – 16.30Teremrendezés, testápolás, uzsonna.
Szabad játék egyéb szabadon választott tevékenység, párhuzamos tevékenységek

Javasolt napirend
június 1-től augusztus 31-ig

IdőTevékenység
6.30 – 8.55Gyülekező, szabad játék, egyéb szabadon választott tevékenység
8.55 -11.55Testápolás, tízórai
Szabad játék, egyéb szabadon választott tevékenység, levegőzés séta, kirándulás, vízfürdőzés
11.55 – 12.55Tisztálkodás, előkészület az étkezéshez, ebéd.
Testápolás, teremrendezés
12.55 – 15.00Délutáni pihenő
15.00 -16.30Tisztálkodás, előkészület az étkezéshez, uzsonna.
Szabad játék az udvaron, hazabocsátás.

Heti rend

A heti rend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban, és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez.
A heti rend kialakításával a megvalósítandó feladatok a gyermekek igényeinek, képességeinek, egyéni fejlettségüknek figyelembe vételével a komplexitást hordozza magába. A tervezésnél az óvodapedagógusnak figyelembe kell vennie a különböző tevékenységek egymásra építhetőségének, egymás kiegészítésének elvét (egy téma minél több oldalról való megközelítése, megismertetése változatos körülmények között), jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, közös kipróbálására vagy megvitatására. Kötött tevékenység a mindennapos testnevelés. Nagycsoport számára az utolsó nevelési évben kötelező (kötött) tevékenységek szervezhetőek. Az óvodapedagógus az aktualitás figyelembevételével, a megvalósítandó ismeretanyagban kitűzött nevelési cél és feladat ismeretében döntheti el, hogy az adott esetben kötetlen kezdeményezés vagy kötött foglalkozás keretein belül kívánja elképzeléseit megvalósítani. Az óvodai élet tevékenységformái: a zene, az ének, az énekes játék, mese, vers, rajzolás, mintázás, kézi munka, mozgás, a külső világ tevékeny megismerése, munka jellegű tevékenység, játék, tanulás. Általában hétfői napon „beszélgetős” napot tartunk, amikor is a gyerekek elmondhatják otthoni élményeiket. Ilyenkor szervezzük általában a testnevelés vagy külső világ tevékeny megismerésére nevelést is kielégítve a gyermek mozgásigényét, visszazökkenését az óvodai életbe.

A gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődés nyomon követését szolgáló dokumentumok

A gyermekek mérése és értékelése az óvodában

Cél:

Olyan mérési, értékelési eljárások alkalmazása, amelyek a gyermekek megismerését szolgálják. A reális és szakmailag megalapozott értékelés az alapja a további fejlesztési feladatoknak.

A szülők folyamatos és egyéni tájékoztatást kapnak gyermekük fejlődéséről.

Alapelvnek tekintjük, hogy az óvoda nevelési intézmény, így a lehetséges és szükséges mérések ennek megfelelően tervezettek. A nevelés-tanulás egymásra ható és egymást feltételező folyamatát kívánjuk a mérésekben tükröztetni.

Az egyéni fejlődést tartalmazó dokumentum intézményi szintű szempontjai

A differenciált egyéni képességfejlesztésnek mindenhol érvényesülni kell, kiemelten a hátrányos helyzetű és a tehetséges gyermekek esetében. Minden óvodapedagógusnak tudnia kell, hogy melyik gyermeket miben, mivel kell megsegíteni, hogy önmagához képest optimálisan fejlődjön. Ehhez elengedhetetlen a fejlődési szakaszok nyomon követése, mérése, értékelése és a további fejlesztési menet meghatározása.
Kiemelt jelentőségű a gyermekek megfigyelése, a spontán és irányított szempontok alapján szerzett információk rögzítése.
Az információk rögzítését szolgáló dokumentumok DokumentumMérési, értékelési területek, szempontokInformáció rögzítése
Személyiséglap A gyermek óvodáskor előtti fejlődésének, a család szocio-kulturális jellemzőinek megismerése Óvodáskor kezdetén
Fejlettségmérő lapok - Mozgásfejlettség
- Testséma
- Téri tájékozódás
- Térbeli mozgás fejlettsége
- Értelmi fejlettség
- Finommotoros koordináció fejlettsége
- Nyelvi kifejező készség
- Szociális fejlettségÓvodáskor kezdetén
Bemenet mérés az óvodába lépést követő harmadik hónaptól
Fejlettséget követő lapok kimeneti célokkal - Egészséges életmód,
- Érzelmi, erkölcsi és értékorientált közösségi nevelés
- Mozgás
- Játék
- Munka
- Külső világ tevékeny megismerése – környezet és természet
- Külső világ tevékeny megismerése – mennyiségi és formai összefüggések
- Verselés, mesélés
- Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka
- Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
Évente 2×
(Kiscsoportban, új gyermekek esetén 1×)

A mérés során keletkezett dokumentumok felhasználása Az óvodapedagógus számáraA szülő számára
A kapott eredmények alapján megvalósul az egyénre szabott fejlesztés
Újabb mérések adataival bizonyítják a változásokat. Jelentős információhordozó
A szülő a konkrét adatokból látja gyermeke aktuális fejlettségi szintjét.
A tájékoztatás a családdal való együttműködés gerincét képezi.

A csoport előrehaladásának értékelése

Cél:
A nevelés folyamatát nyomon követve a csoportok szokás- és szabályrendszerének megfigyelése, mérése, értékelése, a kapott eredmények alapján továbbfejlesztés.
A csoport előrehaladásának figyelemmel kísérésével az óvodapedagógusok munkájának, „hozzáadott értékének” meghatározása évente 2x.
Nevelési év végén az óvodapedagógusok értékelik a csoportnak az egészséges életmód, az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés, a mozgás, a játék, a munka, a külső világ tevékeny megismerése, verselés, mesélés, rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, ének, zene, énekes játék, gyermektánc területén elért eredményeit.
Az összegzett tapasztalatokra, valamint az éves mérési eredményekre épül a következő év nevelési, fejlesztési terve.
A csoporton belüli neveltségi szint személyes megfigyelésen alapul, amely a csoportban dolgozó két óvónő munkájának megfigyelésére, valamint az egyéni összegző mérés eredményeire épül.


Az óvoda speciális szolgáltatásai

Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógusoknak kell irányítani, így a szolgáltatások idején is.
A szolgáltatások igénybevevőit nyilatkoztatjuk az igénybevételről, majd ezt követően alakítjuk ki a szolgáltatások körét. (Csak abban az esetben szervezzük meg, ha legalább 10 fő igényli.)


Dokumentumok

Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített- nem kötelező- feljegyzések, dokumentumok is szolgálják.



Dokumentációk:

A fejlődés nyomon követésének dokumentumai fontos részét képezik a munkánknak. Minden gyermekről fejlődési naplót vezet az óvónő. Intézményünk saját fejlődési naplót készített, melynek célja a gyermekek objektívebb értékelése, a csoportok közötti átjárhatóság .
Éves tervet készít csoportonként foglalkozási ágakra és évszakokra lebontva.
Életkori sajátosságokat figyelembe véve fejlesztőjáték gyűjteményt készít az óvodapedagógus, melyet a napi játéktevékenység során fel is használ.



VIII.
AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉG FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI
Játék

1./
A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék önként vállalt, szabad tevékenység, amit meg kell hagyni a gyermeknek. A játék- szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat- a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan, élménynyújtóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyerek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékába tagolja. Így válik kiemelt jelentőségű tájékozódó,pszichikumot, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé.


A játék célja:

- A játék folyamatában olyan tulajdonságok erősödjenek, fejlődjenek ki, ami később a társadalomba való beilleszkedést nagymértékben elősegíti:

•a társakkal való együttjátszás kialakulása
•játékon belüli önállóság
•másik játékának tiszteletben tartása
•kezdeményezőkészség kibontakoztatása
•mások mozgósításának képessége
•alá- fölérendeltségi viszonyok kialakítása

•Kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó örömteli játékban megélt tapasztalatok birtokában gazdagodnak a gyermek szabad önkifejezési formái.
•A mozgásos, értelmi, szociális tapasztalatok többszöri átélése segíti
•a gyermek egyéni vágyainak, kreatív ötleteinek szabad kipróbálását, kibontakoztatását,
•közben formálódik társas viselkedése, magatartása.

A pedagógus feladatai:

•A szabad játék elsődlegességének biztosítása a szülőkkel, pedagógus és nem pedagógus kollégákkal együttműködésben, a tevékenységek közötti harmonikus arányok megteremtése
•A gyermek aktuális fejlettségi szintjének nyomon követése, egyénre és csoportra szabott fejlesztési feladatok tervezése- elsősorban indirekt módszerrel.
•Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése.
•A napirenden belül kiemelt jelentőségű az idő és hely biztosítása a játék számára.
•A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása, a gyermek által használt tárgyi eszközök hozzáférhető és biztonságos elhelyezése.
•Ingergazdag, kíváncsiságot keltő, mobilizálható játéktér, környezet kialakítása
•Ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához- fontosnak tartjuk olyan hangulatok, ingerek, tárgyi lehetőségek megteremtését, melyek hatására a gyermek spontán játéka, tevékenysége önmagától beindul.
•Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében.
•A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása.
•A szabad játék túlsúlyának, és a játszótárs választás biztosítása.
•Szükség esetén bekapcsolódás a játékban, együttjátszás a gyermekekkel, potenciális partner, akit érdekel, amit játszik a gyermek és csak szükség esetén beavatkozik a veszélyessé váló agresszív játékba.
•A szülőföldhöz való kötődés alapjaként, szűkebb és tágabb környezetükből szerzett ismeretek, egyéni és közös élmények, tapasztalatok feldolgozásának biztosítása
•A választásra felkínált tevékenységek listáját bővítse, időszakonként gondolja át a változtatások lehetőségét és szükségességét, ehhez minden óvodapedagógus összeállította a saját fejlesztő játékgyűjteményét, figyelembe véve a SNI gyermekek szükségleteit.
•Egyszerű, saját maga és a gyermekek alkotta eszközökkel segítse elő a gyermekek fantáziájának fejlődését.
•Egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlás, a gyermekek egyéni kéréseinek teljesítésére.
•Nemi identitás fejlődésének elősegítése, a tradicionális nemi szerepektől való eltérés, az egyéni különbözőségek, motivációk tisztelete (babázó kisfiú, autózó kislány természetessége).
•A csoporton belüli társas pozíciók elfoglalásából adódó harcias szellemű játékainak elfogadása ésszerű határokkal.
•A pedagógus a gyermek játékán illetve azokban való megnyilvánulásai alapján képet kaphat a gyermeket érő pozitív és negatív hatásokról.
•A játék folyamán az óvodapedagógus tudatos jelenlétével az indirekt irányítás biztosítása a gyermekek optimális személyiségfejlődésének biztosítása érdekében.
•Az udvari játék során fontos lenne a különböző korú gyermekek játékának összekapcsolódása. A játék közben mintakövetés, kisebbek segítése, óvása, védése.

2./

A kisgyerek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt- a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is.

3./

A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Minden csoportszobában igyekszünk „kuckónak” kialakítható helyet, belső teret és a játékhoz szükséges különböző eszközöket folyamatosan biztosítani. A bábparaván és a bábok folyamatosan elérhetőek a gyermekek számára. A rajzolásnak, festésnek, gyurmázásnak kialakított helye van a megfelelő, elérhető eszközökkel. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, mint pl. a mozgásos játékokhoz, gyakorló játékokhoz, szimbolikus szerepjátékokhoz, az építő, konstruáló játékokhoz, barkácsoláshoz, a szabályjátékokhoz, a dramatikus játékokhoz és a bábozáshoz.

A játékhoz szükséges feltételek biztosítása

a) nyugodt légkör
b) idő
c) megfelelő hely
d) eszközök

a) Nyugodt légkör

Nemcsak a játéknak, hanem az egész óvodai életnek elengedhetetlen feltétele. Ennek érdekében nagyon fontos kiscsoporttól kezdve az alapvető szokás- és normarendszer kialakítása, a megfelelő csoportlégkör biztosítása elfogadó, segítő, támogató attitűddel, differenciált módszerekkel, multikulturális–interkulturális szemlélettel.


b) Idő

A napirendben erre kell a legtöbb időt biztosítani. Fontos, hogy elmélyülten játszhassanak, tevékenykedhessenek, legyen idejük elképzeléseik megvalósítására. A nap folyamán a délelőtti és délutáni játéknak egyenértékűnek kell lenni.

c) Megfelelő hely

A megfelelő hely biztosítása a csoportszobában, a hozzátartozó helyiségek színterein (öltöző, folyosó), és az udvaron egyaránt fontos. A csoport kialakításánál figyelembe vesszük az életkort, a csoport összetételét és az egyéni igényeket is. A csoportszobában nagyobb teret biztosítunk a mozgást igénylő játékoknak. A kicsiknél több lehetőséget adunk, kis pihenő- és „búvóhelyek” létrehozásához. A nagyoknál biztosítjuk a játékhelyek lehetőség szerinti változtatását és a játékhelyek több napon át való használatát.
Tágas udvarunkon nagyobb a hely a mozgásos játékhoz, de itt is fontos, hogy széleskörű tevékenységre legyen lehetőség ( ábrázoló tevékenység, szerepjátékok, népi játékok, ).
Programunk az udvar által kínált lehetőségre is alapozza a gyermekek játékmozgás tevékenységét. Valamennyi korosztály részére a játék nyugodt feltételeit teremtjük meg.

d) Eszközök

A megfelelő, készen vett játékeszközök biztosítása mellett, az óvoda által a játékhoz adott többlet meghatározó elemei a közösen készített eszközök.

Szimbolikus és szerepjáték eszközei: szobai és konyhai kellékek, különböző foglalkozások eljátszásának szimbólumai (orvos, szerelő, postás, fodrász, rendőr, tűzoltó, mentős, építőmunkás, számítógépes stb).
Konstruáló játékok eszközei: különböző kockák, kirakó és összerakó játékok, közlekedési eszközök, terepasztalok, állatok, a természetes környezet felépítését inspiráló eszközök.

Rajzolás, festés, gyurmázás, kézimunka, barkácsolás eszköztára: szerszámokkal, inspiráló anyagokkal.
Énekes játékok eszközei: ritmus hangszerek, a népi játékok kellékei, gyermekek által készített hangszerek.
Mesesarok eszközei: könyvek, bábok, dramatizáló eszközök, jelmezek, párnák.
Fejlesztőmunkánk lényeges eleme a játékeszközök tudatos kiválasztása, biztosítása. A gyermek általános és egyéni fejlettségén túl, fontos tudnunk a különböző játékeszközök fejlesztő hatását is.

A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléttel, támogató, serkentő magatartással biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése.

A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia, ezért rugalmas napirend szerint dolgozunk, melyben komplex tevékenységek kapnak helyet.


A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

•A gyermekek képesek több napon keresztül egyazon játéktémát folytatni, azt együttesen szervezni
•Játékukban dominánsan jelentkezik a szimbolikus és a szerepjáték, melyben a gyermekek képzelete, szervezőkészsége, alkalmazkodóképessége, empátiás készsége és kommunikációs képessége fejlődhet.
•Szabályjátékokat önállóan szerveznek, képesek az együttműködésre, alkalmazkodnak a szabályokhoz
•Építményeikben, konstruáló tevékenységükben tükröződik a kreativitás
•Ismert meséket dramatizálnak, báboznak
•Játékeszközökre vigyáz

Verselés, mesélés

1./
Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket adnak.

2./
A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. Visszaigazolja a gyermek szorongásait, s egyben feloldást is kínál. A mese – képi és konkrét formában – esetlegesen a bábozás és dramatizálás eszközeivel feltárja a gyermekek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, megfelelő viselkedésformákat.

3./
A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. Fontos szerepe van az óvodapedagógusnak abban, hogy a gyermekeknek milyen mesét választ mesehallgatásra. Csak nyelvtanilag helyes, életkoruknak megfelelő mesét mesélünk a gyermekeknek. A mese, a vers komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. A beszélő környezet, a helyes mintaadás nagyon fontos a gyermek számára. Segíti önbizalmának fejlődését, szociális kapcsolatainak kialakulását. A gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejteni. A fejlesztésnek a gyermek egyéni képességéhez és élményeihez kell kapcsolódni, és tapasztalatszerzéssel együtt kell történnie. Erre a nap folyamán többször is lehetőséget biztosítunk. Különös tekintettel a hétfői napokon figyelmet fordítunk erre, hiszen ilyenkor otthonról, és a külső környezetből hozott rengeteg élményt és tapasztalatot mondanak el a gyerekek. Folyamatos lehetőség a bábozásra, dramatizálásra a nap folyamán bábparaván, bábok biztosításával. Ezáltal a zárkózottabb gyermekek is nyitottabbá válnak a kommunikáció során. A báb sokszor motivációs eszközként jelenik meg a csoport életében.

4./
A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotban eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élmény feldolgozás egyik legfontosabb formája. Az óvodapedagógus feladata, hogy ehhez a meghitt légkört megteremtse, és a mesét élményt adóan mesélje el, adja elő,mely a gyermeki képzeletet elindítja. A mese-versmondás lényeges elemeit az óvodapedagógus személyes példáján keresztül sajátítja el és gyakorolja a gyermek. Követelmény, hogy az óvónő- mese-vers tevékenysége során- emlékezetből mesélje, verseljen. (kivételt képeznek a folytatásos történetek, láncmesék, alvás előtti mesék.)

5./
A gyermek saját vers-és mesealkotása, annak mozgással és/ vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Az óvodapedagógus feladata, hogy változatos módszerek alkalmazásával segítse az önkifejezés fejlődését, a saját vers és mesealkotás megalapozását: mesealakok, szituációk megjelenítése dramatizálással, bábozással; ismert mese befejezése; mozgásos átváltozás; felnőtt által megkezdett mese befejezése; mese kiegészítése, átalakítása; fantáziajátékok; gyermek meséje egy-egy ismert mesehősről; mese szerkesztése megadott címről; ismert mese feldolgozása kérdések alapján; képolvasás; közös vagy egyéni beszélgetés; mesemondás különböző eszközökhöz kapcsolódva ismert mese követésével.
A gyermeki vers és mesealkotás ábrázolással való kombinálása az önkifejező képesség fejlődése, gazdagítása érdekében készíthetnek meseillusztrációt a kedvenc meséhez, saját mesekönyvet, tematikus ábrázolást ismert meséről, mesebefejezést rajzzal, más technikai megoldással.

6./
A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodapedagógus feladata, hogy az irodalmi élmény feldolgozását segítse elő. A gyermekek kedvelt tevékenysége a bábozás, a dramatizálás, amelyhez biztosítsa a megfelelő eszközöket, barkácsolási lehetőségeket. A bábozás, a dramatizálás során arra szeretnénk nevelni a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket. Lehetőséget teremtünk a folyamatos beszéd- kommunikáció fejlődésére, fejlesztésére, gyakorlására; szókincsük, anyanyelv gazdagságának folyamatos bővítésére; a beszédszínvonal emelésére olyan formában, hogy a gyermekek képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeinek variálására (tiszta kiejtés, artikuláció, beszédtempó, ritmus, hangsúly, hanglejtés, verbális és nem verbális jelzések megjelenítése), a beszédörömre. A mesélés, verselés, mondókázás mindennaposságával az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozására, anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelését segíti elő.

7./
Az óvodában a 3-7 éves gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan népi, népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókáknak, rigmusoknak, a magyarság történelmét feldolgozó mondáknak a klasszikus és a kortárs műveknek egyaránt helye van, amelyek biztosítják a változatosságot a mese, a vers anyag megválasztásában a multi és interkulturális nevelés megvalósításában. A különböző mesékre a nap folyamán többször is lehetőséget teremtünk.. Népmese hetünk alkalmával különösen nagy hangsúlyt kapnak a népmesék által megismeret és régen használt eszközök, népviseletek, melyek megtekintésére, gyűjtésére is lehetőséget biztosítunk.

Az óvodapedagógus feladatai

•Oldott, derűs légkör teremtése, amelyben a gyermekek természetes közlési vágya, a meglévő ismereteinek különféle élethelyzetben való gyakorlása fejlődik és fejleszthető.
•Életkori sajátosságokhoz igazodó anyanyelvi és mozgásos játékok beépítése a mindennapi tevékenységekbe.
•A csoportban dolgozó óvodapedagógusok és a dajka beszédmintájának, kommunikációjának összehangolása
•Népi, klasszikus és kortárs multikulturális, interkulturális irodalmi, esztétikai élmények közvetítése, hagyományok ápolása.
•A mesélés, verselés, mondókázás mindennaposságával az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása, anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés.
•Beszédfejlesztő módszerek változatos alkalmazása, figyelembe véve a gyermeki személyiségvonásokat és szükségleteket (mesereprodukció, drámajáték és dramatizálás, bábjáték, elbeszélés, képolvasás, anyanyelvi játékok, beszélgető-körök, interaktív játékok.
•Megfelelő anyagválasztással, kifejező előadásmóddal, az irodalom nyelvi-stilisztikai eszközeinek kihasználásával a gyermeki beszéd-kommunikáció fejlesztése.
•A gyermeki vers és mesealkotás ábrázolással való kombinálása, fejlődésének elősegítése az önkifejező képesség gazdagítása érdekében.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

•Önállóan mondanak rövidebb-hosszabb verseket, rigmusokat.
•Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak a maguk és társaik szórakoztatására.
•Képesek saját vers- és mesealkotásra, összefüggő mese, történet kitalálására, annak mozgásos megjelenítésére, kifejezésére.
•Elkezdett történeteket fantáziájuk segítségével folytatni tudnak.
•A metakommunikációs jelzéseket használják, a környezetükben élő személyekkel jól kommunikálnak.
•Szívesen nézegetnek könyveket, vigyáznak az épségükre.
•A térbeli irányokat, viszonyokat, illetve verbális kifejezéseket helyesen használják.


Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

1./
Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének- zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok, egyszerű lépések és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik.
Játékidőben éppúgy énekelhetnek a gyerekek, mint a nap folyamán bármikor. Az ének, zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés.
2./
Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, az éneklés, a hallás, a mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenei kreativitás fejlesztése (mozgás rögtönzés zenére dallam, ritmus variációk kitalálásának ösztönzése) az önkifejezés újabb csatornáját nyitja meg a gyermekek előtt.
A zenei anyag kiválasztásakor figyelembe kell venni a zenei fokozatok gondos felépítését, az óvodáskorú gyermekeknek való művészi értékű dalok hangterjedelmét, zenei sajátosságait. Kodály Zoltán útmutatásának alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének-zenei nevelés alapjaira épülő fejlesztés, az ezzel biztosítható gyermeki ének-zenei kultúra megalapozása, a néphagyományok és az ének-zenei nevelés színvonalának megőrzése a cél. A kisgyermek először a saját népének gyermekdalait énekelgesse, ismerje meg. A dallamfordulat és hangterjedelem után a legfontosabb szempont a megfelelő játékforma kiválasztása, mert ez biztosítja a közös éneklés örömét, a játék élvezetét, a közös átélést. Az igazi játékkedv visszahat a zenei célok jobb megvalósítására.

3./
A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását, egyéni szükségleteit és képességeit.
A zenehallgatás célja, hogy a gyermekek figyelmét a dal, az ének, hangszerjáték szépségével lekösse, felkeltse érdeklődését a meghallgatott zene iránt, a belőle áradó érzelmek megérzésére, a zene türelmes, figyelmes hallgatására, élvezésére szoktassa.
Az óvodapedagógus feladata, hogy művészi értékű, a gyermekek érdeklődését leginkább lekötő dalt, zeneművet válasszon, ami illeszkedik az évszakhoz, a kezdeményezés zenei célkitűzéséhez, a gyermekek aznapi hangulatához. A zene befogadását az élő zene, a személyes előadás teszi még élvezetesebbé, mert a pedagógusnak módjában áll, hogy a zene jellegét, humorát testtartással, arckifejezéssel, mozdulatokkal kísérje.

4./
A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását.
Az éneket kísérő játékos mozgások a ritmusérzék fejlesztését segítik elő. Az énekelgetések alatt érzékelhetik a tempó, az egyenletes lüktetés, a ritmus közti különbségeket. A mozgás lehetőséget teremt a magyar népi játékokban megőrzött hagyományos mozdulatszokásainak, mozgáskultúrájának megismerésére. Tartsuk meg a néphagyomány gazdag, változatos mozgásanyagát, tartsuk tiszteletben a mozgások sajátosságait, de alakítsunk és alkossunk új játékmozdulatokat is. A kettő kölcsönhatása elősegíti a néptánchoz közelebb álló mozgáskombinációk elsajátítását és továbbfejlődik a gyermekek mozgáskultúrája.
Első és legfontosabb szempont a tiszta ének.


Az óvodapedagógus feladatai

•Megfelelő légkör kialakításával az érzelmi motiváltság biztosítása.
•A gyermekek minél több olyan zenei élményhez juttatása, amely megalapozza zenei anyanyelvüket, fejleszti gondolkodásukat és kommunikációs képességeiket.
•A gyermekek zenei képességének (hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének, harmonikus, szép mozgásának), kreativitásának fejlesztése, énekes népi játékok az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások segítségével.
•A zenei képességfejlesztéssel párhuzamosan örömteli, érzelem gazdag, szép, tiszta éneklésre szoktatás, az egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben (felelgetős énekes játékok).
•Az énekes játékok eszközeivel különböző grammatikai megoldások, választékos kifejezések, párbeszédek, dramatizálás gyakorlása.
•A harmonikus mozgás fejlesztése . Térformák alakítása. Egyszerű tánc mozdulatok elsajátítása ( forgás,guggolás, taps, egy lépéses csárdás) Árbújás, bővülő-szűkülő kör, sorgyarapodó, páros játékok.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

•A gyermekek bátran, egyénileg is tudnak mondókázni, énekelni.
• Tud néhány dalt tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is énekelni.
•Szívesen és örömmel vesznek részt énekes játékokban.
•Tud társaival térformákat alakítani
•Ismerik a zenei fogalompárok jelentését.
•Képesek érzékeltetni az egyenletes lüktetést, a motívumhangsúlyokat és a ritmust különböző mozgásformákkal kifejezni.
•Felismerik a tanult dalokat dúdolásról, hangszerjátékról, jellegzetes részletekről.
•Próbálkoznak az improvizálással.
•Képesek dallambujtatást végezni.
•Ismernek egyszerű ritmushangszereket, azokat tudják használni.
•Képesek élvezettel, figyelemmel, érdeklődéssel végighallgatni a zenei bemutatásokat.


Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, vizuális tevékenység

1./
A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésnek. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Törekedni kell a gyermeki alkotások közösségi rendezvényeken való bemutatására és a tehetségek bátorítására. Az óvodapedagógusok csoportjaikkal rajzversenyeken vesznek részt, a gyermekek munkáit a folyosón kiállítjuk. Időszakos kiállítást rendezünk intézményünkben.

2./Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán biztosítson teret, lehetőséget a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeihez. A gyermekek számára megszokott és elérhető helyen mindig álljon rendelkezésre mindenféle anyag és eszköz, amivel dolgozhat, alkothat. Minden csoportszobában biztosítunk egy kis sarkot és szekrényt ahol az anyagokat, felszereléseket tároljuk. Maga a tevékenység- s ennek öröme- a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.

3./
A vizuális tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását.

4./
Az óvodapedagógus feladatai:

•Megismertetni a gyermekeket a rajzolás, festés, mintázás, kézimunka eszközeinek használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.
•A gyermeki belső képek gazdagítása a mese, vers, ének, énekes játék eszközeivel, a gyermeki ábrázolás ösztönzése alkotó légkör megteremtésével, változatos lehetőségek felkínálásával.
•A gyermeki élmény és fantázia világ gazdagításával a saját formanyelv, az alkotó önkifejezés fejlődésének segítése.
•Az esztétikai érzékenység, a szép iránti fogékonyság megalapozása.
•Az eszközök célszerű, biztonságos, takarékos, kreatív használatára szoktatás.
•Az egyes technikákhoz kapcsolódó munkafogások, megoldások, az eszközök bemutatása, használatuk megnevezése, a gyakorlásra való ösztönzés.
•Biztosítja a megfelelő körülményeket: állandó hely, a gyermek által bármikor elérhető eszközök, anyagok
•A vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal a spontán beszéd formáinak fejlesztése: megszólítás, szándéknyilvánítás, kérés, tudakozódás, különböző munkafajták használata, aktív és passzív szókincs bővítése, véleménynyilvánítás, döntés, az ábrázoltak szóbeli elmondása, formák, színek magyarázata, a barkácsoláshoz szükséges eszközök, anyagok megnevezése, kiállításhoz kapcsolódó élmények megbeszélése stb.
•A tevékenységek megszervezéséhez kitűnő alapot adnak az évszakok változásai, a természet szépségei, a gyermek által megérthető világ tárgyai és eseményei. Kitűnően hasznosíthatók az ünnepek, melyek érzelmileg közel állnak a gyermekhez és megmozgatják a fantáziájukat.
•Az alkotókedv kibontakozásához az ötlettől a megvalósításig teljes önállóság, bátorítás, útmutatás és dicséret szükséges.
•Igény kialakítása az alkotásra, önkifejezésre, a környezet alakítására és befogadására.
•Rácsodálkozni a szépre.
•Munkájuk során figyeljenek saját és társaik alkotásaira.
•Minél több műalkotással találkozzanak a gyerekek kiállítás, tárlat megtekintése során- ha lehetőség van rá csoportkirándulások szervezése múzeumokba, kiállításokra.



A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

•A rajzolás, mintázás, kézimunka kedves örömteli tevékenységgé válik.
•Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne, esztétikai véleményt alkotni.
•Kézmozgásuk lehetővé teszi az egyre finomabb mozdulatokat kívánó feladatok elvégzését, vizuális észlelésük, megfigyelésük, emlékezetük fejlődik.
•Az eszközöket készségszinten kezelik.
•Ismerik a különféle ábrázolási technikákat, anyagokat, azokat képesek önállóan megválasztani és alkalmazni, szükség esetén közös feladatokban együttműködni.
•Képalkotásukban megjelenik a tér síkba való átfordítása.
• Tud egyszerű formákat papírból kivágni, hajtogatni, ragasztani
•Munkáikban tükröződnek a világról szerzett egyre valósabb ismereteik, de elsősorban érzelmi megnyilvánulásaik, kialakul saját formanyelvük.
•A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek változatos használata.


Mozgás

1./
A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához, a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez. A nagymozgások fejlesztésén keresztül történik a kognitív funkciók fejlesztése.

2./
Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-, ellenálló képességét és az egyes szervek teljesítőképességét.

3./
Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását.

4./
A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, változatos eszközökkel (bordásfal, trambulin, labda, karika, babzsák, szalag, henger, tornakocka, tornapad, Greisfwald, tornabot, udvari mászóka stb.) és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján- az egyéni szükségletek, és képességeket figyelembe véve- minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani.

5./
Az óvodapedagógus feladata:
•Fizikai állóképesség, erőnlét és koordináció fejlesztése
•A társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek én-határainak, a másik észlelésének, az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperáció képessége fejlődésének elősegítése, egészséges versenyszellem kialakítása.
•A mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése.
•A mozgás és mozgásigény különbözőségének figyelembe vételével a mozgásigény kielégítése, illetve ösztönzés a mozgásra az egyéni lemaradásokat kompenzáló mozgásos játékok ajánlásával.
•Változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségek biztosítása a mindennapos mozgásra, valamennyi gyermek számára (mindennapos testnevelés, testnevelés szabad mozgáslehetőségek kihasználásának nyomon követése).
•A konkrét mozgásos tapasztalatok beépülésének a szókincs, az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével.
•Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulás támogatása.
•A gyermekeknek legyen lehetőségük a saját testük mozgását átélni. Folyamatosan fejlődjön a gyermekek mozgása és egyensúlyérzéke. A kéz finommozgásainak fejlesztésére nyújtsunk változatos lehetőségeket. Segítsük elő a gyermek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakulását.
•A mozgás során alakuljon téri helyzetük megítélése, tudják az egész teret bemozogni.
•Csoportszobáink mindegyikében van bordásfal, tükör, melyet a gyermekek az egész nap folyamán használhatnak.
•Udvari tartózkodás idején a labda, roller, ugráló kötél és tornakarika is a gyerekek rendelkezésére áll.
•A mindennapos testnevelést lehetőségeinkhez mérten a szabad levegőn tartjuk.

Hatása az értelmi képességek fejlődésére:

A mozgásos játékok, gyakorlatok téri felidézésével fejlődik a gyermekek vizuális memóriája.
A testrészek, téri irányok, formák bemozgásával, megismerésével, megnevezésével bővülnek a térről való ismereteik, fejlődik tér észlelésük, gyarapszik szókincsük.
A konkrét, mozgásos tapasztalatok beépülése segíti az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődését.

Hatása a szociális képességek fejlődésére:

A saját testéről szerzett tapasztalat és a mozgásos képességeinek megismerése, a mozgás feletti kontroll kialakulása segíti az én-tudat fejlődését, a „szociális én” erősödését, világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulását.
A közös, örömmel végzett mozgás közben társas kapcsolatai kiszélesednek. A társakkal végzett együttmozgás segíti a gyermeki én határainak megismerését, a másik észlelését, fejlődik önfegyelmük, önuralmuk, együttműködő, kooperáló képességük és toleranciájuk.
A mozgásos versengések során átélik a sikert és a kudarcot egyaránt. Így tanulják ezek kezelését, elviselését.

Programunkban a mozgáson keresztül pedagógiai és pszichológiai feladatokat egyaránt megvalósítunk. A mozgásfejlesztés fő feladatait – a nagymozgások, szem-kéz-láb koordináció, egyensúlyérzék, finommotorika fejlesztését – természetes módon építjük be a gyermekek tevékenységébe.



A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

•A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékban.
•A gyermekek mozgása összerendezett, kialakult nagymozgásuk, finommozgásuk, egyensúlyészlelésük.
•Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni.
•Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni.
•Szeretnek futni, képesek 50–100 m távolságot kitartóan végigfutni.
•A természetes mozgások (csúszás, kúszás, mászás, dobás) technikáit ismerik.
•Tudnak helyben labdát pattogtatni.
•A különböző versenyjátékokban, ügyességi játékokban betartják a szabályokat.
•Képesek alkalmazkodni társaikhoz, toleránsak, együttműködők, segítőkészek.

A külső világ tevékeny megismerése

1./
A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti- emberi- tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és a tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermeket, természet közeli élettel, a természet, a környezet szeretetének bizonyításával, példát mutatva a gyermek számára. Azt kell erősíteni, hogy milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését (állatok világnapja; víz világnapja; madarak és fák napja; természetvédelmi területen élő madarak óvása- gyurgyalag – ezeket óvodánkban minden évben megtartjuk, melyen különböző játékos feladatokat kapnak a gyerekek. Az egész óvoda részvételével történik, így teljesen kialakul egy komplex foglalkozás, ahol az egyéni képességeket és szükségleteket is figyelembe tudjuk venni, figyelembe vesszük. Rendszeresen kirándulást teszünk a közeli természetvédelmi területre, ahol a gyurgyalagot, a parti fecskéket láthatják a gyermekek, valamint a közeli folyóparton a vízinövényekkel és állatokkal is megismerkedhetnek (gólya, béka, gólyahír, nád, békalencse).

2./
A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföldet, az ott élő embereket, a hazai tájat, a helyi hagyományokat (április 4-én az 1848-49-es szabadságharcra és a tápióbicskei csatára emlékezünk.)
Fehér István nevéhez fűződik a hagyományos zsemleosztás, mely az iskola udvarán ünnepség keretében történik. Ezen a megemlékezésen hagyományosan az óvodás gyerekek is részt vesznek. A nagycsoportosok egy kis műsorral is megemlékeznek a hősökről.) és néphagyományokat, szokásokat, a közösséghez való tartozás élményét, a nemzeti, családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is.

3./
A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete.

4./
Az óvodapedagógus feladata:

•A gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire,kíváncsiságára, megismerési vágyára, sokoldalú érzékelésén alapuló érdeklődésére építés.
•Tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését.
•A környezet megismerése megtapasztaláson alapuljon- séta, kirándulás szervezése.
•Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására.
•Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.
•Arra neveljük a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni másokat – ide tartozik a mások az idősebbek, felnőttek, társak (tekintettel a sajátos nevelési igényű SNI gyermekekre, integrációra) tisztelete és szeretete.
•A szülőföld, hazai táj, a népi-, helyi-, családi hagyományok, szokások és tárgyi kultúra értékeinek megismerését közvetítő tapasztalatszerzési lehetőségek tervszerű biztosítása. Konkrétumok megtervezése - kirándulások, ünnepek, gyűjtött tárgyak
•A spontán helyzetek matematikai tapasztalatszerzésre való felhasználása mellett, a tevékenységekben való alkalmazás lehetőségeinek gazdagítása, problémahelyzetek teremtése a gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése, differenciált fejlesztés.
•Több érzékszervre ható cselekvés közben felfedezett környezeti tapasztalatszerzés feltételeinek megteremtése, a spontán szerzett tapasztalatok rendszerezése, bővítése.
•Az önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása problémahelyzetek mérlegelésével, a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzésével, irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények cseréjével, az önkifejezés biztosításával, a pozitív attitűd erősítésével.
•A spontán és irányított beszélgetés, a verbális fejlesztés a környezet megismerésének komplex- integrált tevékenységsoraiban célként és eszközként egyaránt megvalósítandó.
•A megtapasztaláson alapuló megismerés, információszervezés sokoldalú biztosításával a gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása, ezzel párhuzamosan a fogalmak körének és tartalmának bővítése, új fogalomrendszer kialakítása, a beszéd, a mondatalkotás aktivizálása, a kontextusos beszéd gyakorlása.
•Környezetvédelem (szelektív hulladékgyűjtés fontossága, melyet társasjátékkal játszunk; séták alkalmával erre figyelem felhívása- nem szemetelünk).
•A környezet megismerése során a pedagógus mutasson példát- ne „irtózzon” a bogaraktól, az állatoktól.






A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

•A gyermekek életkoruknak megfelelően érdeklődnek a szűkebb és tágabb környezetük iránt.
•A gyermekek irányított és spontán megfigyelésekből adódó önálló véleményüket, tapasztalataikat problémahelyzetek mérlegelésével el tudják mondani, mesélni
•A gyermekek elemi ismerettel rendelkeznek:
•Tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét, életkorukat
•Ismerik a testrészek neveit, helyét, funkcióját, igényesek testük tisztaságára
•Különbséget tudnak tenni évszakok között, ismerik az évszakok j
•Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, jellemzőit, azonosságait és különbségeit
•Alkalmazzák a főbb közlekedési szabályokat
•Óvják környezetük tárgyi, természeti jelenségeit, alakul környezettudatos magatartásuk. Részt vesznek aktívan a környezetvédelmi munkákban.
•Felismerik az időrendiséget, oksági viszonyokat, a napszakok tevékenységeit


A külső világ tevékeny megismerése – mennyiségi és formai összefüggések

A környező valósággal való ismerkedés, a folyamatos cselekedtetés kapcsán a gyermekek sokoldalú tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő tárgyak, jelenségek formai és mennyiségi jellemzőiről. Matematikai tartalmú elem valamennyi tevékenységben jelen van, és a súlyozottan mozgáson, érzékelésen alapuló tapasztalatszerzés szinte észrevétlenül megvalósítható.
Az óvodapedagógus elsődleges feladata gondoskodni a megfelelő eszközök és tevékenységek biztosításáról, amely felkelti a gyermek érdeklődését és változatos, sokszínű lehetőséget nyújt az alapvető matematikai készségek, képességek fejlődéséhez.

Az óvodapedagógus feladatai:
•A gyermekek spontán és irányított helyzetekből adódó matematikai tapasztalatszerzés útján történő érdeklődésének felkeltése.
•Pozitív viszony kialakítása, a problémahelyzetek megoldásához a logikus gondolkodás megalapozása, az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, tevékenységekben, élethelyzetekben való gyakorlása.
•A kognitív képességek cselekvés során történő fejlesztése, különös tekintettel az érzékelés, észlelés, emlékezés, megértés fejlesztésére.
•A gyermeki tevékenység változatos formáinak (egyéni, páros, mikrocsoportos) biztosítása, a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok összegzése.
•A gyermekek önálló véleményalkotásának, döntési képességének megalapozása, sajátos logikájának elfogadása egymás véleményének meghallgatásával, kortárs kapcsolatokban és problémahelyzetekben.
•A gyermekek aktív, passzív szókincsének, mennyiségi-minőségi gyarapítása, a fogalmak, relációk körének és tartalmának bővítése, új fogalomrendszer kialakítása.

Fő alapelvünk, hogy ne kész ismereteket közöljünk, ne kész műveleti sémákat sajátítassunk el, hanem bevonjuk a gyermekeket az anyaggyűjtésbe, a kitalálás, a kigondolás folyamatába, az önálló feladat- és problémamegoldó tevékenységekbe, amelyek során összehasonlítható, megkülönböztető, lényeges sajátosságokat kiemelő konkrét műveletekre is sor kerül.
A motoros (mozgásos), az észleléses, a verbális és a szociális tevékenységek aktív átélése együttesen nyújt lehetőséget a matematikai ismeretek és összefüggések megláttatására.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

•Felismerik a környezetükben lévő elemi matematikai összefüggéseket.
•A halmazokkal való műveletek végzésében jártasak; összehasonlítás: mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.
•Megoldanak alapvető problémahelyzeteket, felismernek tapasztalati összefüggéseket, következtetéseket.
•Értik és helyesen alkalmazzák az összehasonlítást kifejező szavakat, relációkat, matematikai összefüggéseket; tapasztalataikat, ismereteiket a játéktevékenységekben tudják alkalmazni
•Felismerik az alapvető geometriai formákat
•Kialakul az alapvető helyzetek, relációk, az irányok megkülönböztetése, a balról jobbra való haladási irány követése.
Munka jellegű tevékenységek

1./
A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka, és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény-, és állatgondozás stb.) Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a munkavégzés ne időszakonkénti, hanem rendszeres, folyamatos tevékenység legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba. A munka a gyermekmindennapi tevékenységének része, mely az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat.

2./
A gyermekek munka jellegű tevékenységei:
-Önként-, azaz örömmel és szívesen- végzett aktív tevékenység;
-A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, tulajdonságok (mint pl. a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége;
-A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája.
3./
A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.





4./
Az óvodapedagógus feladatai:

•Minden gyermeknek lehetősége legyen arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet. Hagyjuk, hogy a gyerekek saját képességeik szerint, koruktól függetlenül akkor végezzék az önkiszolgálással kapcsolatos teendőiket, amikor képesek rá, vagy kedvük van hozzá (pl. vegyes csoportban naposi munka már középső csoportban is van).
•Az önkiszolgálás és a közösségért végzett munka jellegű tevékenységek eredményeinek tudatosításával az elvégzett feladat jelentőségének megláttatása, elismerése, megóvása.
•A tevékenységhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák (udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret verbális kifejezései) gyakorlása, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása.
•Folyamatosan biztosítsa, bővítse a munkatevékenységhez szükséges, gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket.
•Nyugodt légkört biztosít, hogy kitartással végezhessék el a tevékenységet.
•Állandó megerősítéssel a munkához való pozitív viszonyt alakít ki, mely során megtanulják tisztelni a munkát végző embereket.
•A munkaeszközök számára biztosítson olyan helyet, ahol a gyermekek bármikor elérhetik és használhatják a szükséges eszközöket.
•Arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermekeknek, és teljes önállósággal végezhessék azokat.
•A nemek társadalmi egyenlőségének elősegítése oly módon, hogy valamennyi munkajellegű tevékenységet a lányok és a fiúk egyaránt gyakorolják.
•Tavaszi és őszi időszakban a gyermekek számára kisméretű kapa, lapát, gereblye van biztosítva, mellyel az udvaron tevékenykedhetnek. A virágoskertbe a csoportok virágmagokat vagy virágot ültethetnek.


A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

•Szívesen vállalnak egyéni és közösségért végzett megbízatásokat, és azokat felelősséggel teljesítik.
•Kitartóan, aktívan tevékenykednek, munkatempójuk különbségei ellenére képesekké válnak az együttműködésre, szociális magatartásuk (kivárás, tolerancia) a közösségi kapcsolataikat pozitívan befolyásolja.
•Munka jellegű tevékenységeiket a felelősségérzet, a feladattudat és a kitartás jellemzi.
•Képesek – életkori szinten – saját személyükkel kapcsolatos feladatok ellátására.
•Kialakul a környezet rendjének, megtartásának, megóvásának, gondozásának igénye.
•Kialakul az iskolakezdéshez a testi, lelki és szociális érettség.



A tevékenységekben megvalósuló tanulás

1./
Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg.

2./
Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése.
Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A gyermek önálló döntésén alapuló tevékenységrendszerben az óvónő megfelelő mennyiségű és minőségű segítségadást biztosítson.

3./
A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató, tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.

4./
A tanulás lehetséges formái az óvodában:
-Az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása)
-A spontán játékos tapasztalatszerzés
-Cselekvéses tanulás
-A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés
-Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés
-A gyakori problémamegoldás

5./
Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során:

•Személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.
•Biztosítjuk a különböző tevékenységekben és élethelyzetben történő gyakorlást.
•A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklődésének kielégítése céljából kínáljon lehetőséget a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerheti a felfedezés, a kutatás örömeit. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek örömmel és önként vegyen részt ebben a folyamatban, ne csupán a külső motiváció késztesse.
•Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget, amelyben a saját
•teljesítőképességét is megismerheti, önállósága, figyelme, kitartása, pontossága,
•feladattudata is fejlődik.
•Az óvodapedagógus a gyermek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez, érdeklődésének figyelembevételével kínáljon tevékenységet.
•A gyermek önálló döntésén alapuló tevékenységrendszerben az óvónő a megfelelő mennyiségű-és minőségű segítségadást biztosítson.
•A tevékenységek alatt fejlődjön kompetenciája (a tanulási folyamatban érzelmek közvetítése a gyermek felé, a gyermeki érzelmek bátor kinyilvánítására az interaktív közös együttlétben, szövegértés- szövegalkotás megalapozása).
• Az óvodapedagógus feladata a gyermeki személyiség fejlesztése az életkori és fejlődési sajátosságok figyelme vételével, interaktív tanulási- tanítási módszerek dominanciájával.
•Sokszínű, változatos, cselekvő, játékos elemeket tartalmazó tevékenységek felkínálása.
•Az egyéni tanulási utak támogatása a gyermeki szükséglethez és egyéni képességhez igazodva, ezt fejlesztve.

6./
Felzárkóztatás, tehetséggondozás

A 3-5 éves korban a hátrányok és a tehetség „felmérése” a napi tevékenységek során történik.
Fontos elvünk, hogy a bármilyen ok miatt társaitól fejlődésben elmaradt gyermek fejlesztése, korrekciója egészséges társaival együtt, egyéni bánásmóddal történjék. A felzárkóztatás fontos eleme az életkorra leginkább jellemző utánzásos tanulás, a társak példája.
Óvodánk alapító okiratának megfelelően vállaljuk a magatartási és tanulási zavarral küzdő, valamint felmerülő igény esetén a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelését- megfelelő szakember irányításával.
Iskolakezdés előtt- a szülők egyetértése esetén- a nevelési tanácsadó gyógypedagógusának irányításával csoportos szűrést végzünk, amelyet szükség szerint egyéni vizsgálat követi. A tapasztalatok, illetve a diagnózis, javaslat alapján- a fenti elv megtartásával- célirányos fejlesztést is végzünk az esetleges részképességek-hiányok pótlására (játékok, játékba építet tevékenységek). A logopédus segítségét a beszédhibák javításában általában a gyermekek 5. életéve után vesszük igénybe- súlyosabb probléma esetén korábban is.
A tehetséges gyermekek számára igyekszünk olyan lehetőségeket, tevékenységeket biztosítani, amelyek képességeik kibontakoztatását segítik (társas-, és logikai játékok, nagyobb ügyességet igénylő kézműves technikák- pályázatokon való részvétel stb.).
Minden gyermek „ügyes” valamiben. Sokoldalú, önkifejezésre lehetőséget adó tevékenységek által segítjük önbizalmának fokozását, figyelemzavarának feloldását, önkontroljának, önismeretének erősítését, a folyamatos egyéni motiváció fenntartását. Ezek legfőbb eszköze is a mozgás és a társas közösségi játékok (énekes- és szabályjátékok).
A szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatása, differenciált fejlesztése terén legfőbb célunk, hogy az óvoda nyugodt- érzelem gazdag- derűs légköre segítse esetleges sérüléseik kompenzálását. Az óvoda valamennyi dolgozója részéről elengedhetetlen a türelmes- elfogadó attitűd, a fokozott törődés, az egyénhez igazított elvárások; amelyek mintául szolgálnak a gyermekek számára. Különösen fontos integrálódásuk (kapcsolatteremtés, beilleszkedés a csoportba, tevékenységekbe) segítése. Feladatunk olyan társadalmi szervezetekkel, csoportokkal való kapcsolat keresése, amelyek ezt a hátrányt csökkenteni segítenek.

IX.
A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE


1./
A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelés folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Mindenképpen szeretnénk a gyermekekben a természetes érdeklődésre alapozva pozitív viszonyt kialakítani a tanuláshoz.
6-7 éves gyermekeknél feladatainkkal és módszereinkkel azt kívánjuk elérni, hogy figyelmük szándékos önfegyelemre épüljön, kitartásuk, feladattudatuk erősödjön, mely tulajdonságok fontos kritériumai a sikeres iskolai tanulásnak.


2./
Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához.

a./
A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. Szeret mozogni, tud rövidebb távon egyenlete iramban futni, szívesen kezdeményez mozgásos játékokat, azok szabályait betartja, sportmozgások alapelemeit ismeri, tud helyben labdát pattogtatni, képes fején eszközzel egyensúlyozó járásra vízszintes padon, tud ütemtartással járni; képes az egyenletes lüktetés megtartására mozgásban, éneklésben; tud társaival térformákat alakítani.

b./
A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.)

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél
-Értelmi képességei terén az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés.
-Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele.
-Gondolkodás szintje a cselekvő- szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi problémamegoldó gondolkodásig jut el.
-Gondolkodási műveleteiben használja az általánosítást, konkretizálást, kiegészítést. Térben és vizuális síkon használja az analízis és szintézis műveletét. Értelmezi és használja az egyszerű ok-okozati összefüggéseket.
-Érzelmi és akarati állapotában a feladattudata, szabálytudata, monotónia tűrése kialakulóban van.
-Szocializáció terén képes kapcsolatteremtésre felnőttel és gyerektársaival. Tud alkalmazkodni a szokásokhoz, szabályokhoz, normákhoz.
-Önmagához való viszonyaiban ismeri testsémáját, képes térbeli és síkbeli tájékozódásra.
-Önértékelése a reális pozitív önbizalom felé halad. Néhány kivételtől eltekintve a legtöbb gyermek kialakult dominanciával rendelkezik.

Az egészségesen fejlődő gyermek
-Szókincsével képes érthetően, folyamatosan kommunikálni, beszélni (képről is). Gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban, hanglejtéssel és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek). Végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét; tud rövid történetet, szöveget visszamondani; néhány mesét, verset, mondókát képes emlékezetből felidézni; türelemmel, figyelmesen végighallgatni mesét, történetet; szívesen bábozik, dramatizál, mesél; kreativitás jellemzi mese-vers reprodukálásában, alkotásában. Élvezettel hallgat zenét; zenei fogalmakat ismeri és alkalmazza; tud néhány dalt tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is énekelni, dallamot, ritmust visszaénekelni, tapsolni, rögtönözni; hangszereket megnevezni, ritmushangszereket használni.
-Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, a körülvevő világról; tudja nevét, lakcímét; szülei nevét, foglalkozását. Felismeri a napszakokat; képes időrendiséget felállítani; ismeri, és a gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait. Ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét. Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismei a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Elemi mennyiségi ismeretei vannak; számlál 10-ig; relációkat helyesen alkalmaz; szempontok szerint összehasonlításra képes; matematikai műveleteket eszközzel végez; helyesen használja a tő-és sorszámneveket; matematikai kifejezéseket használ (névutó, viszonyszó). Ismeri a színeket és árnyalataikat; rajzaiban változatos színeket és formákat használ; tud különféle technikákkal alkotni, művét tagoltság jellemzi; élvezettel szemléli a műalkotásokat; tud egyszerű formákat vágni, hajtogatni, ragasztani, helyes ceruzafogás és eszközhasználat jellemzi.

c./
Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi.

A szociálisan érett gyermek
-Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; szabálytudata kialakult; késleltetni tudja szükségletei kielégítését; kivárásra képes; sikerorientált, könnyen motiválható;
-Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. Törekszik a megoldás keresésére, szívesen kísérletezik. Tevékenységeire a kitartás, az elmélyült tevékenykedés jellemző. Szívesen vesz részt játék, kellék, ajándék készítésében
-Konfliktushelyzetekben társaival egyezkedik, segítőkész, toleráns, társai elgondolásait elfogadja, a kialakított játékszabályokhoz alkalmazkodik, ha szükséges újra alkotja; jól érzi magát a csoporttársaival, elfogadja a csoportban dolgozó felnőtteket.
-Önbizalma megfelelő
-Udvariassági formák betartásával kommunikál;
-Érdeklődik környezete tárgyai, jelenségei, összefüggései iránt;
-Megbecsüli a felnőttek munkáját, ügyel saját személye és környezete rendjére; szívesen vállal munka jellegű megbízásokat, naposi munkát, munkavégzésében kitartó; a biztonságos munkavégzés szabályait betartja, a munkavégzéshez használt eszközöket elrakja. Részt vesz a teremrendezésben.
-Szívesen végzi a naposi teendőket. Az étkezőasztalt esztétikusan teríti meg, az étkezés után az edényeket elrakja. Kulturáltan étkezik, helyesen használja az evőeszközöket (kanál, villa, kés).
-Önállóan használja a WC-t, helyesen mos kezet, használja a körömkefét; önállóan és helyesen mos fogat, tisztán tartja fogkeféjét; szükség szerint használja a zsebkendőt; helyesen, megfelelő sorrendben öltözködik, ruháját a helyére rakja.
-
A gyermek fejlettségének mérésére legkorábban 5 éves korban kerül sor, különösen akkor, ha az óvodapedagógus e gyermek érési folyamatát figyelve rendkívüli eltérést, eredménytelenséget, akadályoztatást tapasztal.
Azoknak a gyerekeknek, akik 7 éves korukra nem érik el a felsorolt fejlettségi szintet, megkeressük a folyamatos fejlődésüket leginkább biztosító iskolát, iskolaformát.

Módszereink és nevelési munkánk racionális megítélése érdekében az óvodából kikerülő gyermekek fejlődését a továbbiakban is figyelemmel kísérjük. Tapasztalatainkat elemezzük, óvodai nevelő munkánkat ennek alapján folytatjuk, vagy módosítjuk.

3./
Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.
A gyermek fejlesztését heti 4 órában óraadó logopédus, valamint fejlesztőpedagógus végzi. Ők segítik az óvónők munkáját a csoportokban is.

4./
A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.

5./A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.


ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS

A helyi nevelési program érvényessége: 2018. szeptember 01-től visszavonásig

Felülvizsgálat: 4 évente

A helyi nevelési program módosításának indokai:
szervezeti átalakítás
nevelőtestületi döntés
fenntartói vizsgálat
jogszabályi változás

A Pedagógiai Program nyilvánossága:

Pedagógiai Program 1-1 példánya megtalálható a Községi Könyvtárban, az óvodavezető irodájában.


LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK


A pedagógiai programot

•Véleményezte:

……………………………………..dátum:
szülői szervezet képviselője

•Elfogadta: a nevelőtestület


………………………………………P.H.dátum:
a nevelőtestület képviseletében

•Jóváhagyta:


……………………………………….P.H.dátum:
az intézmény vezetője


•Egyetértését kinyilvánította:


………………………………………P.H.dátum:
fenntartó nevében



A legitimációs eljárás alátámasztását igazoló dokumentumok:

A nevelőtestület döntéséről készült jegyzőkönyv, mely ………... számú határozatával elfogadta a helyi nevelési programot.
A szülői szervezet véleményét bemutató jegyzőkönyv.

P.H.

Házirend

Tápióbicskei Gyermeklánc Óvoda





Tápióbicske, Kossuth Lajos út 55.






H Á Z I R E N D











2020.









Tartalomjegyzék


1. Az óvoda adatai3
2. Általános rendelkezések3
2.1. A házirend célja3
2.2. A házirend hatálya3
3. Az óvodai felvétel-átvétel szabályai, eljárásrendje4
3.1. Az óvodai felvétel rendje: 4
3.2. Külföldi állampolgárságú gyermekek az óvodában5
3.3. Az óvodai felmentés5
4. Az óvodai élet rendje 6
4.1. Az intézmény nyitva tartása 6
4.2. Óvodai napirend 6
4.3. Nyári zárva tartás rendje 6
4.4. A nevelési év rendje6
4.5. Nevelés nélküli munkanapokon szervezett ügyelet rendje7
4.6. Óvodai ünnepek, hagyományok, események rendje7
5. Az óvodai jogviszony megszűnése: 7
6. Beiskolázás, értékelés, jutalmazás és fegyelmezés rendje:8
7. A gyermekek távolmaradásával kapcsolatos szabályok8
8. A gyermekek behozatalának, elvitelének szabályai9
9. A gyermekek ruházata10
10. A térítési díj befizetésének, visszatérítésének rendje11
11. A gyermekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok11
12. Gyermekbalesetek megelőzését szolgáló általános óvó-védő szabályok12
12.1. Helyiségek használata:12
12.2. Biztonságos környezet13
12.3. Tájékoztatás formái, módja:13
12.4. A gyermekbalesetekkel összefüggő egyes feladtok, gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége14
12.5. Teendők baleset esetén:14
13. Reklámozás szabályai15
14. A család és az óvoda közös nevelési elveinek kialakítása15
14.1. Kapcsolattartás, együttműködés, a gyermekek fejlődéséről információszerzés lehetőségei15
15. Az óvoda dokumentumai és nyilvánosságra hozataluk16
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK17
Melléklet18





1. Az óvoda adatai

Az óvoda neve: Tápióbicskei Gyermeklánc Óvoda
Az óvoda székhelye: 2764 Tápióbicske, Kossuth Lajos út 55.
Telefon, fax száma:+36 29 421 559
email címetapiobicskeovi@gmail.com
Honlapwww.tapiobicskeovi.hu
Óvodavezető:Pornói Mária
Az óvoda fenntartója:Tápióbicske Község Önkormányzata
Címe:2764 Tápióbicske, Rákóczi út 93.
Telefon száma:+36 29 421 001



2. Általános rendelkezések

2.1. A házirend célja

A gyermekek, szülők jogainak és kötelességeinek gyakorlásával, a gyermekek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezések megállapítása, érvényesülése a helyi gyakorlatban.
A házirend célja, hogy az óvodába járó gyermekek nyugodt, biztonságos körülmények között, életkori sajátosságaikhoz igazodó, sajátos nevelési igénynek megfelelő életrend szerint nevelkedhessenek.
A különböző jogszabályokban megfogalmazott jogok, kötelességek érvényesülésének helyi gyakorlata, az intézmény saját működésének belső szabályozója.
A házirend jogforrás, melynek megsértése jogsértés.

2.2. A házirend hatálya

Területi hatálya:Tápióbicske község közigazgatási területe
A házirend hatálya az intézménybe érkezéstől, annak egész területére érvényes (udvar, épület). Továbbá kiterjed az intézmény szervezésében, a pedagógiai program megvalósításához kapcsolódó, óvoda épületén kívüli rendezvényekre, programokra, közlekedésre (séták, kirándulások, színházlátogatások, stb.)

Az óvoda székhelye: Tápióbicske, Kossuth Lajos út 55.

Személyi hatálya:
A gyermekekre, szüleikre, az intézmény valamennyi alkalmazottjára és a szülőkre, a gyermekek törvényes képviselőire, valamint az általuk megbízott személyekre és az intézményben tartózkodókra terjed ki.
Betartása a szülőkre, az óvoda dolgozóira és minden olyan személyre, aki az épületben tartózkodik egyaránt kötelező érvényű.

A Házirend be nem tartása számon kérhető és jogkövetkezményt von maga után.



Időbeli hatálya:

A házirend kihirdetésének napjától lép érvénybe, a házirendben megfogalmazott időpontig.
A nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési–oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, a nevelési, illetve a pedagógiai program részeként tartott kötelező, továbbá az intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt.

Az intézmény helye az oktatási rendszerben:
·Az óvoda a gyermek 3. életévének betöltésétől az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig nevelő intézmény.
·Az óvodai nevelés, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében zajlik.


3. Az óvodai felvétel – átvétel szabályai, eljárásrendje:

3.1. Az óvodai felvétel rendje:
A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni az önkormányzat által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban.
Az óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább 30 nappal közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján, valamint közlemény vagy hirdetmény közzétételét kezdeményezi a fenntartásban működő óvoda honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon.

Nem csak az óvodai nevelésre kötelezett és kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett, hároméves kort betöltött, hanem a harmadik életévét be nem töltött gyermek szülője is bármikor kérheti gyermeke felvételét az óvodába a nevelési év közben, annak érdekében, hogy a gyermek az óvodai nevelésben részt vehessen.

A tartós gyógykezelés alatt álló, az intézményes óvodai nevelésben való részvételi kötelezettsége alól felmentett gyermek szülője számára az óvoda biztosítja a tanácsadás, a konzultáció lehetőségét, továbbá terápiás vagy más kezelés szükségessége esetén tovább irányít a pedagógiai szakszolgálathoz vagy más szakellátást biztosító intézményhez.

Az óvodai felvétel – átvétel jelentkezés alapján történik.
Az óvodába a gyermek – a törvényben foglalt kivétellel – harmadik életévének betöltése után vehető fel.
A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos.
Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik.
A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni – átvenni, amelynek körzetében lakik, illetve ahol a szülője dolgozik. Az óvodai felvételről – átvételről az óvoda vezetője dönt.
Az óvoda köteles felvenni – átvenni azt a gyermeket, akinek kötelező az óvodai nevelésben való részvétele, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található.

Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény.
A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévet betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A szülő kérelmére az engedélyező szerv a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, a negyedik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja (2011. évi CXC. törtvény a nemzeti köznevelésről).
A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, amennyiben gyermeke az óvodakötelezettséget külföldön teljesíti, köteles az Oktatási Hivatalt írásban értesíteni, a beiratkozás utolsó napját követő tizenöt napon belül.
A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett, az óvodával jogviszonyban álló gyermek szülője, amennyiben gyermeke az óvodakötelezettségét a jövőben külföldön teljesíti, erről előzetesen köteles az óvodavezetőt értesíteni.




Az óvoda vezetője
a)az óvodai felvételi, átvételi kérelemnek helyt adó döntését írásban,
b)a kérelem elutasítására vonatkozó döntését határozati formábban közli a szülővel. Az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek átvétele esetén az óvoda vezetője a döntésről értesíti az előző óvoda vezetőjét.
A döntéssel kapcsolatban a szülő 15 napon belül az óvodavezetőjéhez benyújtott fellebbezéssel élhet.

Mindenkori csoportösszetételt az adott évben beíratott gyermekek életkora és létszáma határozza meg. Ezért osztott, részben osztott, illetve osztatlan csoportokat is szervezünk.
Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok figyelembe vételével.

A (Knt.) 45.§ (2) bekezdése alapján:
A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség teljesítse a tanév első tanítási napján kezdődik. A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. A szülő kérelmét az iskolakezdés évében január 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor csak szakértői bizottság rendelhető ki, és a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról. Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmére engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.

3.2. Külföldi állampolgárságú gyermekek az óvodában

A nem magyar állampolgár kiskorú akkor válik óvodai ellátásra jogosulttá, illetve akkor tanköteles Magyarországon, ha
•menedékjogot kérő, menekült,
•a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja,
•a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik (BÁH).
A jogszerűen tartózkodó nem magyar állampolgár akkor válik óvodai ellátásra jogosulttá, ha a szülő három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.
A feltételek meglétét a gyermek nevelési-oktatási intézménybe történő felvételénél igazolni kell.
Igazolni szükséges:
•állampolgárságát,
•az országban tartózkodási jogcímét.
A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében életvitelszerűen lakik.

3.3. Az óvodai felmentés

A szülő kérelmére, az engedélyeztető szerv a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, a negyedik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. /Nkt. 8.§ (2)
A felmentett gyermeket az óvodai nyilvántartásban szerepeltetni kell.

4. Az óvodai élet rendje

4.1. Az intézmény nyitva tartása

·Az óvoda 5 napos munkarenddel (hétfőtől-péntekig) üzemel.
·Az óvoda nyitvatartási ideje hétfőtől péntekig: 06.30-16.30 óráig.
A gyerekek óvodában tartózkodásának maximális ideje napi 10 óra.
·A gyermekek biztonsága érdekében az intézmény kapuja, reggel 8.30-12.45-ig, illetve 13 órától –15.30 óráig zárva van. Állandóan nyitva van az intézmény főbejárata.
·Az ebéd után hazamenő gyermekeket 12.45-től 13.00-ig lehet elvinni. Kérjük a szülőket, lehetőség szerint 13 óra után ne zavarják a csoport életét.
·Az óvoda kapujának zárva tartása elsődlegesen a gyermekek biztonsága érdekében történik, természetes joga, lehetősége a szülőnek, hogy gyermekét az óvodából hazavihesse.
·Az épületbe jutás a kapu zárva tartása esetén csengetéssel történik.
·A központilag engedélyezett szüneteken kívül az óvoda csak rendkívüli esetben (balesetveszélyes körülmények, épületben történt meghibásodás, stb.) tart zárva.
·Rendezvények esetén a nyitva tartási időtől való eltérést az óvodavezető engedélyezi.

4.2. Óvodai napirend

Az óvodában a napirendet úgy alakítottuk ki, hogy a szülők gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák, illetve hazavihessék.

06.30-13.00Érkezés, gyermekek fogadása, reggeli.
Játék, szabadon választott tevékenységek, képesség fejlesztések, egyéni differenciált korrekciós fejlesztés, a rehabilitációs idősáv biztosítása.
Testápolási teendők, előkészületek a tízóraihoz, mindennapos frissítő torna, tevékenységek a szabadban.
Testápolási teendők, ebéd.
13.00-15.00.Testápolás, pihenés.
15.00.-16.30.Testápolási teendők, előkészületek az étkezéshez, uzsonna.
Játék, szabadon választott tevékenységek, egyéni képességfejlesztések, hazabocsátás.


Az étkezések idejének megtartása mellett, a napirendet minden csoport rugalmasan kezeli az aktuális események, tevékenységek, a gyermek (csoport) biológiai életritmusának figyelembevételével. Célszerű a korán (6.30-7.00) érkező gyermekeket otthon megreggeliztetni.

4.3. Nyári zárva tartás rendje
·Az óvoda a fenntartó engedélye alapján nyáron 4 hétig zárva tart, melynek pontos időtartamáról a szülők február 15-ig a faliújságon írásban értesítést kapnak. Ez minden évben augusztus 01-től augusztus 31-ig tart.


4.4. A nevelési év rendje
·A nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart.
·A nyári időszakban összevont csoportokkal működik az óvoda a karbantartási munkálatok, a nyári szabadságolás és a lecsökkent gyermeklétszám miatt.
·A június 1-től július 31-ig, a nyári szervezett udvari élet összevont csoportokkal történik.


4.5. Nevelés nélküli munkanapokon szervezett ügyelet rendje

·Nevelési értekezletek, szakmai és egyéb szervezeti továbbképzések megtartása céljából a köznevelési törvényben meghatározottak alapján, 5 nevelés nélküli munkanapot veszünk igénybe.
·A nevelés nélküli munkanapok időpontjait az óvoda munkatervében határozzuk meg, a tanévnyitó szülői értekezleten ismertetjük a szülőkkel, az esetleges változásokról 2 héttel előbb tájékoztatást adunk, ill. min. 7 nappal előre jelezzük a szülőknek.
·A szülők aláírásukkal is igazolják, hogy tudnak-e gyermekük elhelyezéséről gondoskodni. Az óvoda azon gyermekek számára, akik elhelyezését a szülők nem tudták megoldani felügyeletet biztosít. Az ellátást igénylő gyermekek nevelését, felügyeletét ez idő alatt a vezető által kijelölt óvodapedagógus látja el.

4.6. Óvodai ünnepek, hagyományok, események rendje

Az ünnepek és hagyományok ápolása az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. Célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, illetve növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy hagyományai fennmaradjanak. Formái az ünnepségek, rendezvények, egyéb kulturális események.
•A rendezvények pontos időpontjait az óvoda munkatervében határozzuk meg, ezen időpontok a csoportos faliújságon olvashatóak.
•A nevelőtestület által szervezett gyermekrendezvények a szülők számára zártak:
•Mikulás, Karácsony, Húsvét
•Egyéb zárt körű ünnepeink:
oMárcius 15, Föld napja, s egyéb környezetvédelmi napok A rendezvényeket a Munkatervben megjelölt felelősök végzik
•Közös ünnepeink a szülőkkel:
oFarsang /de./, Anyák napja, Gyermeknap, Évzáró/Nagycsoportosok búcsúztatása
•Csoport szintű ünnepek: a gyermekek név- illetve születésnapja.
•Egyéb események: kirándulások, sportversenyek, bábszínház látogatások, vendégművészek stb.
•A ünnepek, hagyományok megszervezését a csoportos óvónők a szülők bevonásával végzik, a gyermekek életkorának, érzelmi beállítottságának megfelelően.
•Az előadások, kirándulások, stb. költségét a szülők biztosítják, ezek maximált költségéről a Szülői Szervezet első értekezletén határoz. A döntésről a szülőket tájékoztatja. A költségek beszedésében a Szülői Szervezet tagjai vesznek részt.
•Azon rendezvényeken, melyet az óvoda dolgozói szerveznek, és a programot is biztosítják a gyermekek részére (szülőkkel közös programok) a gyermekek biztonságáért a szülők felelnek.
•A sajátos nevelési igényű gyermekek számára egyéni állapotuk alapján biztosítjuk a rendezvényeken, kirándulásokon, stb. való részvételt. Maximálisan figyelembe vesszük a szülő ill. szakember ez irányú javaslatát, szükség esetén bevonásukkal biztosítjuk a gyermek jelenlétét.

5. Az óvodai jogviszony megszűnése

Az óvodai elhelyezés megszűnik:
-ha a gyermeket szülő kérésére másik óvoda átvette (és ezt a befogadó óvoda írásban igazolta)
-ha a szülő írásban bejelenti
-ha a gyermeket felvették az iskolába (kivétel abban az esetben, ha a gyermek SNI és Szakértői Bizottság javasolta) a nevelési év utolsó napján.
-ha az engedélyeztető szerv a szülő kérelmére felmenti a gyermeket a rendszeres óvodába járás alól. Ebben az esetben az óvoda nyilvántartja a gyermeket.
-az óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesítő gyermek eléri a tanköteles kort.
-ha az óvodai elhelyezés megszűnik, akkor a gyermeket törölni kell az óvodai nyilvántartásból.
-a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.


6. Beiskolázás, értékelés, jutalmazás és fegyelmezés rendje


A gyermekek értékelését az óvodapedagógusok végzik évente minimum két alkalommal, a gyermekenként vezetett személyiség lapon megfigyeléseik alapján.
Az értékelés fontos közösségalakító tényező. Az óvodában a pozitív értékelés az elsődleges: a jutalmazás és ennek előlegezett formája, a biztatás. Ezzel erősíthetők leginkább a gyermek helyes megnyilvánulásai, és ezzel alakíthatók ki a pozitív motivációk.
A gyermekek jutalmazásának elvei és formái: Az óvodában alkalmazott jutalmazás a verbális és nonverbális kifejezések, és kommunikációs eszközök, érzelmek kifejezése, kiemelt-megtisztelő feladatadás. Tárgyi jutalmazás nem alkalmazható.
A fegyelmező intézkedések az életkori sajátosságokból fakadóan mindig a pozitív irányba ható mintaadás, átterelés, motiválás, megbeszélés, szélsőséges esetben tevékenység megállítása. Elkülönítés (csoport területéről), étel, tárgy vagy szeretetmegvonás nem alkalmazható. Mindig a gyermek viselkedésének közösségellenességére irányul, a pillanatnyilag adott magatartást ítéljük el és nem a gyermeket.

7. A gyerekek távolmaradásával kapcsolatos szabályok


Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell.
A mulasztást akkor kell igazoltnak tekinteni, ha:
-a gyermek (a szülő írásbeli kérelmére) az óvodavezetőtől írásban engedélyt kapott a távolmaradásra
-a gyermek beteg volt
-a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni

Minden távolmaradást – az étkezési térítési díj jóváírása miatt is – előre be kell jelenteni a csoportos óvónőnek vagy az élelmezésvezetőnek.
Családi és egyéb programok miatt összesen egy nevelési évben 15 napot igazolhat a szülő!
Betegség után a gyermek csak orvosi igazolással fogadható az óvodában.


Távolmaradás okaIgazolás formájaIgazolás határideje
BetegségOrvosi igazolásBetegség utáni visszatérés első napján az óvodába érkezéskor az óvónőnek át kell adni.(orvosi igazolás hiányában a gyermek nem vehető be az óvodába, mivel gyógyult, egészséges állapota jogszerű igazolással nem alátámasztott.)
Váratlan vagy hivatalos eseményHatósági igazolás/szülői igazolás írásbanA hiányzást követő első napon az, óvodába érkezéskor az óvónőnek kell átadni.
HiányzásAz óvoda „szülői kérelem” nyomtatványának kitöltése, az óvodavezető engedélyezéseLegkésőbb a tervezett távolmaradás megkezdését megelőzően 3 nappal kell benyújtani az óvodavezetőnek.

Ha a gyermek
-a köznevelésről szóló törvény 8.§ (2) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és
- egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, az óvoda vezetőjének – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII.23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – értesítenie kell:
a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot.
-igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tíz nevelési napot, az óvoda vezetőjének a mulasztásról tájékoztatnia kell az általános szabálysértési hatóságot, azaz a járási hivatalt.
A szabálysértési törvény szerint a fenti esetben a gyermek törvényes képviselője szabálysértést követ el.
A szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke az óvodaköteles korú gyermek esetében az adott nevelési évben összesen tizenegy nap.
20/2012. (VIII.31.) EMMI- rendelet módosításáról szóló 32/2015 ( IV.19.)EMMI – rendelet. A miniszteri rendelet 51.§-ának új (4c) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben az óvodás gyermek igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda vezetőjének haladéktalanul értesítenie kell a gyámhatóságot.

8. A gyermekek behozatalának, elvitelének szabályai

•Minden nap 630-730 óráig és 1545-1630 óráig, ill. esetenként összevont csoportokban gyülekeznek a gyerekek.
•Az óvodai étkezés időpontjai: tízórai: 0845-915-óráig, ebéd: 1200-1245 óra között, uzsonna: 1500-1530 között.

•Az iskolába készülő nagycsoportosok számára ajánlott a korábbi érkezés (730-800 óra), hogy legyen elég idejük a játékra, különböző tevékenységekre.

•A gyermek érkezésekor vagy elvitelekor a szülők, hozzátartozók nem mehetnek be a csoportszobába, csak kivételes alkalmakkor (pl. a beszoktatási időben, rendezvényeken), amennyiben az óvodapedagógus engedélyt ad rá. A gyermek szülői felügyelet nélkül csak abban az esetben érkezhet, illetve távozhat az óvodából, ha ezt a szülő írásban kéri.

•Gyermeküket öltöztessék át és kísérjék a csoportszobába, adják át a pedagógusnak.
•Az óvónő csak azokért a gyermekekért felelős, akiket a szülő, vagy a szülő megbízottja átadott az óvónőnek. Ha a gyermek szülőnek való átadása személyesen megtörtént, a továbbiakban a szülő felelős a gyermekéért.



•A gyermekek biztonsága, valamint a kulturált viselkedési szokások kialakítása érdekében a gyermek behozatalakor és elvitelekor köszönjenek az óvónőnek, jelenlévő felnőttnek, gyermekeknek.
•Az óvodából a gyermek idegennek vagy testvérnek (14 év alatti) csak a szülő írásbeli kérelme alapján, saját felelősségére adható ki. Elvált vagy válófélben lévő szülők közül a gyermeket a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő viheti el. Ha a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő írásban engedélyezi, más személy is elviheti a gyermeket. A gyermeket csak olyan személynek adjuk ki, aki nem veszélyezteti a gyermek épségét. Ellenkező esetben más hozzátartozót értesítünk.

•Az óvodában folyó nevelőmunka nyugalma érdekében a gyermekeket hozó, ill. elvivő szülő várja el gyermekétől a kulturált viselkedést.
•Kérjük az ebéd utáni hazamenőket, hogy hangoskodással, futkározással ne zavarják a már pihenő gyermekek nyugalmát, ez utóbbi balesetveszély forrása is.
•A gyermekek érdekében - baleset elkerülése miatt - kérjük, ha a szülő eljött gyermekéért, ne tartózkodjék tovább az óvoda területén. Ez esetben a szülőnek a saját gyermekétől az óvoda udvarán való tartózkodás ideje alatt is el kell várnia az óvodai szabályok betartását.

•A gyermekek délután folyamatosan távozhatnak a szüleikkel, de kérjük, hogy uzsonnázás közben ne zavarják meg a gyerekeket, engedjék nyugodtan befejezni az étkezést.
•Az óvoda területére ételt behozni, ill. kivinni ÁNTSZ előírás szerint nem lehet, csak külön szabályok betartásával:
oÉtelt behozni (születésnap, névnap) csak számlával igazoltan lehetséges.
oZöldség –gyümölcs behozatalnál is kérjük számlával igazolni a vásárlást. Amennyiben a gyümölcsöt otthon termelték, úgy a szülő – nyomtatványon – köteles nyilatkozni arról, hogy a kötelezően előírt élelmezés-egészségügyi várakozást betartotta.
oA gyermekek egyéni etetése, nassoltatása otthonról hozott élelmiszerrel a többi gyermek előtt (csokoládé, Túró Rudi, cukorka stb.) tilos és nem is etikus.
•A nagyon korán, vagy a reggeli után érkező gyermekeket kérjük otthon megreggeliztetni.

•Rendkívüli esetben, nyitva tartási időn túl a gyermekek elhelyezéséről az ügyeletes óvónő gondoskodik, a bejárati ajtón értesíti a szülőt a gyermek tartózkodási helyéről. Értesítjük ebben az esetben a szülőt, ha többszöri próbálkozás után sem sikerül elérnünk, felvesszük a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálat kolléganőjével.


9. A gyermekek ruházata

•A gyermekek ruházatának jellel való ellátása nagyon fontos, ez alapján azonosítja a gyermek és az őt nevelő felnőtt is.
•Kérjük, hogy gyermeküket ápoltan, tisztán hozzák az óvodába, s gondoskodjanak a váltóruhák, cipők, stb. folyamatos tisztán tartásáról.
•A gyermekeknek egy garnitúra tiszta váltóruhát (alsó, zokni, szoknya vagy nadrág, póló) biztosítsanak, amelyet a jellel ellátott polcán vagy zsákjában kérünk elhelyezni.
•Kérjük az évszaknak, időjárásnak megfelelő öltözékek behozatalát, s a hely szűke miatt a már nem használatosak hazavitelét.
•Nyári zárás előtt – az óvoda karbantartása, takarítása miatt – minden szülő köteles a gyermeke valamennyi személyes tárgyát, öltözékét hazavinni, visszajövetelkor az aktuális felszerelést tisztán, rendben tartva visszahozni.
•A hónapokig az óvodában tárolt holmikért felelősséget nem vállalunk!
•A gyermekek számára kötelező a váltócipő. A balesetveszély ill. a higiénia szempontjából tilos a papucs.
•A testnevelés foglalkozásra a tornacipő, ill. gumitalpú, zárt cipő kötelező, a balesetek elkerülése érdekében csak így engedélyezzük a gyermek részvételét a foglalkozáson.
•A gyermekek egészséges fejlődése érdekében, ill. a balesetek megelőzése érdekében gondoskodjanak a megfelelő méretű ruházatról és lábbeliről.
•Az egészséges életmódot, a gondozást a célszerű, réteges öltöztetés is biztosítja, kérjük ennek megfelelő ruházatról gondoskodjanak. Ne öltöztessék túl a gyermeket, de alul öltözött se legyen.

10. A térítési díj befizetésének, visszatérítésének rendje

•A gyermekek számára étkezési térítési díjat kell fizetni azon szülőknek, akik nyilatkozatuk szerint nem jogosultak térítési díj- mentességre.
•Amennyiben valamilyen táplálék allergiája van a gyermekének kérjük, hozzanak orvosi igazolást. A speciális étkezés visszavonásához is orvosi igazolás szükséges. Az óvoda dolgozói csak az előírás szerint szállított ételt kínálhatják a gyermeknek. Ételt behozni ilyen esetben is tilos!
•Az étkezési térítési díjak befizetése minden hónapban a tárgyhónapra előre, készpénzzel az önkormányzatnál történik, minden hónap 20-áig reggel 8.00-15.00-ig
•A étkezési térítési díjakkal kapcsolatos észrevételeiket az önkormányzatnál, valamint az élelmezésvezetővel közöljék.
•A szülő kötelessége, hogy a tájékoztatásban megjelölt határnapig a gyermeke étkezési térítési díját – hiányzás esetén is – befizesse. Amennyiben a szülő nem tesz eleget a befizetési kötelezettségének írásban felszólítást kap annak teljesítésére.

•Az étkezési térítési díj megállapítása a mindenkor érvényben lévő jogszabályok alapján történik.
•Betegség vagy más hiányzás esetén az étkezés lemondható. A lemondás telefonon, vagy személyesen történhet az óvodavezetőnél, vagy a pedagógusoknál.
•A hiányzás első napján a étkezési térítési díj a szülőt terheli, kivéve, ha a hiányzást előző nap, vagy a hiányzás napján reggel 9 óráig bejelenti. Az étkezés lemondása azok számára is kötelező, akiknek a gyermeke ingyenes étkezésben részesül. A hiányzás utáni étkezés igénylését a gyermek óvodába érkezését megelőző nap 12.00-ig kell bejelenteni. Telefonos lemondást az élelmezésvezetőnek, illetve az óvodavezetőnek kell átadni.
•A lemondott étkezési térítési díjak a következő havi befizetéskor kerülnek elszámolásra.


11. A gyermekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok


·Az óvodába csak egészséges gyerek járhat, betegségre utaló jelekkel, gyermeket az óvodába nem vehetünk be.
·A napközben megbetegedett gyermekeket az óvónő értesítése után, a szülőnek mielőbb el kell vinnie az óvodából és csak orvosi igazolással jöhet újra a közösségbe.
·Amikor az óvónő bármely egészségügyi problémával - pl. kötőhártya gyulladásos a szeme - orvoshoz irányítja a gyermeket, akkor csak szakorvosi igazolással jöhet ismét az óvodába.
·A minél gyorsabb elérhetőség érdekében kérjük, a csoportos óvónőknek pontos telefonszámokat adjanak meg, annak változásait is jelentsék be.
·Ha a gyermek fertőző beteg, (rubeóla, bárányhimlő stb.) amint a szülő tudomására jut, kérjük azonnal jelezze az óvoda vezetőjének, hogy a szükséges intézkedést megtegye.
·Az orvos által az óvoda látogatásától eltiltott gyermek, gyógyulás után, csak orvosi igazolással jöhet az óvodába.
·Amennyiben gyógyszer-érzékeny vagy ételallergiás gyermeke, kérjük orvosi igazolással jelezze a csoportos óvónőnek. Gyógyszert a szülő a csoportos óvónőnek nem adhat át gyermeke gyógykezelésére – kivéve, ha orvos igazolja, hogy a gyermek tartós betegsége, allergia stb. miatt állandó gyógyszert szed. Minden szülő kötelessége felhívni az óvodapedagógus figyelmét arra, ha a gyermek különleges betegségben szenved.
·A védőnő negyedévente tisztasági szűrést végez.
·A gyermekek rendszeresen egészségügyi vizsgálaton (fogászati) vesznek részt. A vizsgálatok alól a szülő előre, írásban kérhet mentességet gyermekének, egyébként az óvoda orvosa által a megjelölt szakorvosi vizsgálatra a szülő köteles elvinni a gyermekét.


12. Gyermekbalesetek megelőzését szolgáló általános óvó-védő szabályok

A gyermekkel az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint a gyermek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően ismertetjük a következőket:

1. Az óvodába hozható tárgyak
·Balesetveszélyes tárgyakat a gyermek nem hozhat magával, erről a szülő köteles gondoskodni. pl. szúró, vágó eszköz, harci eszköz vagy akként használható tárgy, kötél, stb. Amennyiben az előírt szabályozást nem tartják be, a bekövetkezett kárért az óvoda csak szándékos károkozás esetén felel.
·Ha a gyermek az óvodába értéktárgyakat hoz (arany-, ezüst nyaklánc, ..., egyéb értékes tárgyak stb.) azok megőrzésére, eltűnéséért felelősségvállalásra az óvoda nem vállalkozhat.
·Az óvodában hagyott, ill. hozott tárgyakért pl.: bicikli a tárolóban, arany, ezüst tárgyak, játékok, szánkó, stb. és az ékszerek (gyűrű, fülbevaló, nyaklánc…) által okozott balesetekért az óvoda nem vállal felelősséget. A bicikliket az arra kijelölt helyen tárolják. A felnőtt bicikli tárolót csak az óvoda dolgozói használhatják. Az óvoda udvarán biciklizni tilos! /kivétel: oktató jelleg, pedagógussal/
·Otthoni játékot nem lehet behozni! A gyermekek a beszoktatási időben bevihetik kedvenc játékaikat.
·Az SNI-s gyermek az orvos vagy más szakember által előírt, javasolt eszközt behozhatja, ennek használata egyéni szabályozás alapján történik.
Az udvari játékeszközök használatának a szabályait az udvarra érkezéskor naponta ismertetjük a gyermekekkel, életkoruknak megfelelően.




12.1 Helyiségek használata:

Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely a gyermek érkezéskor a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek felügyeletre átadására, valamint a kísérő távozására, a gyermek távozásakor a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges.
Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint minden más személy.
A külön engedélyt az óvoda vezetőjétől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.
Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor.
Az óvodában töltött idő alatt a szülők és hozzátartozók csak a folyosókon és csoportszobákban (váltócipőben) tartózkodhatnak, egyéb helységek használata egészségügyi okokból nem lehetséges.
Abban az esetben, ha az óvodás gyermekek külső helyszínen tartózkodnak ugyanezek a szabályok érvényesek. Szülői, hozzátartozó kíséretet elfogadunk, de mindig az óvónő irányítása és útmutatásai szerint. Óvodai csoport külső helyszínen tartózkodása esetén legalább minden 9 főre 1 felnőtt kíséretet kell biztosítani.


12.2. Biztonságos környezet

·A gyermekek érdekében kérjük a kapun és az ajtón a zárakat mindig használják, s gyermeküket is e szabály betartására tanítsák.
·Az óvónőt beszélgetéssel ne vonják el a csoporttól, - csak szükség esetén rövid időre – mert előidézheti baleset kialakulását és zavarja a nevelőmunka folyamatát. A csoportban dolgozók nem telefonálhatnak a gyermekek között!
·Kérjük, óvják és becsültessék meg gyermekeikkel is az óvoda tulajdonát képező eszközöket, tárgyakat, az óvoda épületét és udvarát.
·Ügyeljenek az óvoda külső és belső rendjére, tisztaságára és cselekvően támogassák az óvodát nevelési feladatainak ellátásában. A gyermekek érdekében – balesetek elkerülése végett - az óvoda udvarán, csoportszobákban, a gyerekek csak óvodapedagógus (ill. óvodai dolgozó) felügyelete mellett tartózkodhatnak. Szülős rendezvény alkalmával a szülő felel gyermekéért.
·Az óvoda területén belül (épület, udvar) valamint 5 m-es körzetében szeszes italt fogyasztani és dohányozni tilos.
·Állatokat az óvodába csak előzetes megbeszélés alapján, - a megfelelő védelmi előírások betartásával - oktatási céllal lehet behozni, egyébként tilos. Kérjük, a kerítéshez se kössék ki a kutyákat, mert balesetveszély forrása.
Károkozás esetén a szülő anyagi felelősséggel tartozik a károsult (személy, óvoda) felé.

·Bombariadó, tűzriadó esetén, ill. egyéb vészhelyzetben a mindenkor az óvodában tartózkodó vezető értesíti a rendőrsége a 107-es telefonszámon, ill. a 105-ös telefonszámon a tűzoltóságot és közben utasítást ad az épület kiürítésére. A gyermekeket ki kell menekíteni az épületből, s szükség esetén az iskolában kell elhelyezni.
·A bejelentés, a menekülési útvonal kijelölése és a gyermekek biztonságos elhelyezése, a tűzriadó és bombariadó terv alapján történik.


12.3. Tájékoztatás formái, módja:

Az óvónőt nevelő-oktató munkájának végzése közben zavarni nem szabad.
Az együttműködésnek szabályozott formái vannak: fogadó órák, családlátogatások, szülői értekezletek, melyekről a csoport óvónője 1 héttel korábban a szülőt értesíti.
A vezető óvónő fogadóórája minden hétfő: 8.00– 10.00 óráig.
Az óvónők havonta egy alkalommal (bejelentkezés alapján) tartanak fogadóórákat. Nincs fogadóóra abban a hónapban, amikor csoportok szülői értekezletet tartanak.
A gyermekkel kapcsolatos információ, tájékoztatás csak a gyerek saját óvónőjétől vagy az óvodavetőjétől kérhető.
Komolyabb probléma, konfliktus, ellentét esetén mindenképpen keressék fel az óvónőt, illetve az óvodavezetőjét, és velük közösen kell megoldani a helyzetet.
Közös nevelés sikeres megvalósítása érdekében szükség van igazi valós együttműködésre, nyitottságra és őszinteségre, nem tehető a gyermek előtt indulatos, negatív megjegyzés mások gyermekére, szüleire, származásra, az óvodára, az ott dolgozó felnőttekre.
A szülő a személyiséglapon tett aláírásával igazolja, hogy a gyermek értékelését megismerte. A személyiséglap az óvodából nem elvihető és nem másolható, a csoportnapló részét képezi.
Különös gondosságot igényel a tanköteles korúak esete. Minden gyermek szülőjével egyénenként beszélgetnek az óvónők az iskolára való felkészültségről.


12.4. A gyermekbalesetekkel összefüggő egyes feladatok, gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége

Minden dolgozó, szülő kötelessége az óvoda egész területén balesetveszélyre utaló tárgy, eszköz, jelenség észlelésekor, saját testi épségét nem veszélyeztetve, azt elhárítani, és az óvodavezetőt értesíteni.
Közös feladatunk a gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelésének biztosítása, a gyermekek testi épségének megóvása.
Az óvodapedagógus a gyermekek részére az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát az óvodai nevelési év megkezdésekor, valamint szükség szerint (az óvodai foglalkozás, kirándulás stb. során) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismerteti. Az ismertetés tényét és tartalmát a csoportnaplóban dokumentálja. Ilyenek pl.:
-udvari és csoportszobai játékeszközök használata,
-étkezéshez, vizuális tevékenységhez használt eszközök (kés, villa, olló, stb.) használatának módja,
-testnevelés foglalkozáson (mozgásos napon) az eszközök használata,
-séták, kirándulások alkalmával elvárható magatartásformák, szabályok betartása,
-egyéb sporttevékenység esetén az ott elvárt viselkedés.
A balesetek elkerülése érdekében a szülőket is tájékoztatja a fentiekről, valamint, hogy gyermekük ne hozzon az óvodába olyan tárgyat, játékot, amely saját vagy társai testi épségét veszélyezteti. Az óvodán kívül szervezett programokról a szülőket minden esetben tájékoztatja. Közlekedési eszköz igénybevételéhez a szülőtől kér írásbeli nyilatkozatot.

12.5. Teendők baleset esetén:

Ha a pedagógus észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, kötelessége, hogy a szükséges intézkedéseket megtegye:
A gyermeket haladéktalanul el kell látnia. A sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni, de a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Értesíti az óvodavezetőt vagy a helyettest a balesetről.
A baleset súlyosságától függően, illetve eszméletvesztés, lázgörcs esetén orvost vagy mentőt kell hívni, illetve orvoshoz kell vinni a gyermeket.
A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell készíteni. Biztosítani kell a Szülői Szervezet képviselőjének részvételét a baleset kivizsgálásában.
A jegyzőkönyv egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig át kell adni a szülőnek. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.


13. Reklámozás szabályai

A reklámanyagok elhelyezéséről az óvodavezető dönt. Az óvodában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Csak az óvoda profiljával, tevékenységével összeegyeztethető, ill. működésével kapcsolatos anyagok kerülhetnek ki az óvoda hirdetőtáblájára.

14. A család és az óvoda közös nevelési elveinek kialakítása

Az óvodába járó gyermekeket arra neveljük, hogy:
·tanulják meg tisztelni a felnőtteket,
·szeressék és fogadják el pajtásaik egyéniségét, másságát,
·tudják és merjék kifejezni magukat,
·legyenek képesek alkalmazkodni,
·az esetleges konfliktusokat ne durvasággal, erőszakossággal, árulkodással oldják meg.
Ezen törekvésünk sikerességének érdekében kérjük, hogy otthon is ezeket az alapelveket erősítsék gyermekeikben. Pl:
- Ne tegyenek indulatos, negatív megjegyzéseket más gyermekére, szülőre, óvoda dolgozóira.
- Ne bíztassák gyermeküket agresszivitásra, még ha gyermeküket sérelem is érte.
- Kérjük, problémáikkal keressék meg az óvodapedagógust vagy az óvodavezetőt.

14.1. Kapcsolattartás, együttműködés, a gyermekek fejlődéséről információszerzés lehetőségei

Az óvoda és a családi nevelés összehangolása érdekében óvodánkban Szülői Szervezet működik.
Minden csoportból a megválasztott szülő(k) képviseli a csoportját. A szülői közösség maga közül választja meg a vezetőséget. Ez a vezetőség képviseli minden téren a szülők összességének véleményét.

A szülőknek lehetőségük van rá -és igényeljük is-, hogy az óvodában folyó pedagógiai munka kialakításában a megfelelő fórumokon aktívan vegyenek részt, ötleteikkel segítsék a közös gondolkodást! Szükség van valódi, közös együttműködésre, nyitottságra, őszinteségre.
Kérjük a szülőket, hogy hasznos észrevételeikkel segítsék munkánkat!
Fontosnak tartjuk az együttműködést a tehetséges, ill. felzárkóztatásra szoruló gyermekek hatékony nevelésének érdekében, valamint a hátrányos helyzetű, ill. veszélyeztetettség megelőzésére, ill. megszüntetése érdekében, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, fejlesztése érdekében.
Ebben a csoportos óvónők, és a vezető mellett a gyermekvédelmi megbízott nyújt segítséget, s tart kapcsolatot a szülőkkel, a Gyermekjóléti Szolgálattal, külső szakemberekkel. Bármilyen jellegű problémáikkal kérjék segítségünket, amiben tudunk segítünk, vagy ajánlást, tanácsot adunk, kihez fordulhatnak.
A gyermekek megismerése és a befogadás megkönnyítése érdekében az óvodapedagógusok előre egyeztetett időpontban még az óvodába lépés előtt meglátogatják a családban a gyermeket. Az új gyermekek befogadását segítjük az anyás beszoktatás lehetőségének felajánlásával, melyet a délelőtt folyamán a csoportszobában és az udvari tartózkodás ideje alatt vehetnek igénybe a szülők. Ennek ideje kb. egy hét, de igazodunk a gyermek igényeihez.



A gyermekek nagyobb csoportjának meghatározása
A gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdések tárgyalásában a Szülői Szervezet részt vehet.
A gyermekek nagyobb csoportja a gyermekek létszámának 75%-a feletti érdekeltség.
Külön programok szervezése a gyermekek 20%-ának érdeklődése esetén lehetséges.

Az óvoda zárása
Az intézményt minden esetben legalább két dolgozó zárhatja be. Előtte meg kell győződniük arról, hogy minden nyílászáró megfelelően van-e bezárva, majd központilag áramtalanítani kell. Ezt követően a riasztórendszert bekapcsolják.

Párt, politika
Politikai tevékenység a z intézmény nyitvatartási ideje alatt nem folytatható.

Dohányzás
Az óvoda területén, épületében, udvarán és az óvoda bejáratától 5 méteren belül dohányozni és szeszes italt fogyasztani tilos!

15. Az óvoda dokumentumai és nyilvánosságra hozataluk

·A Pedagógiai Program, SZMSZ, teljes terjedelemben megtalálható óvodánkban a vezetői irodában kihelyezve. Itt lehet olvasni, az óvodából kivinni tilos!
·A házirendet beiratkozáskor - és lényeges változás esetén – ismertetjük a szülőkkel.
·Beiratkozáskor a Házirend kivonatát átadjuk a szülőknek, melyet aláírásukkal igazolnak.
·A Házirend teljes példánya kifüggesztve megtekinthető az óvoda faliújságjain.
·A szülők számára óvodai dokumentumainkról szülői értekezleteken, valamint előzetes egyeztetés alapján egyéni fogadóórán tartunk ismertetőt.





LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK


Véleményezte


______________________________________________________
DátumSzülői Közösség

Elfogadta


_____________________________________________________
DátumNevelőtestület

Jóváhagyta:


_____________________________________________________
DátumÓvodavezető


A házirend hatálya és hatályba lépése:
Területi hatálya: az intézmény épülete és udvara, egyéb külső helyszín, ahol a gyermekekkel tartózkodunk.

Személyi hatálya: Tápióbicskei Gyermeklánc Óvodába beiratkozott gyermekek, szüleik, hozzátartozóik.
2020. szeptember 01-től visszavonásig.

Felülvizsgálat, értékelés időpontja: 5 évente

Módosítás előírásai
Törvényi változás esetén
Ha a felülvizsgálat ezt indokolja
A nevelőtestület 2/3-os többségi kezdeményezése alapján dönt a módosítás elfogadásáról.
Írásbeli előterjesztés nevelőtestületnek, óvoda vezetőségnek.

Nyilvánosságra hozatala:
A fenntartó és a partnereink által megtekinthető a vezetői irodában és minden faliújságon.








Melléklet

Gyermekek jogai:
A nevelési és oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék, oktassák. Óvodai napirendjét életkorának megfelelően alakítják ki (játékidő, levegőztetés, pihenőidő, étkezés, testmozgás).
A gyerek emberi méltóságának és személyiségének tiszteletben tartása érdekében nem vethető alá embertelen, megalázó büntetésnek, testi fenyítésnek, zaklatásnak. Idetartozik az étel erőltetése, a levegőztetés megvonása is. A gyereket közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés nem érheti.
A gyerek joga, hogy képességének, érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön.
Nemzeti, illetve etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön (több szülő együttes kérése alapján).
Vallási, világnézeti, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben kell tartani.
A gyerek nevelése és oktatása az intézmény pedagógiai programja alapján történik, mely szerint az ismeretek közlését, átadását tárgyilagosan és többoldalúan kell megvalósítani. Biztosítani kell a foglalkozásokon való részvételét.
A gyerek cselekvési szabadságát, családi élethez, magánélethez való jogát az óvoda nem korlátozhatja, de a gyerek ezen jogának gyakorlása közben nem veszélyeztetheti saját, illetve társai, az óvoda alkalmazottainak egészségét, testi épségét. Nem akadályozhatja viselkedésével a többiek művelődéséhez, fejlődéséhez való jogát.
Családja anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesülhet.
A gyerek az intézmény eszközeit (játékot, foglalkozási, fejlesztőeszközök), berendezéseit (bútorok, rádió, magnó), felszereléseit ingyenesen, de rendeltetésszerűen használhatja, arra vigyáznia kell.

Szülők jogai:
A szülő joga, hogy megismerje a nevelési – oktatási intézmény pedagógiai programját, intézményi minőségirányítási programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. A házirend egy példányát a beiratkozáskor a szülőnek betekintés céljából át kell adni.
Joga, hogy saját gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, a gyerek neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. Az intézmény vezetője és a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglakozásokon. Kezdeményezheti szülői szervezet, óvodaszék létrehozását, s abban tevékenyen közreműködhet. Az óvodai szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztathatja az intézmény nevelőtestületét és a fenntartót. A gyerekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az óvoda vezetőjétől, s az adott kérdés megtárgyalásakor, mint szülői szervezet képviselője, tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten.

A szülő kötelességei: A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon a gyermeke testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről. Biztosítsa gyermeke zavartalan és rendszeres óvodába járását hátrányos helyzetű gyerek esetén hároméves kortól, rendezett körülmények között élő gyereke esetén ötéves kortól. Amennyiben a szülő a gyermeket másik óvodába kívánja vinni, akkor az új óvoda igazolását meg kell kérni. A visszajelzés hiányában értesíteni kell az illetékes jegyzőt. Kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, és a tőle elvárható módon segítse a fejlődés folyamatát, valamint a gyerek közösségbe való beilleszkedését, a közösségi élet szabályainak elsajátítását. Rendszeresen tartson kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre az együttnevelés érdekében a szükséges tájékoztatást adja meg. Tartsa tiszteletben az óvoda dolgozóinak emberi méltóságát és jogait. A pedagógus, valamint az ő munkáját segítő alkalmazottak a nevelői – oktatói munka, illetve a gyerekkel összefüggő tevékenysége során büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személyeknek számítanak.