Pedagógiai Program
Tápióbicskei Gyermeklánc Óvoda
Intézményvezető:
Pornói Mária
2022.
I.
Pedagógiai Program
Bevezető - helyzetelemzés
Az intézmény adatai:Tápióbicskei Gyermeklánc Óvoda
Az intézmény székhelye:2764 Tápióbicske, Kossuth Lajos út 55.
Tel/Fax:+36 (29) 421-559
E-mail cím:tapiobicskeovi@freemail.hu
Az intézmény működési területe: Tápióbicske község közigazgatási területe
Az intézmény fenntartója: Tápióbicske Község Önkormányzatának képviselő-testülete
2764 Tápióbicske, Rákóczi út. 93
Tel. +36 (29)421-001
Az intézmény jogállása:önálló jogi személy
Képviselettel kapcsolatos jogok, kötelezettségek és felelősség az intézmény vezetőjéé.
Gazdálkodás:
Gazdálkodással összefüggő jogosítványok Tápióbicske Község Önkormányzatát illetik meg.
Szakágazat száma
85102Óvodai nevelés
A költségvetési szerv alaptevékenysége:
Óvodai nevelés, ellátás a gyermekek 3 éves korától az iskolába lépéshez szükséges fejlettség eléréséig.
Sajátos nevelési igényű gyermekek alábbi típusát látja el: különleges bánásmódot igénylő gyermeket, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján ép értelmű beszédfogyatékos, valamint magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő, részképesség zavarokkal rendelkező gyermek.
Intézményi programok komplex támogatása.
Esélyegyenlőség elősegítését és az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó tevékenységek és programok támogatása.
A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése:
kormányzati funkciószámkormányzati funkció megnevezése
1091110Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai
2091140Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
3096015Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
Az alapító okirat kelt: 2015.01.28.
Törvényi megfeleltetés
Alaptörvény
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
Törvények
- A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
- 1997. tv. XXXI. törvény A gyermekek védelméről és jogairól
- 2013.évi CCXLV. törvény egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő
módosításáról
- 2015.évi LXV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény módosításáról
Rendeletek
-345/2016.(XI.18.)Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012.(VIII.28.) Korm. rendelet módosításáról
-122/2018.(VII.10.) Korm. rendelet az egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról
-363/2012. (XII.17.) számú Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról
-229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról
-20/2012. (VIII. 31.) EMMI – rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
-229/20012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
-30/2012. (IX. 28.) EMMI – rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézmények és az ezen intézményekben dolgozó pedagógusok 2012. évi támogatásáról
-32/2012. (X. 8.) EMMI – rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
-15/2013. (II. 26.) EMMI – rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
-48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai- szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai- szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai- szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről
A Pedagógiai Program módosítását indokolta :
-4 évenkénti felülvizsgálat
A módosításokat dőlt betűvel jeleztük.
Az intézmény bemutatása
Az óvoda közel 3 évtizeden keresztül munkáltatói és szakmai szempontból az iskolához tartozott. Pontos adatunk nincs arról, hogy mikortól működik óvoda településünkön. 1942-ben „a napközi otthon” a mai Nagykátai úton, a mostani egészségházban volt. Az 1950-es években, már egyértelműen óvodának nevezett épület a mostani községi könyvtár helyén volt. Ekkor mindössze egy kis létszámú gyermekcsoport működött egy óvónővel és egy dajkával. Az étkezés sajátkezelésű konyháról történt. 1954 után a Kossuth Lajos utcai épületbe költözött az óvoda, ahol már 2 foglalkoztató szoba, valamint szolgálati lakás is volt. Ekkor 2 részben osztott csoport működött 2 óvónővel valamint 2 dajkával. Az óvoda 1980 szeptemberéig 2 csoportos volt, majd 1981-ig 3 csoportos, később 4 csoportosra bővült. 5 csoportos 1997-től lett. Az 5. csoport a tornaszobában kapott helyet. 1983-ban épült hozzá a 2-es számú épület, melyben helyet kapott 3 foglalkoztató és a 300 adagos konyha. Az egyes számú épület teljes felújítása 2004-ben történt meg. 2012-ben egy uniós pályázat révén bővítettük óvodánkat. Ezzel lehetőségünk nyílt arra, hogy helyet kapjon egy tornaszoba, egy nevelői szoba, egy fejlesztő szoba, valamint a 6. csoportszoba. Az óvoda helységeinek felszereltsége színben, méretben a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelőek. Az udvar napsütötte és árnyékos részei ideális életteret nyújtanak az év nagy részében.
Szociokulturális és infrastrukturális környezet bemutatása
A település a Tápió folyó völgyében Budapesttől 60km-re található. Vasútállomása nincs, közlekedése autóbusz járattal megoldott. Infrastruktúrája az elmúlt években sokat fejlődött. Az utóbbi években jelentős demográfiai mozgás tapasztalható községünkben. A beköltözött családok közül többen megélhetési gondokkal küzdenek, családi körülményeik rendezetlenek, életvitelük és lakáskörülményeik erősen kifogásolhatóak. Jelentős részük munkanélküli. A település mezőgazdasági jellegű, de nagyon kevesen élnek mezőgazdasági termelésből. Néhányan egyéb vállalkozói tevékenységet folytatnak, mások a községen kívül próbálnak elhelyezkedni, sajnos egyre kevesebb sikerrel.
Szociokulturális háttér
Óvodánk férőhelyeinek száma 150 fő. Az óvodai felvételeknél a törvényi előírásoknak megfelelően járunk el. Az óvodába felvett gyermekeket általában életkoruk alapján soroljuk csoportba, de figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat is. A felvett gyermekek szociokulturális háttere rendkívül heterogén képet mutat.
Többségük három - vagy többgyermekes családból jött. Teljes családban él a gyermekek többsége.
Kevés azon családok száma, ahol mindkét szülő dolgozik, egyre több, ahol mindkét szülő munkanélküli, jellemző a családokra, hogy az egyik szülő dolgozik. Nagyon sok család él segélyből, alkalmi munkákból. A családok anyagi helyzete lehangoló képet mutat. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma elég magas, az elmúlt években növekvő tendenciákat mutat. A helybeli családok száma magas, a beköltözötteké alacsony.
A családok túlnyomó többsége saját lakásban él, albérletben nem számottevő, nagyszülőkkel is kevesen élnek együtt. Egyedül nevelő szülők száma alacsony.
A szülők többsége együttműködő, gondoskodó, normakövető. Vannak azonban olyanok is, akik kevésbé, vagy egyáltalán nem együttműködők, kevésbé fogadják el a tanácsainkat, kéréseinket. Ezen szülők gyermekeit sok negatív hatás éri.
Tárgyi feltételek
Az óvoda két épületből áll, valamint emeletből. Az eszközjegyzékkel összehasonlítva az óvoda felszerelési-, berendezési tárgyait elmondhatjuk, hogy minden eszközzel rendelkezünk. Az óvoda objektív feltételrendszerének a fejlesztése az óvoda évenkénti költségvetési keretének függvénye, melyet a Fenntartó Önkormányzat a mindenkori gazdasági helyzetnek megfelelően biztosít. A nevelő munkát segítő eszközök, játékok száma is folyamatos bővítésre kerül. Minden csoportszobában új szekrénysorok, és az öltözőkben új öltözőszekrények találhatóak. Technikai eszközellátottságunk nagyon jó. Rendelkezünk 3db televízióval, 3 DVD lejátszóval, 3 CD lejátszós magnóval, 3 új asztali számítógéppel, 1 laptoppal, 1 projektorral, 1 hangosító berendezési szettel (keverőpult, 3 db hangfal, 3 db mikrofon). Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk felszereltségünket bővíteni.
Az óvoda udvarán a hat csoport számára található 6 homokozó, 3 babaház, 4 rugós játék, 3 komplex csúszda mászókával, 6 asztal padokkal, 1 libikóka, valamint kötél-mászóka és lépegető található. A mászókák és csúszdák alatt ütéscsillapító gumitégla található. Az udvar napsütötte és árnyékos részei ideális életteret nyújtanak az év nagy részében.
Hiányzik viszont egy olyan fedett terület, ahol esős időben is biztosítani tudnánk a szabad levegőn való tartózkodást. A környezet esztétikusabbá tételét virágoskert létesítésével oldottuk meg. Az udvari játékok felújítása és cseréje 2016-2018-ban történt, melyet KMOP + VEKOP pályázat keretében sikerült megvalósítanunk. Nagy beruházásként pályázat keretében (KMOP 4.6.1.) az intézmény bővítése is megtörtént. A végeredmény egy hat csoportos óvoda tornateremmel, nevelő- és fejlesztő szobával, új eszközökkel, bútorokkal, megújuló energia-forrásokkal ellátva. A fenntartó megvásárolta a szomszédos ingatlant, mellyel az óvoda udvarát tudjuk bővíteni, ezzel is nagyobb mozgásteret biztosítva a gyermekek számára. Az udvari tartózkodás során lehetővé tesszük a különböző életkorú gyermekek közös tevékenységét, a kommunikációt. Az óvoda tárgyi fejlesztéséhez pályázatok megírásával járulunk hozzá. A Magyar Falu Program keretében kialakításra került egy focipálya.
Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon alakítottuk ki, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Tegye lehetővé mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. Elsősorban természetes, környezetbarát anyagok felhasználására törekszünk. A gyermekek számára biztosítsunk lehetőséget mobil bútorokkal a kuckósítás kialakítására. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon – a hozzáférhetőség elveit szem előtt tartva – napi szinten kínáljuk az ábrázolási kellékeket, a szabad játékhoz szükséges kiegészítő eszközök barkácsolási lehetőségét, a társasjátékokat, a fejlesztő játékokat (néhány fejlesztő játékot a szervezett tevékenységen belül használunk)- és a gyermekek biztonságára figyelemmel kell elhelyezni.
Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására. Az óvónők saját elképzeléseik szerint alakítják ki a csoportszobák berendezését, színét. Elsősorban a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodnak. Minden csoportszoba így egyedivé vált. Az öltöző és a folyosó díszítése is az óvónők egyedi elképzelését tükrözi. Minden csoportnak található a folyosón faliújsága, melyre a szülőket is érintő információkon túl a gyermekek munkáit helyezik ki az óvodapedagógusok.
Humánerőforrás bemutatása
Az óvoda arculatában meghatározó jelentőségűnek tekintjük dolgozóink felkészültségét emberi értékeit.
Engedélyezett, státusz álláshelyek száma: mindenkori költségvetési rendelet szerint
Munkánkat pedagógiai asszisztensek is segítik.
Óvodapedagógus
•Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modell, mintát jelent a gyermek számára
•Alapvető feladata, hogy maximálisan biztosítsa a gyermek alapvető szükségletét, az érzelmi biztonságot.
•Az ideális óvodapedagógus az alapvető humanista értékek hordozója, melyhez megfelelő szakmai felkészültség társul, s ez a mindennapi pedagógiai tevékenységében kifejeződik.
•Vegye figyelembe a lehetőségekhez mérten a családok igényeit. Tapintatosan és kizárólag a gyermek érdekeit figyelembe véve kell közelíteni a megoldás felé. A gyermek bizonyos értékeket hoz a családból, melyeket tiszteletben kell tartani. Nagy hangsúlyt fektetünk az óvodapedagógus és a gyermekek együttműködésére. A gyermekek véleményét, ötleteit beépítjük fejlesztési elképzeléseinkbe.
•A pedagógusok rendszeres belső és külső továbbképzésen és önképzésen vegyenek részt, majd a megszerzett ismereteiket a nevelőtestület számára adják át; csoportra, gyermekre tudatosan, tervszerűen alkalmazzák.
•Irányítja a dajka munkáját, akikkel messzemenően együttműködik az eredményes nevelés érdekében
•Meghatározó személyiségjegye kell, hogy legyen a demokratikus nevelési stílus
•Viselkedése, beszédkultúrája, öltözködése, külső megjelenése minta a gyermekek
•számára.
•Személyisége, személye méltán képviselje az intézményt.
•A nevelőtestület közös értéknek fogadja el, a toleranciát, empátiát, egymás segítését, együttműködést, egymás véleménye iránti megértést, tiszteletet.
•A rendelkezésre álló tanulási, képességfejlesztési segédanyagokat, eszközöket, digitális anyagokat és eszközöket is ismeri, kritikusan céljainak megfelelően használja.
•Pedagógiai terveit a megvalósítás eredményességének függvényében felülvizsgálja. A tapasztalatokat írásban rögzíti a csoportnaplóban a témaheteket záró-elemző lapokon.
•Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai eljárások és programok (projektek, ünnepségek, kirándulások) megvalósításában.
•Nyitott a szülő, a gyermek, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében.
•Rendszeresen tájékozódik a pedagógia tudományára és az óvoda pedagógiára vonatkozó legújabb eredményekről (folyóiratok, szakkönyvek, publikációk).
Nem pedagógus alkalmazottak
Dajkai munkakörben 6 fő dolgozik, mindannyian rendelkeznek dajkai szakképesítéssel. Pedagógiai asszisztens munkakörben 2 fő dolgozik, rendelkeznek szakképesítéssel. Óvodatitkár munkakörben 1 fő dolgozik.
Az óvodapedagógus tevékenységének és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez.
A dajka, a pedagógiai asszisztens, mint a gyermekekkel együtt élő felnőtt részt vesz az óvodai csoport életében, tevékeny résztvevője a csoportban zajló eseményeknek, végzi a gondozási tevékenységet az óvónővel közösen. Munkájukat a gyermekek napirendjéhez igazítva, az óvodapedagógusok irányítása mellett végzik, egyértelműen elkülönítjük mely esetben kompetens, mely esetben segítő a szerepkörük. Javaslatot tehet az óvodai élet megszervezésére.
Személyiségével, magatartásával, beszédstílusával, öltözködésével, külső megjelenésével pozitív minta a kisgyermekek számára.
Továbbképzés területén a prioritást
az inklúzió, az integráció, a differenciálás és esélyteremtés, tehetséggondozás egészségfejlesztés területén szerveződő továbbképzéseken való részvétel támogatás
Célunk
A hospitálásra épülő együttműködés gyakorlatának kialakítása.
Feladatunk
•Egymás munkájának minél teljesebb megismerése
•Egymástól való tanulás megvalósítása
•Együttműködés fejlesztése
Tartalma:
•Képzéseken való részvétel, új módszerek elsajátítása (egyéni, mikrocsoportos, differenciált fejlesztés)
•Új dolgozó beilleszkedését segítő gyakornoki rendszer működtetése
•Nevelési értekezlet
•Esetmegbeszéléseken való részvétel
•A nevelési tervek egyeztetése, ismertetése a dajkákkal
•Munkaközösségi megbeszélések
•Nevelési időn kívüli szabadidős tevékenységekben való részvétel
Jövőképünk
Modern, a gyermekek alapszükségleteinek kielégítéséhez, valamint optimális fejlesztéséhez szükséges – az Európai Unió szabványainak megfelelő – helyiségekkel és tárgyi feltételekkel bíró intézményt működtetünk. Nevelőtestületünk minden tagja lelkileg kiegyensúlyozott, a társadalmi normákat közvetítő, nyitott, szakmailag képzett, innovatív, a gyermeki személyiséget tiszteletben tartó, feltétel nélkül befogadó, s minden embert értéknek tekint.
Az óvoda kollektívája olyan jövőképet képzel el ahol:
-az óvoda életét, a mindennapokat, úgy szervezzük meg, hogy a gyerekek annak minden percét játékként élhesse meg;
-óvodánk dolgozói közössége jó hangulatban, egymást segítve, elfogadva, tisztelve, megbecsülve működünk együtt a pedagógiai programunk megvalósításában;
-munkatársainkra jellemző az igényesség, a szakmai hozzáértés, a fejlődés iránti elkötelezettség, rendszeres továbbképzésre való igény;
-az óvodapedagógusok munkáját szakképzett dajkák segítik, akik hatékonyan vesznek részt a munkában a közös cél érdekében;
-nevelőmunkánkat továbbra is segíti logopédus, fejlesztőpedagógus;
-vezetőink megteremtik azokat a feltételeket, ahol nyugodt körülmények között nevelhetik a munkatársak a gyerekeket.
Óvodai nevelésünk családias, érzelmi biztonságot nyújtó, élményekben, tapasztalatokban és tevékenységekben gazdag-, elfogadó, előítéletek nélküli. A gyermek egyéni sajátosságait, kiemelten a sajátos nevelési igényű, valamint hátrányos helyzetű és tehetséges gyermekek igényeit messzemenően szem előtt tartjuk. Nevelőmunkánkban építve eddig elért eredményeinkre, sikereinkre, és nyitottak vagyunk az újszerű pedagógiai kezdeményezések, innovációs kezdeményezésekre.
Az intézmény működésében figyelembe vesszük a közvetlen – és közvetett partnereink igényeit.
Küldetésnyilatkozat
Küldetésünknek tekintjük:
-a boldog, kiegyensúlyozott érzelmi biztonságot nyújtó gyermekkor biztosítását;
-a családi nevelés kiegészítését, a családdal való együttműködést, a gyermek esetlegesen meglévő hátrányainak csökkentését;
-az emberi értékek, erkölcsi normák továbbítását (közösségi magatartási szabályok, empátia, tolerancia, másság elfogadását, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrációját, stb.);
-a magyarságtudat megalapozását, a nemzeti értékeink megismerését, átadását, megőrzését (népzene, néptánc, népi hagyományok, mesterségek, stb.);
-célunk, hogy az általunk nevelt gyermekek nyitottak legyenek az őket körülvevő világra, a természet értékeinek megőrzésére, a környezettudatos szemléletmódra.
Mindezt annak érdekében, hogy egymásra odafigyelő, pozitív beállítottságú, boldog, kiegyensúlyozott társadalom jöjjön létre!
Ismétlődő közös tevékenységek megszervezése
Az óvodában igyekszünk minden alkalmat célszerűen megragadni a közös ünnepek és hagyományok kialakítására. A közös tevékenység a gyermek fejlődésének serkentője. A közös készülődés, tervezgetés távlatot jelenthet a gyermek számára.
A közösségi nevelés szempontjából kiemelt jelentőségűek:
•a közös ünnepek és hagyományok ápolása,
•a szűkebb és tágabb környezethez, a szülőföldhöz való kötődés alakítása,
•közös programok a szülőkkel
A népi hagyományokra épülő ünnepi szokások megismerése, megőrzése, valamint a szűkebb és tágabb környezetünkhöz való pozitív viszony kialakítása által erősödik a társakhoz fűződő viszony, a szülőkhöz, felnőttekhez, az ismert környezethez, tájhoz, természethez való érzelmi kötődés, a hazaszeretet. Erősödik identitástudatuk, pozitív irányba terelődik az erkölcsi tulajdonságok alakulása. Az ünnepek kapcsán a feldíszített csoportszobák, az ünneplőbe öltözött gyermekek, felnőttek látványa, a közös verselés, mozgás mind–mind az esztétikai érzelmek és a közösségi élet alakításának eszközei. Változatos tevékenységekkel – és gazdag eszköztárral segítjük a hagyományok ápolását (például farsangi, karácsonyi, húsvéti, anyák napi csoportszoba díszek).
Intézmény és csoport szintű hagyományos ünnepeink
HAGYOMÁNYOS
ÜNNEPEINKTEVÉKENYSÉG
TARTALOMSZERVEZETI
FORMA
MIKULÁS - Dalok, versek közösen, majd csoportonként a Mikulásnak
- Mikulás ajándéka a csoportoktól
- Közös Mikulásvárás:
A dolgozók műsora a gyerekeknek. A Mikulás ajándékot ad a gyerekeknek csoport szinten
Közös óvodai rendezvény.
(A játékeszközök bővítését erre az időszakra tervezzük, így minden csoport játékot talál a csoportszobában, a csoportja részére. A csoportok ajándékot adnak a Mikulásnak.)
KARÁCSONY Adventi vásáron való részvétel, ahol a gyermekek által készített tárgyak kerülnek értékesítésre. Adventi előkészületek:
- gyertyagyújtással fokozzuk a várakozás érzelmi hatását. Minden csoport karácsonyfát állít, csoportonként, majd óvodai szinten ünnepelünk - Csoportonkénti megemlékezés, majd együtt óvodai szinten megemlékezünk a szeretet ünnepéről, az összetartozásról!
FARSANG - Farsangi mulatság, jelmezben zajló zenés-táncos esemény
- Csoportonkénti előkészület, a szülők részvételével
- Óvodai szintű közös mulatság
MÁRCIUS 15. - Képek, jelképek készítése, gyűjtése (zászló, kokárda, huszár)
Csoportonkénti megemlékezés
ÁPRILIS 04.Műsor a 1848-49-es szabadságharc Tápióbicskei ütközetének emlékéreNagycsoport műsora az iskolában az egész óvoda részvételével hagyományos buktaosztás
HÚSVÉT - Népi játékok, hagyományok felelevenítése
- Tojásfestés
- Locsolóversek
- Húsvéti játszóház
Óvodai rendezvény, ahol a dolgozók közös műsorral lepik meg a gyerekeket a nyuszi érkezéséig
ANYÁK NAPJA - Ajándék készítése
- Szülőkkel közös ünneplés
- Csoportonkénti megemlékezés
GYERMEKNAPVetélkedők, közös játékok, versenyek, műsorokÓvoda és a szülők-gyerekek közös programja. Ezen a napon szülői felügyelettel vesznek részt a gyerekek, az óvoda dolgozói a műsort, programokat adják, szervezik.
VENDÉGVÁRÓ NAPA nagycsoportosok meghívják vendégségbe a Nyugdíjas Klub tagjait, és műsorral köszöntik az időseketA nagycsoportosok műsora a vendégeknek, majd megvendégelés, az óvoda többi csoportjába való betekintés
ÉVZÁRÓ - Tarisznya átadás
- „Búcsúznak a középsősök”
Azon csoportokban ahol csak 5 gyermek ballag, az anyák napja keretében tartjuk az évzárót
- Középső csoportosokkal
- Nagycsoportosok
NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJAKépek nézegetése
Földgömb
Csoportonkénti beszélgetés
KÖRNYEZETVÉDELMI NAPOK / PROJEKT HETEK
Projektekben meghatározott tevékenységek: Állatok-, Víz-, Föld-, Madarak és Fák napjához illetve az Egészséghéthez, Népmese hetéhez kötötten
Közös, egész óvodát megmozgató tevékenységek
FALUNAP / SZÜRETI MULATSÁGNagycsoportosok műsora
Óvoda dolgozóinak részvétele a programokon
SZÜLETÉSNAP / NÉVNAP„Mi így szoktuk” a gyerekek és a szülők igényeit figyelembe vevő, egyéni elképzelés alapján megvalósított ünnepléscsoportos
II.
NEVELÉSI CÉLJAINK
Általános célkitűzés
Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló része, nevelési intézménye a családi nevelés kiegészítője a gyermek óvodába lépésétől az iskolába lépésig, legfeljebb hét éves korig, illetve az iskolai érettség eléréséig.
Célunk az óvodás korú gyermekek szeretetteljes, sokoldalú, harmonikus nevelése. Olyan alapvető értékeket kívánunk közvetíteni, mint az egészséges életmódra nevelés, a természeti környezet szeretete és védelme, a művészetek iránti érdeklődés felkeltése, a különbözőség elfogadása. A 3-7 éves gyermekek eltérő fejlődési ütemének és érési jellemzőinek szem előtt tartásával, a gyermeki személyiséghez igazított pedagógiai módszerek alkalmazásával, játékos keretek között alakul: -
oaz egészséges sokoldalú személyiség
ogyermekek környezettudatos szemlélete
oa sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális érettség
A sajátos nevelési igényű gyermekeknél érvényesülnek a gyermekeket megillető jogok, és csökkennek a sajátosságokból adódó különbségek.
A tehetséges gyermek átlag feletti speciális egyéni képességei felszínre kerülnek, fejlődnek.
A hátrányos helyzetű gyermekek összehangolt, integrált nevelése révén az esélyegyenlőség növekszik, az indulási hátrányok csökkennek, az iskolába való átmenet zökkenőmentesebbé válik.
Célunk továbbá az iskolai beilleszkedés közvetett módon történő elősegítése, a teljes személyiség fejlesztése, kibontakoztatása a tevékenységek által, és a tevékenységeken keresztül.
A gondozás megkülönböztetett helyet foglal el nevelőmunkánkban, mert addig nem fejleszthető a gyermek, amíg nincs biztonságérzete, komfortérzete, amíg valamennyi testi szükséglete nincs kielégítve. Nevelő/fejlesztő tevékenységünk során építünk a gyermekek meglévő élményeire és tapasztalataira. Az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközeként a szabad játék biztosítása a célunk, ahol a játék pszichikumot, kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység.
1.Gyermekkép
Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó. A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembe vétele mellett, a gyermeki személyiség kibontakoztatásán keresztül, a befogadás, az esélyteremtés az esélyegyenlőségek megteremtése érdekében
•a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését;
•a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek gondozását, fejlesztését
fontos feladatunknak tekintjük, ezért fejlesztési stratégiánk kimunkálásában minden gyermek számára biztosítjuk az egyenlő hozzáférést. Törekszünk arra, hogy minden gyermek egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.
Ebből következően gyermekközpontú óvodánkban a gyermeki személyiség kibontakoztatására, az iskola-óvoda átmenet megkönnyítésére törekszünk, elősegítve a nemek társadalmi egyenlőségének megvalósítását és az ezzel kapcsolatos előítéletek lebontását, biztosítva a szabad játék kitüntetett szerepét.
A Tápióbicskei Gyermeklánc Óvodában a Pedagógiai Program megvalósításával az óvodáskor végére olyan gyermeket kívánunk nevelni:
•A gyermekek a különbözőségekkel természetes módon tudjanak együtt élni, koruknak megfelelő mértékben legyenek empatikus, szolidáris játszótársak, csoporttársak
•Befogadóvá legyenek a természeti és társadalmi környezetből feléjük áramló információkra, tudják azokat feldolgozni, és napi életükbe beépíteni.
•Váljanak képessé az aktív és önálló gondolkodásra, problémamegoldásra.
•Tudjanak dönteni, vállalják fel tetteiket, cselekedeteiket akár pozitív vagy negatív annak eredménye.
•Életkoruknak megfelelő erkölcsi értékekkel és magatartással rendelkezzenek.
•A játék elsődlegességét figyelembe véve az élmények feldolgozását támogató környezetben a gyermek elfogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé váljon, mivel a játék a fejlődés és a fejlesztés legfőbb eszköze.
2.ÓVODAKÉP
Az óvodáskorú gyermekek nevelésének elsődleges színtere a család.
Óvodánk a családi nevelés kiegészítője kíván lenni, ahol biztosítjuk az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Óvodánk nyitott a szülők számára, betekintést nyerhetnek gyermekeik óvodai életébe szülői értekezletek, fogadóórák nyíltnapok, befogadás, közös programok, ünnepek alkalmával. Olyan pedagógiai környezet kialakítására törekszünk, ahol a befogadó attitűd természetessé válik az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Minden gyermeknek joga van arra, hogy egyéniségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen, ez a gyermekek oldaláról szükséglet, a felnőttek számára kötelesség. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete (szelektív hulladékgyűjtő eszközök) segítik a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását.
Alapelveink:
•A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvodai nevelés kiegészíti azt, miközben érvényesíti a családokkal való együttműködés során a segítség családhoz illesztett megoldásait, az intervenciós gyakorlatot.
•A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi;a pedagógus egyenrangú társa és támasza a gyermeknek. A befogadó közoktatási rendszer kialakításához való aktív hozzájárulásunk része a multikulturális és interkulturális szemléletmód és nevelési gyakorlat kialakítása.
•Megvalósul az érzelmi biztonság, otthonos, derűs, szeretetteljes légkör feltétele és mindenkor, minden helyzetben a gyermek érdekeinek figyelembe vétele, szükségleteinek kielégítése-
•Konkrét, reális, a gyermek saját magához mért fejlesztő értékelése, hit a gyermek fejlődésében, a gyermek jelzéseire biztosított komoly figyelem. A gyermek folyamatos értékelése során érvényesülnek a pozitív eredmény érdekében a jutalmazás elvei és formái
•A különleges bánásmódot igénylő gyermekek sajátos nevelési igénye kapcsán megvalósul a tolerancia, a különbözőségek elfogadásának elve, a differenciált képességfejlesztés és a multikulturális nevelésen alapuló integráció- Az életkorhoz és az egyéni képességekhez igazítjuk a pedagógiai intézkedéseket, a műveltségtartalmak közvetítését, a gyermekek személyiségfejlesztését és egyéni képességeinek kibontakoztatását, az egyéni bánásmód elve és az esélyegyenlőség előmozdítása alapján.
•Innovatív pedagógiai törekvések érvényesítése a gyermekek érdekében
III.
AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI
Az óvodai nevelés általános feladatai:
Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, a gyermek középpontba helyezése, az óvodai nevelés funkciójának kiteljesítése. A gyermeki személyiség komplex fejlesztése.
Ezen belül:
egészséges életmód kialakítása
az érzelmi, erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés biztosítása,
az anyanyelvi- értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.
Pedagógiai céljaink összhangban állnak az Óvodai Nevelés Alapprogramjával és az óvoda pedagógiai programjának célrendszerével.
Az egészséges életmód kialakítása
Az óvodai egészségnevelés bázisa a család. A gyermekek számára a szülők és a közvetlen környezet jelentik a modellt. Nagyon fontos a családokkal való együttműködés.
Célunk:
Az egészséges életre nevelés, az egészség megtartása, megerősítésére történő felkészítés. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. A 3-7 éves korosztályra jellemző fiziológiai, életkori sajátosságokat figyelembe véve tervezzük a gondozási tevékenységeket, a mozgásigény kielégítésének feltételeit, az egészség védelmét.
Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének kialakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű.
Ezen belül: -
•a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése,
•optimális életritmus kialakítása;
•a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; -
•a gyermek egészségének védelme, edzése
•az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlenzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása
•a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása
•a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása
•megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, az óvodapedagógussal együtt működve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása
Az óvodapedagógus feladata az egészséges életmód alakítása területén:
•A gyermekek gondozása, testi, lelki szükségletük, mozgásigényük kielégítése, egészségük megóvása, ápolása
•A testi fejlődés elősegítése
•Az egészséges életmód, a testápolás, étkezés, öltözködés, pihenés és betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése
•A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges, nyugodt, biztonságos, balesetmentes környezet feltételeinek megteremtése, a környezet megóvására irányuló szokások alakítása
•Párhuzamos tevékenységek gyakorlásához elegendő idő, türelmes légkör, rugalmas napirend kialakítása
•A szokás- és normarendszer közös kialakítása, összehangolt munka, azonos norma valamennyi csoportban dolgozó óvodapedagógus és dajka között
•Saját személyükkel kapcsolatos gondozási, testi szükségleteik kielégítéséhez készségek, képességek fejlesztése, ezzel az iskolai beilleszkedés közvetett segítése
•A gyermek önállósági törekvéseinek segítése, támogatása, a tevékenységek szóbeli megerősítése
•A mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése, fejlesztése – különösen sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyermekek esetében –, egészségügyi szűrővizsgálatok kezdeményezése, szükség esetén megfelelő szakember bevonása
•Az egészségügyi szolgálattal együttműködve a teljes körű egészségfejlesztés kiépítése, és annak működtetése
•Szociális hátrányok enyhítése egyéni higiénés problémák megoldásával
•Felismeri a gyermek tanulási , magatartási problémáit, szükség esetén szakmai lehetőséget kínál számukra (fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus)
•Egészség védelme, óvása
•Esetleges hátrányok korrekciója speciális szakemberek bevonásával
Gondozás
Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozásfolyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal.
A gondozás megkülönböztetett helyet foglal el nevelő munkánkban, mert addig nem fejleszthető a gyermek, amíg nincs biztonságérzete, komfortérzete, amíg valamennyi testi szükséglete nincs kielégítve. A gyermeket engedjük szabadon mozogni, szükség szerint WC-re menni, vizet inni, tisztálkodni, a nap bármely szakában. A gondozási tevékenységek kiemelt jelentőségűek a gyermekkel történő kapcsolatépítés, önállóságuk fejlődése céljából.
Fontosnak tartjuk az óvónő–gyermek, a dajka–gyermek közötti bensőséges, meghitt, megértő viszonyt, a természetes testközelség meglétét, az óvoda dolgozóinak modellértékű kommunikációját, bánásmódját. Ennek kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az óvodát kezdő gyermekek tekintetében, a befogadás időszakában, a minél nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb szokáskialakítás érdekében. Az önkiszolgáló feladatok elvégzése a tevékenységek többszöri gyakorlását teszi lehetővé, alakítja a gyermekek énképét, segíti önállóvá válásukat.
A napi életritmus megtervezésénél a gondozásra is elegendő időt kell biztosítani, hogy mindez nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkörben valósulhasson meg.
Az iskolakezdéshez elengedhetetlen, hogy a saját személyükkel kapcsolatos gondozási, testi szükségleteik kielégítéséhez szükséges készségek, képességek kialakuljanak, mindezeket a feladatokat önállóan végezzék.
Fontos ezen a területen is a családdal való szoros együttműködés, mert a gyermekek gondozottsága néhány családban kifogásolható.
Az óvodapedagógus feladatai a gyermeki szükségletek kielégítésében:
•egészséges óvodai környezet megteremtése
•a nyugodt kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása – a gyermeket, mint partner felé bizalommal fordulunk;
•a gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése – folyamatos mosdóhasználat.
Egészségfejlesztési program
Az egészség védelme és karbantartása tanítható, fejleszthető. Óvodáskorban az egészségre nevelésnek az élet további szakaszaira is kiható jelentősége van, melynek sajátos jellemzői az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságaira vezethetők vissza.
A program elkészítésének célja az, hogy az intézmény használói köréhez, a helyi adottságokhoz igazodva megfogalmazzuk a korszerű egészségnevelés céljait és feladatait, mely iránt mindannyian elkötelezettek vagyunk és felelősséggel vállaljuk.
A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. A nevelési intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermekek és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.
A mindennapos működés során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, egészségéhez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra.
A nevelési- oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési- oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési- oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.
A nevelési- oktatási intézményben folyó teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, amely beépül a nevelési- oktatási intézményben megvalósuló pedagógiai munkába.
Feladataink az egészségnevelés területén, hogy kialakítsuk az egészséges életvitel iránti igényt, egészséges életstílusokkal és életmodellekkel ismertessük meg a gyermekeket, gondozzuk lelki (érzelmi, akarati, értelmi) képességeiket és az embertársakkal kapcsolatos szociális együttműködési készséget kialakítsuk. Az egészség e három jellemzője, megbonthatatlanul egybefonódik a kiegyensúlyozott, harmonikus személyiségfejlesztés feladatával.
Az óvodai egészségnevelési feladatainkat két részre oszthatjuk- egészségfejlesztés (promóció) és megelőzés (prevenció), melyek azonban elválaszthatatlanok és az óvodai nevelés valamennyi szakaszára vonatkoznak.
A nevelési- oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra.
A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok az alábbi területekre terjednek ki:
a)az egészséges táplálkozás,
b)Az egészségfejlesztési kritériumoknak megfelelő mindennapos testnevelés és az azt kiegészítő egyéb testmozgás.
c) A lelki egészséget fejlesztő pedagógiai módszerek és a művészetek alkalmazásával a tanulási eredményesség és a társas kapcsolati készségek fejlesztése, a lemorzsolódás csökkentése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerfogyasztás, a bántalmazás.
d) a bántalmazás megelőzése,
e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,
f) a személyi és környezeti higiéné
g) egészséget támogató ismeretek és készségek fejlesztése
A teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, beilleszthető a nevelési-oktatási intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba.
A nevelési- oktatási intézményben a gyermekek részvételével zajló elektroakusztikus hangosítású óvodai foglalkozásokon és rendezvényeken a gyermekek zajvédelmére különös figyelmet kell fordítani. A hangnyomásszint nem haladhatja meg az Laeq M30 75 dB értéket. Az Laeq M30 75dB hangnyomásszintet elérő elektroakusztikus hangosítású rendezvényen biztosítani kell, hogy a közönség a hangsugárzókat 3 méteren belül ne tudja megközelíteni.
Célunk: a gyermekek egészségének hatékony védelme a zajok okozta érzékszervi károsodások ellen, amely az akusztikus hangosítású különbféle rendezvényeken történő részvételük során érhetik őket.
Testi és lelki egészség
Az óvodára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a gyermekek egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az óvoda segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésre és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani.
Alapelvek, célok
A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természetkörnyezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti -, környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programunkkal a szülők és környék lakóinak környezet-és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk
Hagyományaink:
Környezetünk megismerésének és óvásának igényét, óvodai hagyományait tudatosan alakítjuk a gyermekekben a foglalkozásokon és a rendszeres környezetvédelmi tevékenykedtetés során is.
-A külső környezetünk alakítására az udvarunkra faültetést, virágültetést szervezünk.
-A Víz világnapja, Föld napja és Madarak és Fák Napja, Állatok Világnapja programokba való bekapcsolódás egész éves tevékenykedtetést jelent a gyermekek számára.
- Óvodásaink testi- lelki fejlődésének megalapozására a családdal szorosan együttműködve szervezzük az egészségnevelő és prevenciós munkánkat.
- Hetente vitamin- napokat tartunk a szülők segítségével,
- Ősszel egészséghetet szervezünk a gyermekeknek és a családoknak, mely során az egészséges táplálkozást támogatva zöldség és gyümölcssalátákat készítünk a szülők támogatásával.
-A mozgás és a sport megszerettetése is központi feladatunk. Az egészség heti és a gyermek heti rendezvényeinken is mindig helyet kapnak a játékos sport délelőttök, sorversenyek.
Céljaink megvalósítása érdekében lehetőségeinkhez mérten élünk a pályázati lehetőségekkel.
A környezeti és egészségnevelési intézményi alapelvek, célok
Az óvodánk szellemiségében a környezeti nevelés alapvetően működik. Kiemelten kezeljük, erre építve a fejlődést elősegítő tartalmakat, a fenntarthatóság pedagógiája iránti elkötelezettséggel. A nevelési célok és feladatok megfogalmazásában a természet- és környezetvédelmi feladatokat kiemelten kezeljük a helyi adottságok alapján (pl. fák védelme, faápolás, faültetés, madárvédelem, hulladék kezelése és felhasználása, egészséges táplálkozás, energiatakarékosság, a lakóhely- megismerési tevékenységek, az épített és természeti környezet védelme stb.)
Az óvodai nevelőmunkánk tervezésében és a megvalósítás gyakorlatában megtalálhatók a környezeti nevelés elvei, tartalmi jellemzői.
A nevelőmunka hatékonysága érdekében a nevelési eljárások során a mit, mivel, mikor, hogyan és kivel kérdésekre épített fejlődést elősegítő tevékenységek kerülnek megvalósításra (pl. az igényeknek megfelelően megvalósul a képességek fejlesztése)
A gyerekek nevelése az egyéni fejlettségükhöz igazodó differenciált bánásmód elve alapján a cselekvő, felfedező tevékenységszervezés módszerével zajlik.
Az óvodapedagógus alkalmazott módszerei segítik a tanulási környezet megteremtését, a tanulás tanulásának megvalósítását (játék, szenzitív módszerek, életközösségek terepi tapasztaltatása, felfedezés, élménypedagógia, kooperatív tanulás, erdei óvoda stb.)
Az óvodában a gyermekek életkorának megfelelő hagyományok ápolása, gazdagítása a szülők bevonásával, a családdal való közvetlen kapcsolatban zajlik.
Az óvodánk dolgozói szem előtt tartják a fenntarthatóság tartalmi jellemzőit és ez a mindennapi munkájukban is megnyilvánul. Az óvoda felnőtt közössége munkahelyi életmódjával és munkájával pozitív mintát nyújt a környezettudatos magatartásra, az ökológiai szemléletformálásra, illetve ennek megalapozására. (Kapcsold le a villanyt! Zárd el a csapot! Ne folyasd a vizet feleslegesen!)
Az óvodaépületünk helyiségeinek berendezése tükrözi a környezetbarát szemléletmódot. Az óvoda berendezését az egyszerűség, a takarékosság a praktikusság jellemzi, helyi sajátosságok figyelembevételével a természetesanyagok felhasználása érvényesül.
A gyerek által használt eszközök vásárlásánál is prioritás a környezetbarát eszközök, játékok beszerzése.
Hosszú távú céljaink:
Rendszerszemléletre nevelés elve
Tegyük képessé a gyermeket arra, hogy a megszerzett ismereteiket össze tudják kapcsolni az életben tapasztalt valós dolgokkal, lássák meg a problémákat és az azok közötti összefüggéseket, keressenek választ, megoldást azokra.
Természet és társadalom harmóniájának elve (Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés)
Alapozzuk meg gyermekeinkben a természet, az épített és társadalmi környezet- benne az ember-harmóniájának megőrzését szolgáló szokásrendszert (értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg, esztétikailag). Felelős, elkötelezett, környezettudatos és kulturált magatartással működjenek közre a szülőföld, a lakóhely, az óvoda esztétikus környezetének kialakításában, megőrzésében.
Fenntarthatóság elve
Alakítsuk ki gyermekeinkben a szűkebb és tágabb környezetért felelős, fenntarthatóságra irányuló személyes attitűdöket.
Testi- lelki egészség elve
Az intézmény minden dolgozója törekedjen a komplex testi- lelki- szociális értékek védelmére, az ökológiailag fenntartható, egészséges élő és élettelen környezet kialakítására. Tudatosodjon gyermekeinkben, hogy az egészség érték- tenni kell érte. Értsék meg az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságát. Alakuljon ki gyermekeinkben az egészséges életmód utáni igény.
Társas készségek fejlesztésének elve (tolerancia és segítő életmód)
Ismertessük meg gyermekeinkkel a konfliktuskezelés, aktív, együttműködésre alapozott magatartásformákat, életvitelt, a jövőre, a együttműködési készség, döntési képesség, érzelmi, indulati állapot, kapcsolati zavarok kezelésének, fejlesztésének módszereit a foglalkozások, és szabadidős-tevékenységek nyújtotta lehetőségek maximális kihasználásával. Alakuljanak ki gyermekeinkben a társas környezetükre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek.
Foglalkozásközi integráció elve
Legyünk képesek a különböző ismeretek anyagát összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai módszerek alkalmazására, a környezeti és egészségnevelés kapcsán a pedagógusok közti együttműködés új formáinak, módszereinek alkalmazására.
Rövid távú céljaink :
- Az egészséget támogató, biztonságos, esztétikus munkakörnyezet kialakítása és védelme.
--Környezettudatos magatartásformák kialakítása
-Alapvető higiéniai normák megismertetése és betartatása.
- Helyes napirend és életrend kialakítása.
-Az étkezési kultúra fejlesztése, az egészséges táplálkozás szorgalmazása.
-A szabadidő hasznos eltöltése.
- Testi-lelki egészségvédelem a gyermekek és dolgozók körében.
Az egészségfejlesztés feladatai
I.Szomatikus egészségfejlesztés (egészséges életmódra nevelés)
II. Pszichohigiénés egészségfejlesztés (lelki egészségfejlesztés)
III.Szociohigiénés egészségfejlesztés
I.A szomatikus nevelés területei
-személyi higiénia fejlesztése
-környezeti higiénia fejlesztése
-az egészséges táplálkozás igényének kialakítása
-a betegségek megelőzésére nevelés
-napi rendszeres testmozgás, testedzés
-balesetek megelőzésére nevelés, elsősegélynyújtás
Személyi higiénia fejlesztése :
A személyi higiénés nevelés magában foglalja a gyermek testi gondozását, testi szükségleteinek kielégítését és a testi épség védelmét Ezen a test tisztán tartását értjük, a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását. A legintimebb higiénés tevékenységet, a WC-használatát és a WC-papír használatát. Fontosnak tartjuk még az egészséges ruházat és helyes öltözködés szokásának alakítását, valamint ruházat higiéniáját, tárolási feladatait.
Környezeti higiénia fejlesztése :
Az egészségnevelés feladatai csak egészséges óvodai környezetben valósulhatnak meg, melynek színterei a csoportszoba és kapcsolódó helységek, valamint az óvoda udvara.
Napi rendszeres testmozgás, testedzés :
A modern kor és az azzal együtt járó technológiák a felnövekvő nemzedéket mozgásszegény életmódra kényszerítik. A fizikai teljesítmény romlása hosszú távon a szellemi képességek hanyatlásához vezethet.
Balesetek megelőzésére nevelés és elsősegélynyújtás
Nem elég az egészséget megvédeni, de a váratlan események, balesetek megelőzésével az életet is szükséges védeni. Mivel az óvodás korú gyermekeknek életkori sajátosságából eredően nincs veszélyérzete, ezért a mi feladatunk testi épségük megőrzése, és figyelmük ráirányítása a környezet veszélyeire.
II. Pszichohigiénés egészségfejlesztés
A testi, lelki mentális egészség fejlesztésének célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermekek környezetéhez történő alkalmazkodást, és pozitív hatást gyakoroljon a gyermek személyiségének fejlődésére.
A Nkt.62.§ (1) bekezdés g) pontja értelmében a pedagógus kötelessége, hogy a gyermek testi- lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében megtegyen minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő- és szükség esetén más szakemberek- bevonásával.
A lelki egészségfejlesztés az óvodai nevelés mindennapos gyakorlatában nem tekinthető különálló feladatnak, hanem minden egyes nevelési mozzanatnak szerves része. A lelki egészség érdekében törekszünk az optimális napirend, a szellemi munka higiénéjének megvalósítására, továbbá az egészséges életmód elveinek megfelelő életvitel igényének kialakítására.
A pszichohigiénés egészségfejlesztés területei:
Egészséges életvezetés
Stersszelhárítás
Egészségre káros szokások megelőzése
Érzelmi nevelés
Egészséges életvezetés
Az egészséges életvezetés óvodai tartalma az egészséges életmód szabályainak megtartását, a társas kapcsolatok zavarainak megelőzését, a korai prevenciót és az egészségtelen szokások korrekcióját jelenti.
Stressz-elhárítás
A stressz a szervezetnek a külső ingerekhez való alkalmazkodó képessége, amely véges és kimeríthető. Elhárításának fontossága a károsodást előidéző, idegrendszert megterhelő, viselkedési zavarokat, pszichoszomatikus panaszokat okozó hatások elhárításában rejlik.
Egészségre káros szokások mellőzése
A pszichohigiéniés nevelési feladatok körébe tartozik az egészségre káros szokások (alkoholfogyasztás, dohányzás), az indokolatlan mértékű gyógyszerfogyasztás és az egyre terjedő drogfogyasztás, az elhízás és a cukorbetegség megelőzése
Érzelmi nevelés
Az óvodás korú gyermek jellemző tulajdonsága, a magatartás érzelmi vezéreltsége. Ezért elengedhetetlen, hogy az óvodai élet során biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül.
Testi nevelés elősegítése
A testi nevelés magába foglalja:
•a gyermek természetes mozgásigényének, a gyermek testi szükségleteinek (levegőzés, pihenés, testápolás, egészséges táplálkozás) kielégítését, valamint
•a gyermek egészségének, testi épségének védelmét, edzését, óvását, megőrzését.
Mozgás
A gyermek természetes mozgásigényét sokféle szabad és célirányos mozgástevékenységgel elégítjük ki. Ideális, jó levegőjű, tiszta, biztonságos környezetünkben naponta kapnak szerepet a mozgásfejlesztés spontán és tervszerű formái. A különböző mozgásformák sokszori gyakorlásával, a mozgásokhoz kapcsolódó szabályok megtanulásával egyre biztonságosabban használják a szereket, eszközöket, egyre jobban eligazodnak a térben, ezáltal a baleseteket is megelőzhetjük.
Levegőzés, pihenés és alvás
A levegő az egészséges életmód fontos eleme. Az évszakoktól és az időjárástól függően a lehető legtöbb időt kell a gyermeknek a szabadban töltenie. Nagy figyelmet fordítunk a szabad levegőn való tartózkodásra. Tevékenységek szabad levegőn történő szervezése. Lehetőség szerint összességében naponta több órát kinn tartózkodnak a gyerekek a levegőn. Szeles időben, sűrű ködben esőben, vagy ha a hőmérséklet -10C alá esik, a csoportszobák fokozott szellőztetése mellett a gyermekek az épületben maradnak.
Pihenés és alvás feltételei:
-tiszta levegő, kényelmes fekvőhely
-nyugodt légkör,
-az altatás hangulatához illő mese, halk relaxációs zene, ének.
A gyermekek számára egyéni alvásigényüknek és szokásaiknak figyelembevételével, a szükséges személyi tárgyi feltételek megteremtésével pihenési lehetőséget biztosítunk. A gyermek természetes joga a csendhez, a pihenéshez való jog, ezért különösen ügyelünk a nyugalom feltételeinek megteremtésére Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően a nyugodt pihenés feltételeit biztosítjuk, kiszellőztetjük a termeket, elhelyezzük minél nagyobb távolságban az ágyakat. A gyermekek elalvását segítjük a biztonságot adó szokásrendszerrel
A nem alvó gyermekek részére lehetőséget teremtünk arra, hogy csendes zenét hallgassanak.
Testápolás, személyi higiéné
A napirend keretei között elegendő időt biztosítunk a tisztálkodási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Különös gonddal kell védenünk a gyermekek érzékszerveit. A bőrápolás, fogmosás, hajápolás, az orr tisztántartása és a WC-használat kapcsolatos tevékenységekben a gyermekek fokozott önállósággal vesznek részt. Törekedünk a család és óvoda gondozási szokásainak összehangolására, a családok szokásainak befolyásolására. A védőnővel az együttműködés keretében rendszeres tisztasági szűrővizsgálat történik, a szülők rendszeresen tájékoztatást kapnak a higiénés gondok megoldásáról.
Öltözködés
Az öltözködésnél fontos a sorrend megismertetése, valamint az időjárás és az öltözködés összefüggéseinek felismerése, egymáshoz igazítása. Elegendő időt, és szükséges segítséget biztosítunk az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a gyermeknek a saját polcán. A szülőket arra ösztönözzük, hogy gyermeküket rétegesen öltöztessék, elvárjuk biztonságos, kényelmes cipő használatát mozgásos tevékenység közben, az óvodában tilos a papucs!
Egészséges táplálkozás
A helyes táplálkozás nem jelenti egyetlen ételnek, élelmiszernek a tilalmát sem, azonban célszerű egyeseket előnyben részesíteni, mások fogyasztását csökkenteni. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermekegészséges táplálása. Óvodánkban saját főzőkonyha található, melynek eredményeként egyeztetünk az étlap összeállításáról, melyhez az ANTSZ ajánlását figyelembe vesszük.
A kulturált étkezés elengedhetetlen feltétele az esztétikus eszközrendszer, valamint a tervszerűen átgondolt, kidolgozott szokás- és normarendszer, az óvoda dolgozóinak modellértékű jelenléte. Az étkezések önkiszolgálásra épülnek, az önállóság fejlődésére és a biztonságos eszközfogásra gyakorolnak kedvező hatást. 6-7 éves korban az ebédnél a – közösségért – végzett naposi munka örömének átélésére nyílik mód. A szülők közreműködésével naponta gondoskodunk gyümölcsről, zöldségféléről. A gyermeket – táplálkozási szokásait tiszteletben tartva – ösztönözzük, de nem kényszerítjük az eddig ismeretlen ételek elfogadására, és az étrend megismertetésével közvetve segítjük a családok korszerűbb táplálkozásának kialakítását.
A nevelési év során legalább 1 alkalommal kerül lebonyolításra az egészséges táplálkozást népszerűsítő egészségnap/hét, melyre vendég előadókat is meghívunk (védőnő, fogorvos, háziorvos)
Az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai adnak alapot a foglalkozásoknak. Így a gyerekek zöldséges üzletet, kerteket látogatnak meg. Ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségekkel. Minden érzékszervet megmozgatnak a tapasztalatszerzés során, mindezeket versekkel, mondókákkal, énekekkel, mesékkel kísérve teszik még vonzóbbá a gyermekek részére az óvó nénik.
Lelki egészség fejlesztése, viselkedési szokások formálása
A testi, lelki, mentális egészség fejlesztésének célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermeknek a környezetéhez történő alkalmazkodását, és pozitív hatást gyakoroljon a gyermek személyiségének fejlődésére.
A lelki egészség fejlesztésének főbb feladatai az óvodában:
•a társas beilleszkedés (integráció) megvalósítása
A lelki egészségre nevelés területei az óvodában:
•az egészséges napirend gyakorlása, készséggé alakítása
•a hibás viselkedési módok kezelése (leszerelése)
•a stressz hatások kompenzálása
•a gyermekektől érkező segítségkérések, megértése és megoldása.
•szükség esetén esetmegbeszélés kezdeményezése, pszichológus segítségének kérése
A feladatok komplex módon kapcsolódnak valamennyi feladathoz, átszövik az óvodai tevékenységeket.
A gyermekek egészségének védelme, edzése
A gondozási, a testi nevelési és a mozgásfejlesztési feladatok megvalósításával segítjük elő a gyermek egészségének megóvását. Ezen túlmenően nagy figyelmet fordítunk a higiénés szabályok betartására (környezet tisztántartása, portalanítása, szükség szerinti fertőtlenítése, időjárásnak megfelelő réteges öltözködés, a napi tevékenység minél nagyobb részének szabad levegőn való megszervezése, folyamatos levegőcsere, a helyiségekben minél több zöldnövény elhelyezése.
Programunkban az egészségnevelés terén is a prevencióra fektetjük a fő hangsúlyt, azaz a betegségek megelőzésére.
Kiemelt óvónői feladat a fertőző betegségek megelőzésére nevelés. A megelőzés alapja a személyi higiénia betartása, a rendszeres kézmosás, fogmosás, zsebkendő használat, a közös használati tárgyak, játékszerek tisztántartása
Óvodánkban a mindennapos működésben kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekek, egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra.
-Az egészséges táplálkozásra.
-A mindennapos mozgásra, testmozgásra.
-A testi és lelki egészség fejlesztésére.
-A bántalmazás és bármilyen erőszak megelőzésére.
-A baleset-megelőzésre és Elsősegélynyújtásra.
-A személyi higiénére terjed ki.
Célunk a gyermekek testi és lelki egészségének erősítése, komfortérzetének megteremtése.
Az egészségmegőrzésre és a betegségek megelőzésre nagy gondot fordítunk a szülők, a családok aktív bevonásával szervezett programok keretében is. (egészségnap)Az életmód kialakulásában meghatározó a család szerepe. Valljuk, hogy az egészséges életmód az óvodáskorú gyermek a környezetétől sajátítja el, tapasztalatok, tevékenységek gyakorlása, ismeretszerzés során.
Óvodánkban a helyes szokásrendszer kialakításával, erősítésével és az alkalmazotti közösségünk modellszerepével, viselkedésével pozitív hatást kívánjuk gyakorolnia gyermekekre.
Feladataink:
-A gyermekek önmaguk és környezetük tisztasága és esztétikuma iránti igényük fejlesztése.
-Higiénikus szokások, szabályok megerősítése, kialakítása, az egész nap folyamán történik, ahol az önállóságra való ösztönzés és a pozitív megerősítés módszerét alkalmazzuk.
-Tisztálkodás, WC-használat, kézmosás, törülközés, fésülködés, fogápolás helyes, rendszeres végzésére nevelés az egészség megóvása érdekében történik, az intimitás tiszteletben tartásával és a nemi identitás figyelembevételével
-Megteremtjük, hogy olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen a gyermek, mely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, kompetenciájához, fejlődési üteméhez.
-A tevékenységekhez nyugodt, sürgetésmentes légkört teremtünk (csoportszobában, udvaros és más helyiségekben) ügyelve a hőmérsékletre, a szellőztetésre, fényviszonyokra, páratartalomra, zajártalomra.
-Az étkezési kultúra alakítása- és erősítésekor a gyermekközösség mintaadó erejére is építünk>
-A korszerű táplálkozásra a közétkeztetésben is törekszünk, ami kiegészül a rendszeres zöldség és gyümölcsnapokon való, nyers formában történő zöldség és gyümölcsfogyasztással is.
-A magas cukor tartamú ételek és italok, a magas só- és telítetlen zsírtartalmú ételek fogyasztásának csökkentése.
-A pihenés feltételeinek megteremtése az egyéni és közösségi érdekek összehangolásával történik, figyelembe véve a gyermekek életkorából, fejlettségéből adódó különbségeket.
-Délutáni pihenést segíti a szellőztetés, a rövid mese,- vagy halk zene vagy altatódal, énekhallgatás.
-A zavartalan pihenés érdekében biztosítjuk a megfelelő méretű ágyakat, takarókat, és az „otthont” jelentő, és balesetveszélyt nem rejtő „játékalvókák” használatát.
-A szabad levegőn való tartózkodás fontos eleme a napirendünknek.
-A túlzott UV- sugárzásra, a légszennyezettség veszélyeire figyelve tartózkodunk a szabad levegőn.
-Fontosnak tekintjük, hogy a gyermek cipője megfelelő minőségű, állagú és biztonságos legyen.
-A mindennapi mozgásnál a mezítláb való mozgást alkalmazzuk, amennyiben a terem vagy a terep erre lehetőséget biztosít.
-A mindennapos spontán és szervezett mozgás kiemelt szerepet kap a nevelési rendszerünkben.
-Rendszeres egészségügyi szűrés (fogászat, ortopédia)
-Pozitív viszonyulások kiépítése az orvossal, a gyógyító eljárással kapcsolatban.
-Prevenció és korrekció szükségességének felmérése.
Óvodánkban folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse az óvodásgyermekek kiegyensúlyozott pszichés fejlődését, támogassa a környezethez történő alkalmazkodást, felkészítsen és megoldási stratégiákat kínáljon a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben.
A balesetek, megelőzését szolgálja az alábbi – minden nevelési év kezdetén biztosított – feltételrendszer:
•a balesetvédelmi oktatás a gyermekek részére (a gyermekek testi épségének védelme érdekében minden év szeptember 31-ig elkészítjük a balesetvédelmi jegyzőkönyvet, amelyben a gyermekekkel ismertetjük a baleset elkerülése érdekében kötelezően betartandó szabályokat)
•az udvar játékainak átvizsgálása balesetvédelmi szempontból
•az óvodapedagógusok részére balesetvédelmi és munkavédelmi oktatás
•a gyermek által használt eszközök biztonságos elhelyezése.
Az óvodába lépéskor az anamnézis lapon nyomon követhető a gyermek különös betegsége, illetve erre való hajlama, amely alapján az egyéni bánásmódot előre tervezhetjük.
A testi, lelki nevelési feladatok ellátása a megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve történik.
A gyermekek tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérésével elsőrendű feladatunk a gyermek testi épségének védelme és a baleset megelőzés, amely magában foglalja a személyi és tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak ellenőrzését és karbantartását, a hibaforrások megszüntetését. Fontos továbbá, hogy önmaguk és társaik testi épségének megóvására is neveljük a gyermekeket (konfliktuskezelés, tolerancia).
A levegő, napfény együttes hatása biztosítja a gyermekek testi edzettségét. Figyelmet fordítunk minden évszakban a szabad levegőn való tartózkodásra, a nap káros hatásainak kiküszöbölésére (napernyők, árnyas helyek).
A fentiek megvalósítása hozzájárul a derűs, érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtéséhez, így kialakulhat az igény a későbbi egészséges életvitelre.
Egészséges környezet biztosítása
Helyi sajátosságainkat, lehetőségeinket figyelembe véve, a környezet alakítását, szépítését tudatosan megtervezve (környezetvédelmi napok) igyekszünk olyan optimális tárgyi környezetet, színharmóniát kialakítani, amely kedvezően befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának alakulását, a környezettudatos magatartás megalapozását. Kitűnő adottságú udvarunk alkalmas a természetes mozgás játékos gyakorlására.
A természetes anyagból készült, kombinált famászókáink a különböző típusú mozgáselemek kipróbálásához, gyakorlásához nyújtanak lehetőséget.
A többfunkciós csoportszobák berendezése, felszerelése, színharmóniája a gyermekek otthonosságát, jó közérzetének biztosítását szolgálja.
Környezetvédelmi tapasztalat biztosítása
Az élethez szükséges elemek – föld, víz, levegő – megfigyeltetése, megismerése szellőztetés, séta, kirándulás, kísérletek alkalmával (jó és rossz, tiszta és szennyezett levegő). A környezetvédelmi napjainkat projektek keretében végezzük. (Víz-, Föld-, Madarak és Fák-, Állatok világnapja)
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére
•A gyermekek a kialakított szokásoknak megfelelően felszólítás nélkül, önállóan végzik a testápolási teendőket.
•Ismerik a tisztálkodási eszközök helyét, azokat megfelelően használják, tisztán tartják.
•Zsebkendőjüket köhögéskor, tüsszentéskor önállóan használják.
•Készségszinten használják az evőeszközöket (kanalat, kést, villát).
•Igénylik az asztal esztétikus rendjét.
•A kulturált étkezés alapvető szokásait ismerik (asztalnál ülve, halkan, csukott szájjal étkeznek).
•Önállóan öltöznek, ruháikat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik az életkori sajátosságoknak megfelelően.
•Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, tisztaságára.
•A teljes körű egészségfejlesztés kialakítása, a prevenciós programok hatására a
•gyermekek egészségi állapota kedvezően alakul.
A bántalmazás, erőszak megelőzése
Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, olyan magatartást tanúsít, amely veszélyt jelent egészségi állapotára.
Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás.
Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése.
A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt – bár tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti.
Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet vagy gondatlanság, amely a gyermek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (például gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.).
Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely azt közvetíti a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelentheti az életkornak vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (például a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása
Alapvető feladataink a bántalmazás, erőszak megelőzésében:
•közreműködés a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, együttműködés a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében
•a szülőkkel szoros kapcsolattartás során felvilágosítás, a szakemberek segítségének felkínálása, a káros hatások ellensúlyozása
•az agresszió minden formájának feloldása, elítélése, befolyásolása (például a TV káros hatásai)
Viselkedési függőségek, szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése
A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda minden dolgozójának. Az óvoda dolgozói mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat.
A dohányzás megelőzését szolgálóóvodai egészségnevelési program tevékenységei:
Szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet a gyermek, vagy az óvodapedagógus. A beszélgetésben kisebb gyermekcsoportok vehetnek részt események értékelésével, képek nézegetésével, film vetítésével.
A szabad beszélgetések kezdeményezésére alkalmat adnak:
Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, frisslevegő, madárdal…
Élmények elmondása dohányfüstös helyekről: saját lakás levegője, gépkocsi füstje…
Gyermeki vélemények arról, hogy kik dohányoznak, miért dohányoznak.
Ismeretek összefoglalása a dohányzás ártalmairól: károsítja a tüdőt, az idegrendszert, valamint a gyomor-és a szív munkáját, másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt.
Beszélgetés arról milyen leszek, ha nagy leszek: segítek másokon, alkotni szeretnék, egészséges, edzett leszek…
A pedagógus olyan meséket válasszon, amelyek az állatvilághoz, növények életéhez vagy a gyermeki élethez kapcsolja a nemdohányzó magatartás szépségeit. A mesékben a helyes magatartás pozitív élményei jelennek meg.
Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés
Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés célja
Cél:
Kiegyensúlyozott, érzelmi biztonságot nyújtó otthonos, derűs, szeretetteljes, befogadó légkör, a családi nevelést kiegészítve. Olyan módszerek, eljárások alkalmazása, amelyek megkönnyítik a gyerekek alkalmazkodását a megváltozott körülményekhez, biztonságot, nyugalmat ad.
Az óvodás korú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság állandó értékrend, derűs, szeretetteljes, kiegyensúlyozott légkör vegye körül.
Mindezért szükséges, hogy
már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket:
•az óvodapedagógus- gyermek, gyermek- dajka, gyermek- gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze;
•az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önérvényesítő törekvéseinek
•az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására.
A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint pl.: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a szokás és normarendszerének megalapozását.(az óvodai napirend betartása, ünnepek, hagyományok megtartása, együttélés szabályainak betartása- udvarias magatartás, köszönés, kérem-köszönöm, eszközökön való megegyezés stb.).
A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, amely a szülőföldhöz, családhoz való kötődés alapja. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása: téli időszakban madáretetés, nyári időszakban madár- barát környezet kialakítása, Víz-, Föld-, Madarak és fák napján a gyermekek figyelmének felhívása, tudatosítása környezetünk védelmére, szelektív hulladékgyűjtés, séták alkalmával figyelem felhívás a tiszta környezet megóvására. A helyi ünnep alkalmával (1848-49-es szabadságharc) a hazaszeretetre nevelés formájaként újra felelevenítjük az akkori eseményeket.
A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése.
Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés feladatai:
•Modellértékű, befogadó attitűd, a különbözőségek elfogadásának természetessé tétele a gyermekek számára. A különbözőségek tisztelet, elfogadása, sajátosságainak megismerése, kezelése egymáshoz való alkalmazkodással, egyénhez igazított fejlesztéssel.
•A nemi identitás kialakulásának támogatása mellett, a tradicionális nemi szerepek határainak tágítása, a sztereotípiák merevségeinek oldása.
•Az iskolai beilleszkedés segítése a pozitív énkép, önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, kommunikáció, együttműködés formálásával, a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával.
•A gyermekek természeti és társadalmi környezetével való kapcsolatának alakítása, a természet és az ember által létrehozott környezet megismerésére, az emberi munka, alkotások megbecsülésére, hagyományok ápolására nevelés. A környezettudatos magatartás megalapozása az érzelmi viszonyulások, a környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások megerősítése, az értékek belsővé válásának elősegítése érzelmi, motivációs hatásokkal, komplex tevékenységi rendszerrel.
•Az erkölcsi tulajdonságok, szociális készségek és képességek, attitűdök, azaz kompetenciák (együttműködés, önállóság, segítőkészség, önkifejezés, önérvényesítés, önfegyelem, a közös értékek óvása, védelme, kitartás, akarat, feladat, szabálytudat, együttérzés, önzetlenség, figyelmesség stb.) fejlődéséhez, a szokások gyakorlásához szükséges tevékenységi és értékelési rendszer, interakciós kultúra biztosítása az értékrend megalapozása érdekében.
Az óvodapedagógus feladata:
•Fontos a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok és a közös tevékenység kibontakoztatása. Minden gyermek egyéniség, akinek lehetőséget biztosítunk személyisége pozitív és széleskörű kifejlődéséhez, mely a teljes nevelési folyamatot áthatja.
•Fontos a kiegyensúlyozott, derűs, szeretetteljes légkör biztosítása.
•Tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását.
•A kialakított szokások tegyék lehetővé, hogy az egyik gyermek ne zavarja a másikat a tevékenység végzése közben.
•Környezetének sokoldalú megismerését segítse elő a folyamatos séták, kirándulások szervezésével a környék nevezetességeihez („Tápiósi” iskola, Kincsem park, Kalapos hegy, Agyagásó, Szent István park, Templom, Tájház stb.), valamint év végén minden csoport egy hosszabb „buszos” kiránduláson is vegyen részt lehetőség szerint.
•Az erkölcsi nevelés alakítása, a jó és rossz felismerése, az őszinteség, az igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése saját élethelyzetben való megtapasztalása, a dolgozók modellértékű bánásmódja során.
•A gyermek fejlettségéhez alkalmazkodó szokás- és normarendszer kialakítása.
•A közösségi nevelés, az egymásra figyelés, az együttérzés, az egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete.
•Társas kapcsolatok alakulásának segítése, a közösségi érzés elmélyítése a gyermek–gyermek, gyermek–óvodapedagógus, gyermek–dajka viszonylatában, melyet pozitív attitűd jellemez.
•A gyermekek szociális érzékenységének fejlesztése, az én-tudat alakulásának elősegítése, az egészséges életvitelhez, a társadalmi élet mindennapjaihoz szükséges jártasságok, készségek alakítása.
•A nevelésünk hagyományrendszerébe beépülő, ismétlődő, közös, örömteli tevékenységek szervezésével a szülőföldhöz való kötődés és a hazaszeretet érzelmi megalapozása, az összetartozás élményének erősítése.
•A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek különbözőségeinek elfogadása és tisztelete, valamint az egyenlő hozzáférés biztosítása.
•A hátrányos helyzetű gyermekek rendszeres óvodába járásának segítése.
•A szülők bizalmának megnyerése, szemléletének formálása a nevelési problémák közös megoldásában.
Az értékelés, jutalmazás formái, elvei
Cél:
A gyermek helyes megnyilvánulásainak kialakítása, pozitív motiváció biztosítása
Az óvodapedagógus feladata:
Az értékelést fontos személyiség és közösség alakító tényezőként alkalmazza. Az óvodában a pozitív értékelés az elsődleges: a jutalmazás, és ennek előlegezett formája, a biztatás. A gyermekek szöveges, átfogó értékelését az óvodapedagógusok évente kétszer végzik el.
A gyermekek jutalmazásának elvei és formái: az óvodában alkalmazott jutalmazás a verbális és nonverbális kifejezések, és kommunikációs eszközök, érzelmek kifejezése, kiemelt-megtisztelő feladatadás, kedves tevékenység biztosítása. A jutalmazás mindig konkrét, a gyermek számára érthető, a társak számára is motiváló hatású. Tárgyi jutalmazást nem alkalmaz.
Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés tartalma
A befogadás rendszere
A befogadási időszak erősen meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához, ezért igyekszünk a szülőkkel együtt a lehető legnyugodtabb feltételeket megteremteni az újonnan érkező gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Bármely életkorban történik is a befogadás, a tapintat, a törődés, a szeretetteljes odafordulás, a pozitív, elfogadó attitűd az óvoda minden dolgozójával szemben követelmény. Az óvoda dolgozóinak modellértékű kommunikációja és bánásmódja mintát jelent a gyermek magatartásának alakulása szempontjából.
A befogadás kapcsán főbb tennivalóink:
•Óvodába lépés előtt személyes kapcsolatfelvétel, környezettanulmány (anamnézis felvétel). Az első szülői értekezlet keretében az óvoda napi életéről tájékoztatást ad a szülőknek. Bemutatjuk az óvoda nevelési célkitűzéseit. Megbeszéljük az óvodakezdés ütemezését, ismertetjük, hogy kit, mely napokon hozzanak be először az óvodába. Megbeszéljük az átadás, búcsúzás körülményeit is.
•Szeretettel és türelemmel fordulunk az újonnan óvodába kerülő gyerekekhez, ezzel segítve közösségbe történő befogadását. Elegendő időt adunk a beszoktatásra, a befogadásra. Fokozatos átmenetet biztosítunk és lehetővé tesszük a szülővel együtt történő befogadást, beszoktatást. (a mi óvodánkban erre minden gyermeknek és szülőnek 1 hét áll rendelkezésére, amikor is együtt ismerkedhetnek az óvodai élettel. A szülők is részt vesznek az óvoda napirendjében, segítve gyermekük beilleszkedését – étkezés segítése, mosdóval ismerkedés, játékba bekapcsolódás, udvari játékban részvétel). A vegyes csoportokba már járó gyermekeket felkészíti az újonnan érkezők fogadására.
•Anyás befogadás, fokozatos időcsökkentéssel. Időtartama kb. 1 hét. Az együttlét biztonságot ad az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő megismeri az óvoda belső életét, a gyermek napirendjét, szokásait. (A gyermekek kedvenc játékaikat, tárgyaikat, biztonságukat fokozó eszközeiket magukkal hozhatják).
•A befogadásban egyidejűleg mindkét óvónő és a dajka is részt vesz. Az együttjátszás mellett megismerkednek a gyermekek a csoportszobában és az udvaron elhelyezett mozgásfejlesztő játékokkal, szerekkel. Az óvónők a szülőknek, gyermekeknek az életkori elvárásnak megfelelően közvetítik és közösen gyakoroltatják a tevékenységeket. A tevékenységek megerősítése sok-sok érzelmi átéléssel, játékosan történik, figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, egyéni szokásait. Különösen fontos a testápoláshoz és az étkezéshez szükséges tárgyak, azok használatának bemutatása.
•A befogadást és a gyermekek eddigi életének történéseit segíti megismerni az anamnézis lap. Az ebből származó információ az alapja a későbbi egyéni fejlődést követő dokumentációnak.
Szokás- és normarendszer
Az ésszerű kereteket adó szokás- és normarendszer biztonságérzetet, nyugalmat jelent a gyermekek számára, kialakításában fontos az egyező nevelői hatás megteremtése, a két óvodapedagógus és a dajka közötti összhang.
Alapja: a csoport fejlettségi szintje, a feladatok és tevékenységek rendszere, amelyet a csoportban meg kívánunk valósítani.
A szokás- és normarendszer napirendkövető.
Rögzítjük a sikerkritériumokat, valamint a felzárkóztatás, illetve a tehetséggondozás feladatait, amelyek meghatározása felelősségteljes gyermekismeretet követel.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:
•Érzelmileg kötődnek óvodájukhoz, társaikhoz, a felnőttekhez.
•Igényükké válik a tevékenységekben való közös részvétel és együttműködés
•Segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival.
•Természetes társas szükségleteik kielégítése során képesek a különbözőségek elfogadására, tiszteletére
•A gyermekek igényévé válik a helyes viselkedés, a mindennapi élet szokásainak, szabályainak betartása.
•A tevékenységekben kitartóak, a megkezdett tevékenységet a megbeszéltek alapján befejezik.
•A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben.
•Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat, konfliktushelyzetben képesek megegyezésre jutni.
•Ismerik szűkebb és tágabb környezetüket, mely a szülőföldhöz való kötődés alapja.
•Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre.
Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
Az értelmi nevelés tevékenységeken keresztül, az óvodai nevelési módszerek segítségével elsődlegesen a gyermekek szabad játéka által valósul meg. Az értelmi nevelés szoros kapcsolatban van az anyanyelv és a kommunikáció alakulásával
•Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítható feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülése, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.
•Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységet, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről.
•Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. Nemcsak az óvodapedagógus által tervezett téma és a gyermekek előzetes tapasztalatainak, élményeinek összekapcsolása, illetve a differenciálásra való felkészülést jelenti, hanem az óvodapedagógus a gyermekek tapasztalataiból, élményeiből kiindulva, velük együtt választ témát, projektet. A különböző élethelyzetekben való gyakorlást, az életkori sajátosságoknak megfelelő cselekvéses tanulást emeljük ki az óvodapedagógus által irányított tanulási formák közül a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezése, szervezése váltja fel a kezdeményezett tevékenységeket.
Az anyanyelvi nevelés általános feladatai:
•A gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése beszélő környezettel.
•A beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése.
•Szókincs (relációs és általános) gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása.
•Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása.
•Nyelvi készség (társalgási vagy kontextusos és elbeszélő vagy összefüggő beszéd) fejlesztése.
•Kommunikációs (verbális, nem verbális) jelzések felismerése, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával.
•Együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén.
•A szociokulturális háttér figyelembevételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása.
Az óvodapedagógus feladatai
A gyermek egyéni kíváncsiságára, érdeklődésére építve:
•A kommunikáció különböző formáinak alakítása, a beszélő környezet, a helyes minta a gyermekek természetes beszélő- és kommunikációs kedvének fenntartásával, ösztönzésével, szabályközvetítéssel és a gyermeki kérdések támogatásával.
• Minél több érzékszerve ható tapasztalatszerzés biztosítása.
•A csoportban dolgozó óvodapedagógusok és a dajka beszédmintájának, kommunikációjának összehangolása
•A tervezetten szerzett tapasztalatok gyakorlatorientált megvalósítása
•A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése játékos cselekedtetés során, kommunikációs helyzetben az ok-okozati összefüggések felismertetése, környezettudatos magatartás megalapozása.
•Valamennyi értelmi képesség fejlesztése, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését biztosító ösztönző környezet biztosítása.
•Szókincs bővítése, metakommunikációs helyzetek teremtése (gesztusok, arckifejezések, testtartások, testbeszéd.
•Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása.
• A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség-, képességfejlesztés, együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén
A nyelvi elmaradások korrigálásának gyakorlata:
Komplex logopédiai terápia
Napi anyanyelvi játékok
Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés tartalma
Napi gyakorlatunkban az anyanyelvi játékok egyéni és mikrocsoportos szervezésére – alkalmazkodva a gyermekek életkori sajátosságaihoz – külön időt biztosítunk.
A nyelvi játékok, gyakorlatok legfőbb ismérve, hogy játékos keretben végezzük, örömmel és sok-sok ötlettel fűszerezett csoportos játék keretében. A nyelv- és ajakügyesítő, valamint a hallásfejlesztő gyakorlatokkal lehetőséget teremtünk a hangzók helyes ejtésére. Ha ez mégsem következnék be, akkor – mint a korábbi években is tettük – logopédus segítségét vesszük igénybe. Az óvodai csoportokban ugyanis csak a szükséges készségeket fejlesztjük a napi tevékenységek során (max. 5-10 percben)
Az anyanyelvi játékokhoz központi és saját készítésű eszközöket használunk, ezek: szemléltető képek, tornaszerek, különböző anyagokból készült tárgyak, bábuk, tükör, videofilmek, hangszerek, diavetítő, feladatlapok, valamint a csoportszoba berendezési tárgyai, eszközei, képes dominó, Bujkáló képek, memóriajáték, ellentétes szópárok képei.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére
•Beszédük érthető, kifejező, összefüggő, a különféle élethelyzetekben használnak az elvont kifejezéseket.
•Beszédfegyelmük kialakul, nyugodtan, figyelmesen végighallgatják a felnőtteket és társaikat.
•Koruknak megfelelően kialakult a pontos érzékelés, észlelés, képesek vizuális, auditív differenciálásra.
•Térbeli viszonyokat képesek felismerni és megnevezni.
•Az önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés is.
•Gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, emlékezetük, szándékos figyelmük fejlődik. Gondolkodásukra a problémamegoldásra törekvés és kreativitás a jellemző.
•Bátran és szíves kommunikálnak a társaikkal és a felnőttekkel.
•A metakommunikációs jelzéseket használják, a környezetükben élő személyekkel jól kommunikálnak.
IV.
KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK EGYÉNI FEJLESZTÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE
IV/1.
Különleges bánásmódot igénylő gyermek
Integráció, inklúzió
Az inklúzív pedagógiai szemlélet pedagógusaink mindennapi nevelő munkájának része. A differenciált fejlesztés a gyermekek egyéni és életkori, valamint személyiségéhez igazodó. A csoportokban folyó nevelő- fejlesztő munka tudatosan tervezett keretek között zajlik.
Az integráció az inkluzív pedagógiai gyakorlatunk azon része, amely a többségtől bármilyen szempontból eltérő gyermekek elfogadását és a többséggel történő együttnevelését jelenti. Programunkban a differenciálás értelmezése az inkluzív pedagógia ez adja az integrációs nevelésünk ideológiai hátterét. Inkluzív pedagógiánkban a cél a gyermekek saját szintjének maximumára való eljuttatása. Álláspontunk szerint a tanulás során mindig az előzetes ismeretekre kell építenünk. Az óvodai integráció mindennapjaiban a játékot tekintjük alaptevékenységnek.
A kiemelt figyelmet igénylő, különleges bánásmódot igénylő gyermekek:
-sajátos nevelési igényű gyermekek
-kivételes képességű gyermekek
-halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek
-különleges ellátást igénylő gyermekek.
Célunk, hogy kiemelt figyelmet igénylő gyermekek léte, nevelése és fejlesztése illeszkedjen az óvodai nevelésünk egészébe. A felzárkóztatás, illetve korrekció a fejlődésben észlelt esetleges töréspontoktól kezdődően a megfelelő módszerek alkalmazásával a lehető legoptimálisabb fejlődés megvalósulását tűzi ki célul és egészen az iskolakezdésig tart. Ebben fejlesztő szakemberek is segítik az óvodapedagógusok munkáját.
Programunk felfogása szerint:
•minden kisgyerek fejleszthető
•gyermek meglévő képességeiből indulunk ki
Pedagógiai programunkban a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése több irányban történik:
-A tevékenységorientált fejlesztés, gazdagító programok által (pl. zene, vizuális nevelés, néphagyomány- ápolás).
-A feladatorientált fejlesztés során az óvodapedagógus kompetenciájánál fogva a differenciálási szintekre és a képességfajtákra vonatkozó ajánlásokat variálja az adott kisgyerek fejlettségi szintjéhez, állapotához igazítva.
Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése
Sajátos nevelési igényű az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.
Az alapító okiratban megfogalmazott feladat meghatározás alapján a sajátos nevelési igényű gyermekek fogalomköréhez tartozó gyermekek ellátása kiterjedhet az alábbi speciális nevelési igényű gyermek ellátására:
Beszédfogyatékos gyermek, ép értelmű
Óvodánkban a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló, speciális fejlesztő tevékenységet a helyi nevelési rendszer szerves részeként működő, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve figyelembe vételével szervezzük. A nevelés hatására a sérült gyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés.
A habilitációs, rehabilitációs ellátás elvei
A tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangba kerüljenek
•A fejlesztés a megfelelő területen valósuljon meg
•Nevelésük, fejlesztésük a terhelhetőség figyelembe vételével történjen
•A gyermekek harmonikus személyiségfejlődését elfogadó, eredményeket értékelő környezet, befogadó csoportlégkör kialakítása segítse
•A gyermekek viselkedésében érvényesüljön a hátrányos megkülönböztetés kizárásának elve
•A habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások programjai az intézmény programjának tartalmi elemeivé váljanak
•A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus segíti a gyermek fejlesztését
A habilitációs, rehabilitációs tevékenység célja
Biztonságot nyújtó óvodai környezetben
•a sérült funkciókkal egyensúlyban a meglévő funkciókra való támaszkodás, ezek
•fejlesztése
•biztosított a gyermekek integrált nevelése, esélyegyenlősége
•javul a gyermekek életminősége, a társadalmi beilleszkedése
•természetessé válik a gyermekek közötti különbözőség elfogadása
Általános feladatok:
•A napi tevékenységekbe a speciális tevékenységek beépítése, melyek a sajátos nevelési igényű gyermekek felzárkóztatását segítik elő
•Az egyéni fogyatékosságból fakadó, hiányzó-vagy sérült funkció helyreállítása, új funkció kialakítása
•Az ép funkciók bevonása a hiányzók pótlása érdekében, a különböző funkciók egyensúlyának kialakítása
•Speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása
•Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése
•A fejlesztés céljait minden esetben a gyógypedagógiai–orvosi–pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslatára kell építeni
•Kiemelkedő teljesítményre képes területek felismerése
•Rugalmas szervezeti keretek kialakítása az egyéni foglalkoztatás megvalósításához
•Az óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát segítők tájékoztatása a sajátos nevelési szükségletről a gyermekek befogadásához
•A szülők megfelelő tájékoztatása, együttműködés a családdal
Beszédfogyatékos gyermek: nyelvfejlődési és beszédzavarok
Beszédfogyatékos gyermek esetén a receptív vagy expresszív beszéd/ nyelvi képességrendszer szerveződésének fejlődési eredetű vagy szerzett zavara miatt az anyanyelv elsajátítás folyamata akadályozott, a gyermekéletkorától eltérő.
Az akadályozottság megmutatkozhat beszédhangok ejtésében, beszédészlelési, megértési zavarokban, beszédritmus sérülésében, a beszédhelyzetek tartós hárításában, megtagadásában, illetve általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség kieséssel. A diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai is ide sorolhatók.
A beszédfogyatékos gyermek óvodai nevelését megelőzheti a korai fejlesztés.
A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, az aktív nyelvhasználatot segítő, speciális terápiákat alkalmazó fejlesztési környezetben valósulhat meg a gyermek komplex állapotfelmérése alapján. A gyermekegyéni képességeihez igazodó intenzív fejlesztőmunka során fontos, hogy az ismeretszerzést sokoldalú tapasztalatszerzést biztosító módon, cselekvésbe ágyazott játékos módszerekkel tegyük lehetővé, amely segíti a társas kapcsolatok kialakulását és a személyiség fejlődését.
IV/2.
Beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek
Beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alul teljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult.
A fejlesztő foglalkoztatás az óvodai nevelés keretében integráltan valósul meg, a szakértői vélemény alapján egyéni, mikrocsoportos foglalkoztatás keretében.
A fejlesztő foglalkozások szervezésének szempontjai:
Egyéni vagy mikrocsoportos foglalkoztatás a gyermekek képességének, motiváltságának
•ismeretében
•Játékos, kreatív, kerülve az iskolai helyzeteket, nyugodt, ingerszegény környezetben
•A foglalkozások időpontja és helye tekintetében rendszeres
A fejlesztésben minden óvodapedagógus részt vesz, de a fejlesztőpedagógus tevékenysége kiemelt jelentőséggel bír.
IV/3.
A kiemelten tehetséges gyermek
Az intézmény fontos feladata a képességek kibontakoztatása, a tehetséges gyermekek felismerése, nyilvántartása, egyéni nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése, élve az intézményi és az intézményen kívüli együttműködések lehetőségeivel. A mikrocsoportos tevékenységszervezés közben a differenciálás gyakorlata kiválóan alkalmazható a kiemelten tehetséges gyermekek nevelésében, melynek fontos színterei a játéktevékenység, a bábjáték. A témák feldolgozására legalkalmasabb a projektmódszer. A tehetséges gyerek már kisgyermekként is hordozza a kiemelkedő képességűekre általában jellemző személyiségvonásokat, érzelmi mintázatokat és karakterisztikus viselkedésformákat. A tehetséggondozás során a tehetségígéreteket fejlesztjük a gazdagítás, dúsítás, differenciálás eszközrendszerével komplex programok keretében.
Alapelveink:
•A tehetségígéretek erős oldalának fejlesztése
•A gyermekek tehetségével összefüggő gyenge területek erősítése
•Kiegyensúlyozott, elfogadó, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése
•Feltöltődés, pihenés, elvonulás lehetőségének biztosítása
A tehetségígéretes gyermekek személyiségének optimális alakítása, komplex fejlesztése az óvodai programok keretében.
Feladataink
•A tehetséges gyermek felismerése
•Sokféle tevékenység biztosításával a gyermekek érdeklődési körének megismerése
•Egyéni bánásmód keretében történő célzott fejlesztés, képességfejlesztés
•A gyermek pozitív éntudatának kialakítása és erősítése
•Elfogadó és támogató környezet kialakítása
•A pedagógusok továbbképzésének megszervezése a tehetségfejlesztés terület
•Elkallódások elhárítása
•Kielégíteni szükségleteiket
•Ösztönözni, motiválni kreativitásukat
•A „tehetségígéretek” erős oldalának fejlesztése.
•Változatos, a gyermek kíváncsiságára, megismerési vágyának kielégítése
A tehetséggondozás tartalma
Az óvodapedagógus hagyja a gyermekeket önállóan alkotni. Dicséri, mindig újabb és újabb eszközökkel, lehetőségekkel motiválja, segít, hogy elképzeléseit megvalósítsa. A képességeit fejlesztő feladatokkal bízza meg.
A szülőkkel való konzultálás a jó kapcsolat nagyon fontos, hiszen a szülő önmagában látja gyermekét, míg az óvodapedagógus más helyzetekben, szituációkban a csoport részeként, a társakhoz való viszonyában, így az iskolaválasztásban is előnyös az együttműködés.
A tehetségfejlesztés két síkon történik:
-óvodai csoportban
-kiscsoportos kreativitást fejlesztő tehetséggondozás keretében
A többségen belül a differenciálás eszközrendszerével a tehetség fejlesztése.
Terveink közé tartozik tehetségfejlesztő jó gyakorlat kialakítása, már jól működő komplex tehetségfejlesztő program adaptálása, majd tehetségfejlesztő munkacsoportok létrehozása az alábbi területeken:
Mozgás (ovi-foci, néptánc)
Vizuális nevelés
Anyanyelvi nevelés
IV/4.
Különleges ellátást igénylő gyermek
A törvényi kötelezettségnek eleget téve az óvodai nevelő. fejlesztő munkánk a különleges ellátást igénylő gyermekek gondozásával bővült. Ők azok a gyermekek, akik nem sajátos nevelési igényűek, de egészségi állapotuk miatt (diabétesszel, ételallergiával stb.)
különleges ellátást igényelnek. E gyermekek megfelelő gondozása az egészségi állapotuk teljes körű megismerése, illetve szükség esetén a gondozásukra vonatkozó képzés elvégzése alapján valósul meg, szoros együttműködésben a szülőkkel és szükség esetén a kezelő szakorvossal.
IV/5.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése, ellátása
45.§ (1) Magyarországon- az e törvényben meghatározottak szerint- minden gyermek köteles az intézményes nevelés – oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.
(2)- A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. Szülői kérelem hiányában a gyermek tankötelezettsége megkezdésének halasztását a gyámhatóság is kezdeményezheti. A szülő, a gyámhatóság a kérelmét legkésőbb az iskolakezdés évének január 18-áig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Az eljárás ügyintézési határideje ötven nap. A szülő kérelme alátámasztására kérelméhez csatolhatja a gyermek fejlettségét alátámasztó óvodai dokumentumokat is. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor csak szakértői bizottság rendelhető ki. Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmére engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. A bíróság eljárására alkalmazni kell a (6b)-(6f) bekezdésben foglaltakat.
(2a)- Ha a felmentést engedélyező szerv azért engedélyezi a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben való részvételét, vagy a szakértői bizottság azért javasolja a tankötelezettség megkezdése alóli felmentésre irányuló kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben való részvétekét, mert a gyermek sajátos nevelési igényű, vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, akkor a gyermek számára az óvoda a szakértői bizottság által javasolt fejlesztéseken túl, a tankötelezettség teljesítésének megkezdéséhez szükséges értelmi, testi, lelki és szociális érettség elérésére irányuló, az óvodai nevelés időkeretébe ágyazott célzott foglalkozásokat biztosít.
(3)- A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti.
Speciális ellátási rendszerünkben az egyéni képességfejlesztés sokszínűen valósul meg.
Speciális ellátás rendszere
Terület Fejlesztési terápia A megvalósulás formája Fejlesztési kompetenciák
MOZGÁS Prevenció.
Korrekció.
Alapozó Terápiás mozgásfejlesztés
Nagymozgás, finommotorika fejlesztése Mikrocsoportos, csoportos, esetenként egyéni, páros Fejlesztőpedagógus
Óvodapedagógus
BESZÉD
ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Komplex logopédiai terápia
Mikrocsoportos, esetenként egyéni, páros Gyógypedagógus, Logopédus, Fejlesztőpedagógus, Óvodapedagógus
RÉSZKÉPESSÉGEK Fejlesztőpedagógia,
Sindelar-program Mikrocsoportos
Egyéni, vagy páros Fejlesztőpedagógus
Sindelar-fejlesztő
Óvodapedagógus
TANULÁSI
FOLYAMATBAN
AKADÁLYOZOTT Fejlesztőpedagógia
Komplex Mikrocsoportos
Egyéni, vagy páros Fejlesztőpedagógus
Óvodapedagógus
A fejlesztés gyakorlata
A fejlesztőtevékenységek színterei:
•Csoportszobai integráció: a gyermekek egyéni és mikrocsoportos fejlesztése fejlesztési területek szerint
•Csoporton kívüli fejlesztés: a fejlesztőpedagógus és a gyógypedagógus, logopédus tervezett tevékenysége
•Csoporton belüli hospitálás: célja a gyermek sokoldalú megismerése
A fejlesztési tevékenység értékelése
•Fejlettségmérő lapok áttekintése (félévente)
•Megfigyelési napló bejegyzései alapján (évente)
•A fejlesztőpedagógus fejlesztési kompetenciába tartozó tesztekkel
•(Sindelar teszt, diszlexia prevenciós teszt,)
•Az állapotváltozásról kontrollvizsgálat a szakértői bizottságnál
•Mérés évente a csoportokban: 2X
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére
•Képesekké válnak társaikkal való együttműködésre, közösségen belül megtalálják
•helyüket, társaik elfogadják őket, nem kerülnek peremhelyzetbe (szociálisan alkalmassá
•válnak az iskolai életre).
•Képesekké válnak igényeik, szükségleteik közvetítésére, megértetésére.
•Képessé válnak nyelvi jelek befogadására, feldolgozására, beszédbeli kommunikációra.
•Saját személyükkel kapcsolatos munkákat önállóan végeznek.
•Kialakul a vizuális jelek felismerése.
•Képesekké válnak a környezetükben állandó, adaptív viselkedésre és indulataik
•szabályozására.
•Elsajátítanak kompenzációs technikákat.
•Képesekké válnak a figyelem összpontosítására.
V.
A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK
A gyermekek szociális háttere igen szélsőséges képet mutat. Munkánk tervezésénél figyelembe kell vennünk az elfoglalt, időhiánnyal küszködő családok igényeit éppúgy, mint a szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró, több gyereket nevelő, esetleg csonka családokét.
Különösen nagy a felelősségünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében. A hátrányos helyzet esetenként a gyermek veszélyeztetettségét is magában hordja. Ők néha csak tőlünk kapnak segítséget a világban való eligazodáshoz, a kultúra értékeinek megismeréséhez, lelki és testi fejlődésükhöz.
Cél:
Segítségnyújtás a gyermek testi, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelések elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez.
Alapelveink:
•A szegregálás elkerülésének elve. Az integrált neveléssorán az összes gyermeknek, ezen belül minden gyermeknek megfelelni.
•Normalizációs elv, a gyermek normavilágának megértése, átmeneti értékrend deficitjének változtatása, minimális korlátozással.
•Integráció. A gyermekek sajátos szükségleteit, problémáit egyénre szabott nevelési, oktatási programmal elégítjük ki, a differenciálás sokszínű alkalmazásával.
•A lehető legkorábbi beavatkozás elve.
•Az egyenlő hozzáférés (a szülők felé is) elve az esélyegyenlőtlenségek csökkentése érdekében.
Az óvodapedagógus feladatai
•A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadása
•A mindennapi élethez szükséges készségek kialakítása
•Elősegíti a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, járását.
•A szülőkkel – a gyermeküket is elhanyagoló családokkal való – együttműködésre késztető kapcsolattartás erősítése
•A problémákat a hátrányos helyzet okozta tüneteket felismeri, és ha szükséges ehhez szakember segítségét kéri.
•A felzárkóztatást és tehetséggondozást megvalósítja. Differenciált fejlesztés.
•A rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kíséri, szükség esetén jelzi az óvoda vezetőnek.
•Praktikus ismeretek elsajátíttatása
•Kulturális rendezvények csoportos látogatása
•A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadása
A hátrányos helyzet okai
•A család anyagi és egészségügyi állapota, erkölcsi helyzete és életvitele, értékrendje
•A család lakhelye és környezete
•A gyermek és/vagy szülő egészségi állapota
•A családtagok száma
Környezeti okok
Sokgyermekes család:
•3 vagy több gyermek
Szűkös lakásviszonyok:
•a család magas létszáma
•több generáció együttélése
Szülők iskolázatlansága
Nevelési hiányosságok
•Kettős nevelés
•Felügyelet és gondozás hiánya
•Helytelen bánásmód (brutalitás)
•Érzelmi sivárság, közömbösség
•Könnyelmű, felelőtlen életvitel
•Bűnöző családi háttér
Anyagi okok
•Munkanélküliség
•Létminimum alatti 1 főre jutó jövedelem
•A szülő csökkent munkaképességű vagy munkaképtelen
•A kereset nem a család szükségleteinek kielégítésére fordítódik
Egészségügyi okok
•Születési rendellenesség vagy szerzett fogyatékosság
•Mozgáskorlátozottság
•Érzékszervi károsodás (látás, hallás...)
•Szervi rendellenesség
•Tartós betegség
•Idegrendszeri, pszichés problémák (szülő és/vagy gyerek)
•Higiénés hiányosságok
A gyermek személyiségében rejlő okok
Értelmileg, érzelmileg visszamaradt
V/1.
GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN
A gyermekvédelmi munkára nagy hangsúlyt helyezünk, a gyermekvédelmi munka valamennyi óvónő feladata. A gazdasági, társadalmi viszonyok változásával nőtt a mindennapi megélhetési gondokkal küzdő családok száma. Ezzel egyenes arányban nőnek a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű családok.
Az óvónők évente egy alkalommal értékelik a gyermekvédelmi munkát, melyről az óvodavezetőt és a megbízott gyermekvédelmi felelőst folyamatosan tájékoztatják.
Az általános elvárások közül a tolerancia, nyitottság, elfogadó, segítő attitűd, szeretetteljesség, következetesség kiemelten fontos.
Gyermekvédelmi munkánk célja:
A gyermekek testi, értelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint a gyerek családjából történő kiemelésének megelőzése, a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása.
A problémamegelőző gyermekvédelem egyik első legfontosabb jelző intézménye az óvoda, ahol a gyerekek a nap jelentős részét töltik.
Minden pedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése. Köteles tiszteletben tartani a gyermek személyiségét és családja világnézetét, értékrendjét nem kényszerítheti rá senkire az óvodában, vallási, világnézeti kérdésekről, nem foglalhat állást nevelő munkája során.
Veszélyeztetettség:
Elhanyagolás (külső jelei: elhanyagolt fizikális jellemzők, alulfejlettség hiánybetegségek, belső jelei: szeretet hiány, magatartási zavarok)
Fizikai bántalmazás
Érzelmi bántalmazás megnyilvánulásai
Szexuális visszaélés jelei, stb.
Ha az óvodapedagógusok azt tapasztalják, hogy a gyermek testi, értelmi, érzelmi fejlődését valamilyen körülmény, magatartás gátolja, vagy akadályozza (veszélyeztetett), vagy az adottságaihoz mért fejlődés lehetősége akadályozott (hátrányos helyzetű), jelzik az óvoda gyermekvédelmi megbízottjának.
A gyermekvédelmi megbízott a nevelőtestületnek az a tagja, aki az intézmény vezetőjének megbízásából képviseli a gyermekvédelmi törvény érvényesülését, folyamatos kapcsolatban áll a helyi Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolgálattal. Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket. A nyilvántartásba feljegyzi a gyermekekkel, illetve a családdal kapcsolatos intézkedéseket, és azok eredményességét.
Az óvodapedagógusok feladata:
•Az első családlátogatáskor a gyermekek megismerése, a családi környezet felmérése. Amennyiben a gyermekek fejlődését, életét veszélyeztetettnek látja a családban és saját hatáskörében nem tudja kezelni a problémát, akkor fordul a gyermekvédelmi felelőshöz, aki megteszi a szükséges intézkedéseket.
•Gyermekvédelmi esetek kiszűrése
•Írásban jelzi a problémát krízis esetén szóban és pótlólag írásban a Gyermekjóléti Szolgálat felé.
•Minden csoportvezető óvodapedagógus nyilvántartást vezet a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyerekekről a csoportnaplóban.
•Naprakész információkkal rendelkezik a gyermekek személyisének fejlődéséről és még inkább érvényesíti a differenciált bánásmód elvét.
•Prevenció és korrekció, tehetséggondozás a pedagógiai munkában
•Integráció a pedagógiai gyakorlatban
A gyermekvédelmi felelős feladata:
•Nyilvántartást vezet a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekekről.
•Éves Munkaterve tartalmazza a kapcsolattartás különböző formáit.
•Egyéni esetkonzultáció.
•A tanköteles gyermekek felkutatása.
•Kapcsolattartás a hatóságokkal:
oGyermekvédelmi Szolgálat
oVédőnői hálózat
oGyermekorvos
oGyámügy, Gyámhivatal, Rendőrség
oA hatékony jelzőrendszer működtetése
Éves kimutatása tartalmazza:
•Az óvodások létszámát;
•Veszélyeztetett és hátrányos helyzetűek számát;
•Három vagy több gyermekes családban élők számát;
•Fogyatékos gyerekek számát;
•Veszélyeztetettség okait.
Módszerek:
•Többszöri családlátogatás, nevelési segítség, tanácsadás;
•A szülő figyelmének felhívása a gyermekek fejlődésének sajátosságaira;
•Fejlesztő, felzárkóztató óvodai programok szervezése;
•A gyermekek Nevelési Tanácsadóba irányítása;
•Javaslat egészségügyi ellátás igénybevételére, gyermek ideggondozói és gyermekpszichiátriai vizsgálatára;
•Rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra javaslat;
•Indokolt esetben természetbeni juttatás kezdeményezése;
•A szülő kérelmére vagy beleegyezésével javaslat a gyermek átmeneti gondozására.
Az óvodavezető feladatai:
•Képviseli a gyermek és ifjúságvédelmi szempontokat, szervezi. irányítja és személyes részvételével elősegíti ezek érvényesülését.
•Kapcsolatot tart a Szakértői Bizottsággal, gyámhatósággal, Rendőrséggel.
•Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvónők között.
•Nyilvántartja a hátrányos és veszélyeztetett gyermeke ügyében tett intézkedéseket, eredményeket.
•Szükség esetén családlátogatást végez az óvónőkkel.
•Részt vesz a gyermekvédelmi munka intézményi ellenőrzésében, értékelésében.
A gyermekvédelmi munka várható eredményei:
•Minden veszélyeztetett gyermek szerepel a gyermekvédelmi nyilvántartásban.
•Minden rászoruló gyermek megkapja a jogosultság szerinti kedvezményt.
•Bizalommal fordulnak felénk a szülők
•Elfogadják javaslatainkat, segítségünket.
VI.
AZ ÓVODA KAPCSOLATAI
1. Óvoda- család kapcsolata
Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele, a családdal való szoros együttműködés. Alapelveinkkel összhangban saját nevelési céljainkat és feladatainkat a családi nevelés kiegészítéseként terveztük meg, mert tiszteletben tartjuk, hogy a gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg.
Nem vállalhatjuk át a családi nevelés feladatainak megoldását, de hozzájárulunk a családi nevelés okozta hátrányok, fejlődésben történő lemaradások kompenzálásához. A gyermekek óvodai fejlődéséről való rendszeres és hiteles tájékoztatással hozzásegítjük a szülőket a gyermek reális megismeréséhez, értékeinek felfedezéséhez, alapszükségleteinek kielégítéséhez.
A hagyományosan jó kapcsolat konkrét tevékenységeken keresztül mérhető leginkább. Az éves Munkaterv tartalmazza az óvodában elérhető, a családi nevelés gyakorlatát segítő szolgáltatásokat (gyermekjóléti szolgálat, egészségügyi intézmények, szociális ágazat bevonása, fogadóóra, szülők bevonása különböző módszerekkel a nevelési folyamatba). Évről évre megrendezzük a szülők aktív közreműködésével az óvoda hagyományos ünnepeit (farsang, anyák napja, évzáró, gyermeknap). Hagyományos az óvoda nevelési eredményeit bemutató nyílt napok, amely iránt nagy az érdeklődés.
Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.
Szem előtt tartjuk azt, hogy a gyermek fejlődő személyiség, ezért gyermeknek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként változó testi, lelki szükségletei vannak. A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős. Fontosnak tartjuk az óvoda és a család kapcsolatának minél hatékonyabbá tételét, az eltérő kulturális szinten álló szülőkkel való tartalmas együttműködését, megkülönböztetett, tapintatos, empatikus viszony kiépítése a sérült és fogyatékos gyermekek szüleivel, valamennyi szülői rétegben az információcsere, érdekek és értékek egyeztetése. Az óvoda nyitottsága nemcsak a beszoktatás ideje alatt, hanem óvodáskor végéig biztosítsa a szülőknek a nevelőmunkába történő közvetlen betekintést. Ez mindkét fél számára (szülő- óvodapedagógus) megnyugtató és biztonságot jelentő lehetőség, amit a gyermek érdekében kétoldalúan lehet hasznosítani.
Az óvodapedagógusnak éppúgy szüksége van a nevelőmunkában a szülőktől érkező információkra, javaslatokra, mint fordítva. Az óvoda nyitottsága, hagyományok teremtésével, nyilvános, közös programok, ünnepek segítségével tovább növelhető.
A Kárpát medence magyar nyelvű intézményei között oktatási tér kialakítása érdekében az óvoda a külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítésre törekszik, és lehetőségei szerint szakmai kapcsolatot tart fenn. Szakmai kapcsolatot tartunk fenn testvértelepülésünk óvodájával, valamint erdélyi óvodával is.
Tervezésnél az óvodába járás első szakaszában azokra a kapcsolattartási formákra kell helyezni a hangsúlyt, amelyek elősegítik a gyermek beilleszkedését, oldják a szorongást, elősegítik az óvoda megszerettetését.
Az óvodáskor második szakaszában fontos, hogy a szülő tisztában legyen vele, milyen fejlődési mutatók indokolják az iskolakezdést. Fejlődési rendellenesség, probléma esetén milyen szakszolgálat segítségét kell kérni, ebben segít az óvodapedagógus.
A kapcsolattartás során sikerkritérium:
közösen szervezett gyermek és felnőtt programok
nyílt napok-80%-os érdeklődéssel
szülői elégedettség mérés 90%
Az együttműködés tartalma
Családlátogatás:a szülők igényeivel egyeztetve óvodába lépés előtt, mindenkinél, ezután csak szükség vagy igény esetén
Egyéni beszélgetések:(fogadó órák) személyre szabottan, igény szerint, időpont egyeztetés alapján történik. Résztvevői: a csoport mindkét óvodapedagógusa együtt, a szülő, esetenként a fejlesztő pedagógus és a logopédus. Az ilyen alkalom lehetőség a bizalmas jellegű információcserére és a gyermek folyamatos fejlődéséről, iskolaérettségéről való tájékoztatásra.
Beszoktatás:folyamatos, fokozatos, „anyás”, a gyermek szükségleteit követő. A szülő a gyermekével aktívan részt vesz az óvodai tevékenységekben. Tapasztalataink szerint ideális időtartam 1 hét. Erre azért van szükség, mert minden esetben új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkozik a gyermek. Ez meghatározza a későbbi közösségi élet alakulását. Fontos a családias, biztonságot nyújtó légkör. A gyermek óvodai élményein keresztül a család is kialakít egy képet a csoportról, az óvodapedagógusról és az óvodáról.
Nyílt napok:évente 2 nap, melyre az érdeklődő szülőket várjuk (kiscsoportban szülői kérésre nem tartunk, mert a folyamatos beszoktatás közben a szülők megismerhetik a csoportban folyó munkát, és további betekintést is nyerhetnek az év során rendezésre kerülő nyílt programok alatt). A szülők személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel, képet kaphatnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességéről, aktivitásáról, egyúttal módjuk van társakkal való összehasonlításukra. Ezeket a napokat november,és március hónapokban tervezzük, így lehetőség nyílik annak megfigyelésére is, hogy az adott nevelési évben mennyit változott gyermekük.
Szülői értekezletet:az új szülők részére júliusban összevontan, csoportokban évente 3 alkalommal szervezünk. Az összevont szülői értekezleten ismertetjük a pedagógiai elveinket, melyek szerint folyik a nevelő munka az óvodában, valamint az óvodai élettel kapcsolatos egyéb információkról tájékoztatjuk a szülőket. elmondjuk a csoportélettel kapcsolatos tudnivalókat. Megismerhetik a szülők egymást, az óvoda dolgozóit. Betekinthetnek a gyermekek tanulási környezetébe: csoportszobákba, öltözőkbe, mosdókba. A szülők kiválaszthatják a gyermekük jelét, és az óvodapedagógus ismerteti az óvodai élet megkezdéséhez szükséges tennivalókat (befogadás, beszoktatás). A csoport szülői értekezleten elsősorban a csoportot érintő feladatok, kérdések és felvetések kerülnek megvitatásra. Elmondjuk a csoportélettel kapcsolatos hagyományokat, tudnivalókat, ismertetjük a szokásrendszert, a csoport éves tervét, a nevelési tervet, megválasztjuk, vagy megerősítjük a szülői munkaközösség tagjait. Lehetőség nyílik a szülők véleményének meghallgatására, aktuális nevelési helyzetek megbeszélésére. Az év végén az óvodapedagógusok beszámolnak a nevelési év eseményeiről, a csoport egész évi tevékenységéről, elért eredményeikről.
Az óvodapedagógus feladatai:
•Az óvodai dokumentumokban megfogalmazott normarendszer elfogadására, nevelési felfogásba építésére motiválás. A családok által képviselt különböző gondolkodásmódok értékeinek elfogadása. A szülőkkel, gyermekekkel való közös gondolkodás, véleménycsere, döntés eredményeként a programmal összeegyeztethető plurális értékek beépítése az óvoda normarendszerébe.
•Az indirekt hatások mellett tudatos szemléletformálás, a szülők bevonása az óvodában a gyerekekkel együtt megvalósuló tevékenységekbe, kezdeményezésekbe (közös kirándulás, Gyermeknap stb.)
•Szemléletformálás: az iskolára való előkészítés az óvodában nem külön feladat, foglalkozás, hanem a gyermeki személyiséget kibontakozó 3-4 éves nevelési folyamat eredménye, az iskolai beilleszkedés közvetett segítésében az óvoda kiegészíti a családi nevelést.
•A gyermek fejlődéséről folyamatos, hiteles tájékoztatás nyújtása, évente kétszer írásban.
•Az óvoda vállalja az inkluzív nevelés (befogadó pedagógia) értékeinek indirekt közvetítése mellett a szemléletformálás direktebb módszereit is (cikkek ajánlása, faliújságra helyezése stb.).
•Szemléletformálás a családon belüli arányos munkamegosztás működtetése érdekében. Figyelem ráirányítás arra, hogy a gyermek szabadon kifejlesztheti személyes képességeit, szabad választási lehetőséggel bír anélkül, hogy szigorú nemi szerepek által meghatározott korlátozások vonatkoznának rá (kézműveskedő lányokkal játszó kisfiú, autózó, fiúkkal játszó kislány).
•Komplex intervenciós (beavatkozási) stratégia, cselekvési terv és gyakorlat kidolgozása a szükségletek alapján. A terv tartalmazza az óvodában elérhető, a családi nevelést segítő szolgáltatásokat. A szülő segítése gyermeke viselkedésének értelmezésében.
Kapcsolattartás lehetősége
Beiratkozás
„Óvoda-nyitogató” - személyes kapcsolatfelvétel
- személyi adatok rögzítése
- az óvoda bemutatása
- betekintés a kiscsoportosak szervezett tevékenységeibe - óvodavezető
- szülő
- gyermek
Családlátogatás
Megelőző családlátogatás
Visszatérő családlátogatás - anamnézis felvétele
- a gyermekek életkörülményeinek megismerése,
- felmerülő problémák megbeszélése - óvodapedagógus
- család
Óvodakezdés
Ismerkedő napok
„Vidám évnyitó” - anyás beszoktatás
- a bizalom kiépítése
- motiváció kialakítása a tevékenységek iránt - óvodapedagógus
- gyermek
- szülő
Szülői értekezlet
Ismerkedő szülői értekezlet
Ismétlődő szülői értekezlet
az óvoda életével kapcsolatos információk megbeszélése
- ismerkedés a helyi programmal
- a csoport életének ismertetése, aktuális feladatok, programok- óvodapedagógus
- szülő
-meghívott vendégek (iskola igazgató, logopédus)
Nyílt nap, napok
- betekintés az óvoda mindennapjaiba
- óvodapedagógus
- gyermek
- szülő
Fogadóóra
- szülő–óvónő egyéni problémák személyes hangvételű megbeszélése
- óvodapedagógus
- szülő
Farsang
- vidám hangulatú együttlét, közösség formálás, hagyományápolás
- gyermek
- óvodapedagógus
- szülő
Anyák napja Meghitt, közös együttlét, műsor, ajándékkészítés - gyermek
- óvodapedagógus
- szülő
Gyermeknap A családok egészséges életmódra nevelése, közös élmények, az óvodai kötődés erősítése - gyermek
- óvodapedagógus
- szülő
Szabadidős programok Kirándulás, színházlátogatás, kiállítás, közös játékélmény, környezetvédelmi napok , projekt hetek- óvodapedagógus
- szülő
- gyermek
Kérdőívek
- önértékelés (szülői értekezlet, fórum, rendezvény) - óvodapedagógus
- szülő
- óvodavezető
Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (egészségügyi intézmény, és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi illetve közművelődési intézmények, művészeti iskola) és az óvodai élet után (iskola) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda legyen nyitott és kezdeményező.
2.Az óvoda és az iskola kapcsolata
Nevelésünk egyik fő feladata, hogy a gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelés eredményeként belépjen a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett
lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. A zökkenőmentes iskolakezdés elősegítése érdekében a helyi sajátosságok, szokások figyelembe vételével korrekt kapcsolatra törekszünk az iskolával.
Az együttműködés alapelvei
•Kölcsönös nyitottság, bizalom, nevelőpartneri viszony
•Közös dokumentumok ismerete
•Nevelési feladatok összehangolása
•Kölcsönös hospitálás,
A zökkenőmentes átmenet biztosítása az óvónő és a tanító közös felelőssége. Fel kell oldani, el kell oszlatni a gyermek félelmeit. Elő kell segíteni, hogy megfelelő időérzékkel rendelkezzen. Rá kell irányítani a figyelmét, hogy annyi feladatot kap az iskolában, amit könnyen el tud végezni, mellette jut ideje játszani, kikapcsolódni.
A zökkenők nélküli átmenet másik sarkköve, hogy a gyermek rendelkezzen azokkal a készségekkel, képességekkel, amelyekre az iskola építeni tud. A megfelelő iskolakészültségi állapot a gyermek sikeres iskolakezdése és továbbhaladása szempontjából elengedhetetlen. A jó együttműködés alapja a kölcsönös nyitottság, egymás munkájának megismerése és megbecsülése. A nehézségek csökkentése érdekében szükséges a nevelők közötti kölcsönös konzultáció, hospitálások, valamint a nevelési módszerek egyeztetése. Figyelemmel kísérjük óvodásaink fejlődését, beilleszkedését az iskolába.
Az együttműködés tartalma
•Pedagógusok kölcsönös látogatása az óvoda nagycsoportjában, illetve az első osztályban
•Az intézményi programok megismerését célzó fórumok, előadások szervezése
•Folyamatos tervszerű ismerkedés az intézmények munkájával és a gyermekekkel
•(nyílt napok, iskolai óvodai látogatások)
•Az intézményi programokon való részvétel (szabadidős, szakmai előadás, szülői értekezletek)
Az óvodapedagógus feladata:
•Az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése érdekében az óvodapedagógusok már óvodáskorban elviszik a gyermekeket az iskolába. Az itt szerzett pozitív élmények oldhatják a szorongást, ezért mindig május hónapban, az elsős tanítóval egyeztetve tesszük meg a látogatást. Az iskolás gyermekeknek ajándékkal is kedveskedünk.
•Az óvoda nevelési feladatainak meghatározásánál – az óvodai nevelés alapprogramjával összhangban - figyelembe veszi az iskolai igény és elégedettség mérés eredményeit
•A gyermek iskolai életének előkészítése az iskoláskor előtti évben megkülönböztetett szerepet kap, célirányosabbá válik az iskolai életmódra nevelés.
•Konzultáció az óvodából iskolába érkező gyermek átmeneti állapotának jellemzőiről a tanítókkal. Visszacsatolás a partneri igény/elégedettség mérés eredményeiről.
A kapcsolattartásban szempont, hogy az iskola továbbfejlessze az óvoda által kialakított értékeket, illetve a két nevelési- oktatási intézmény programjai között megfelelő összhang legyen.
A kapcsolattartás formáit, időpontját, a feladatok megjelölését az óvoda éves munkaterve tartalmazza.
3.Kapcsolat az egészségügyi hálózattal
A gyermekek mentálhigiéniás nevelése akkor lehet teljes, ha valamennyi erre specializálódott intézmény koordinálja feladatait.
Ütemezni kell a kötelező szűrő vizsgálatokat, jelezni kell a gyermek testi fejlődési rendellenességeit.
A következő vizsgálatokon veszünk részt:
•Évente 1 alkalommal fogorvosi szűrővizsgálat a fogorvosi rendelőben, a kiscsoportosokhoz ellátogat a fogorvos.
•A védőnő 3 havonta ellenőrzi a gyermekek mentálhigiénéjét, szükség esetén többször is.
Együttműködés a védőnővel:
•A gyermekek óvodai beíratásának támogatása
•Státuszvizsgálatok alapján az iskolaérettség megerősítése
•Az óvoda egészségnevelési projektjében való aktív részvéte, közreműködés
4.Az óvoda és a gyermekvédelmi szolgálat kapcsolata
A gyermekvédelem valamennyi óvodai dolgozó feladata. Koordinálását a gyermekvédelmi felelős végzi. Feladata, hogy negyedévente beszámolót készít az elvégzett munkáról, felméri a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű valamint a veszélyeztetett gyermekek létszámát.
A gondozatlan, szociálisan hátrányos helyzetű a veszélyeztetett gyermek esetében egyeztetni kell a feladatokat a gyermekjóléti szolgálattal.
A szakembereknek együtt kell elérniük- a fenntartó segítségével-, hogy szociális, anyagi helyzete miatt egyetlen gyermek jogai sem sérülhetne.
Esetjelző lapokat küldünk, ha problémát észlelünk. Évente 2-3 alkalommal megbeszélést tartunk, ahol részt vesz az óvoda, az iskola, az orvosok, a védőnő, a körzeti rendőr.
Az esélyegyenlőségek csökkentése mellett kiemelt célunk a befogadó környezet megteremtésével a kialakult előítéletek lebontásához való hozzájárulás, az újabb előítéletek kialakulásának megelőzése.
5.Kapcsolat a fenntartóval
A fenntartóval való kapcsolattartás az intézmény a működési funkcióinak ellátása szempontjából fontos. Kapcsolatunk egyrészt a köznevelési törvényből adódóan és egyéb jogszabályok alapján hivatalos, rendszeres, másrészt támogató, segítő jellegű A munka koordinálása nélkülözhetetlen. Kapcsolattartásunk formája a kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések, beszámolók.
A kapcsolat a főbb területekre terjed ki:
•Alapító Okirat módosítás
•pénzügyi-gazdálkodási tevékenység
•ellenőrzési tevékenység (gazdálkodás, törvényesség, működés, gyermekvédelem)
•szakmai munka értékelése
•SZMSZ, Házirend, Pedagógiai Program- jóváhagyása, módosítása abban az esetben, ha annak költségvetési kihatása van
Kapcsolattartás formái:
•szóbeli tájékoztatás
•írásbeli beszámoló évente egy alkalommal
•egyeztető tárgyalások és megbeszélések
•értekezletek
•az óvoda képviseletének szükség és igény szerinti biztosítása képviselő testületi és bizottsági üléseken
•fenntartói rendeletek és határozatok átvétele azok végrehajtása céljából
•szükség és igény szerint speciális információszolgáltatás az óvoda pénzügyi- gazdálkodási-szakmaitevékenységéhez kapcsolódóan
•működésünkkel és eredményességünkkel kapcsolatos igény és elégedettség mérés két évente
6.Kapcsolat a szakmai és szakszolgálatokkal
Ez a kapcsolat elsősorban eseti, mely kiterjed:
•a gyermek személyiségével, fejlettségével, magatartásával összefüggő szakértői vélemény megkérésére
•a szakszolgálat által kiállított szakértői vélemény alapján a gyermekek fejlesztésére, foglalkozására.
A kapcsolat formája:
-vizsgálat kérése, mely a 20/2013 EMMI Rendeletben meghatározott adatok alapján.
-értesítés kérése a vizsgálatok időpontjáról
-esetmegbeszélések, konzultációk
7.Óvoda-közművelődési intézmények kapcsolata
A kapcsolattartás szempontjából meghatározó szerepük van a település hagyományainak, rendezvényeinek, ünnepeinek. Az óvoda része a településnek, fontos tehát, hogy az óvoda dolgozói is aktívan bekapcsolódjanak a közéletbe. Az együttműködés, az információcsere elősegíti a dolgozók elismerését. ( Község ünnepségein való aktív részvétel, Falunapon való részvétel)
Részt veszünk a községi ünnepségeken, és mi is meghívjuk évzárónkra az intézmények vezetőit, a fenntartót, a volt dolgozókat, civil szervezetek képviselőit.
Művelődési Ház és a Könyvtár kínálatából a nevelési feladatok sokoldalú, színes megoldását segítő programokat választunk, melyek alkalmazkodnak a gyermekek életkori sajátosságaihoz és életkorához. A könyvtárlátogatás jól szolgálja az irodalmi nevelés feladatainak megvalósítását. A képzőművészeti kiállítások, játszóházak, előadások színessé teszik a művészeti nevelés feladatainak megvalósulását.
A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket nevelő óvoda kapcsolatot tart az érintett kisebbségi szervezetekkel. A családokkal való kapcsolattartásban számítunk segítő közreműködésükre.
8.Óvoda-civil szervezetek kapcsolata:
A községben működő civil szervezetekkel is folyamatos, jó kapcsolatot ápolunk. Meghívjuk őket rendezvényeinkre, ünnepségeinkre. Kérésre szívesen bekapcsolódnak az óvoda programjaiba.
9.Óvoda-egyház kapcsolata
Figyelembe vesszük a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló rendelkezést, amely óvodánkban lehetőséget biztosít speciális szolgáltatás keretében hittan igénybe vételére. Évente történik felmérés a szülői igényekről, és ennek alapján biztosítjuk a hitoktató számára a helyet.
VII.
AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI
Az óvodai élet megszervezése
Az óvodai nevelőmunka középpontjában a gyermek áll.
A csoportalakításnál a homogén (azonos életkorúak) gyermekcsoportok kialakítását szorgalmazzuk, amennyiben ezt a beóvodázott gyermekek száma lehetővé teszi, a fenti szempontok figyelembe vételével. A csoportszervezésről évente a nevelőtestület véleménye alapján az intézményvezető dönt. A csoportszervezés alapja a biológiai életkor, a nemek aránya. Szempontjai: életkorbeli különbségek csökkentése, testvérek együtt nevelésének biztosítása. A nehezen nevelhető vagy speciális fejlesztési igényű gyermekek csoportbeli elhelyezésénél alapvető szempont a pedagógusok arányos terhelése, hogy elegendő idő jusson az egyéni fejlesztésre.
Az óvodapedagógusok törekvése: segíteni a gyermekeket eljutni a lassú fejlődési folyamatnak abba az átmeneti állapotába, amelyben óvodásból iskolássá érnek. Az azonos életkor nem jelenti azonban a gyermekek homogén fejlettségi szintjét. Fontos feladatunk az egyéni fejlettségi szintnek megfelelő differenciált fejlesztő munka (felzárkóztatás, képességfejlesztés).
Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő tevékenységek mindegyikét óvodapedagógus irányítja.
Napirend, heti rend kialakítása
A napi- és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki
A gyermekek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces), csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. Aránytalan terhet nem jelent az intézményben dolgozókra. Nem sérti az integrációs gyakorlatot, kerüli a szegregációt.
A napirend lehetőséget ad az óvodai élet egészében az elmélyült tevékenykedésre, a szabadjáték kiteljesedésére, megfelelő időt biztosít arra, hogy a gyermek minden tevékenységét befejezze, pontosan elvégezze. A tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítására törekszünk, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. Figyelembe vesszük a gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítésére fordítható időkeretet. Így a napirendben vannak rendszeresen ugyanabban az időben végzett tevékenységek (étkezés, gondozás, mindennapos testnevelés), melyek segítik a gyermeket eligazodni az időben, és nyugalmat, folyamatosságot, támaszt biztosítanak. A gyermekek életkor szerinti összetétele alapján eltérnek a szükségleteik, differenciáltan biztosítjuk a tevékenységekhez szükséges időtartamot. A tervszerű, összehangolt tevékenységekkel elkerüljük a felesleges várakozásokat, a tétlenséget, a kapkodást.
A gondozásnak kiemelt jelentősége van a nevelésben, a kapcsolatépítésben, a gyermekek önállóságának, fejlődésének elősegítésében, együttműködve a gondozást végző óvodapedagógusokkal és dajkákkal
A nyári időszak napirendjét is gondosan és tartalmasan tervezzük meg. Az év közben már kialakított szabályok, szokások normarendszer megtartásával adjunk lehetőséget a gyermekeknek arra, hogy az évszak örömeit szabadabban élvezzék, és kötetlenebb formában biztosítsuk számukra a változatos tevékenységet.
A heti rend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportokban, és lehetőséget nyújt a normarendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A befogadás idején ügyelünk a rugalmasabb és alkalmazkodóbb heti rend összeállítására. Később az iskolára való felkészítés feladatai a heti rend pontosabb betartását kívánják meg.
Az óvodapedagógus feladata a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása. A tervezésben tudatosan vesszük számításba, hogy az egyes gyermekek fejlődési üteme különböző és a gyermek fejlődését tekintve is különböző szinteken lehet egyik vagy másik képességét illetően. A cél és a feladatok ismeretében a fejlesztést hosszú távon, éves, féléves periódusokban gondoljuk át. Konkrét formában egy hetes periódusokba készítjük el a terveket. Így lehetőségünk nyílik a gyermekek spontán ötleteinek, élményeinek, tapasztalatainak felhasználására a nevelőmunkánk során. Nyári időszakban kéthetes terveket készítünk.
A gyermeki személyiség fejlesztése, az életre való felkészítés feltételezi a gyermek szűkebb és tágabb környezetében megszerzett, átélt élményeinek és tapasztalatainak, ötleteinek, aktuális tevékenységeinek beépítését a nevelőmunka egészébe.
A tervezésnél több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésére helyezzük a hangsúlyt. A témaválasztásban fontos a komplexitás, terveinket a négy évszak köré csoportosítjuk. Szükségszerűen megjelenik a három szintű tervezés is.
Napirend
A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek, biztosítja a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezetet. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét, a várakozás elkerülését, a gyermekek mozgásigényének kielégítését. A napirend annak megfelelően, ahogyan az évszakok váltakoznak vagy a gyermeki tevékenységek fejlődése ezt indokolttá teszi, változtatható, módosítható. Nyáron a gyülekező is kint van az udvaron, csak étkezésre visszük be a gyermekek vagy nagy meleg esetén. Ezért nyári időszakban változik a napirend is.
Javasolt napirend
szeptember 1-től május 31-ig
IdőTevékenység
6.30 - 8.55Gyülekező, szabad játék, egyéb szabadon választott tevékenység
8.55 – 11.55Testápolás, tízórai, szabad játék, egyéb szabadon választott tevékenység. Komplex kezdeményezés, párhuzamos tevékenységek Levegőzés, séta.
11.55 – 12.55Vetkőzés, előkészület az étkezéshez. Ebéd.
Testápolás, teremrendezés.
12.55 – 15.00Délutáni pihenő
15.00 – 16.30Teremrendezés, testápolás, uzsonna.
Szabad játék egyéb szabadon választott tevékenység, párhuzamos tevékenységek
Javasolt napirend
június 1-től augusztus 31-ig
IdőTevékenység
6.30 – 8.55Gyülekező, szabad játék, egyéb szabadon választott tevékenység
8.55 -11.55Testápolás, tízórai
Szabad játék, egyéb szabadon választott tevékenység, levegőzés séta, kirándulás, vízfürdőzés
11.55 – 12.55Tisztálkodás, előkészület az étkezéshez, ebéd.
Testápolás, teremrendezés
12.55 – 15.00Délutáni pihenő
15.00 -16.30Tisztálkodás, előkészület az étkezéshez, uzsonna.
Szabad játék az udvaron, hazabocsátás.
Heti rend
A heti rend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban, és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez.
A heti rend kialakításával a megvalósítandó feladatok a gyermekek igényeinek, képességeinek, egyéni fejlettségüknek figyelembe vételével a komplexitást hordozza magába. A tervezésnél az óvodapedagógusnak figyelembe kell vennie a különböző tevékenységek egymásra építhetőségének, egymás kiegészítésének elvét (egy téma minél több oldalról való megközelítése, megismertetése változatos körülmények között), jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, közös kipróbálására vagy megvitatására. Kötött tevékenység a mindennapos testnevelés. Nagycsoport számára az utolsó nevelési évben kötelező (kötött) tevékenységek szervezhetőek. Az óvodapedagógus az aktualitás figyelembevételével, a megvalósítandó ismeretanyagban kitűzött nevelési cél és feladat ismeretében döntheti el, hogy az adott esetben kötetlen kezdeményezés vagy kötött foglalkozás keretein belül kívánja elképzeléseit megvalósítani. Az óvodai élet tevékenységformái: a zene, az ének, az énekes játék, mese, vers, rajzolás, mintázás, kézi munka, mozgás, a külső világ tevékeny megismerése, munka jellegű tevékenység, játék, tanulás. Általában hétfői napon „beszélgetős” napot tartunk, amikor is a gyerekek elmondhatják otthoni élményeiket. Ilyenkor szervezzük általában a testnevelés vagy külső világ tevékeny megismerésére nevelést is kielégítve a gyermek mozgásigényét, visszazökkenését az óvodai életbe.
A gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődés nyomon követését szolgáló dokumentumok
A gyermekek mérése és értékelése az óvodában
Cél:
Olyan mérési, értékelési eljárások alkalmazása, amelyek a gyermekek megismerését szolgálják. A reális és szakmailag megalapozott értékelés az alapja a további fejlesztési feladatoknak.
A szülők folyamatos és egyéni tájékoztatást kapnak gyermekük fejlődéséről.
Alapelvnek tekintjük, hogy az óvoda nevelési intézmény, így a lehetséges és szükséges mérések ennek megfelelően tervezettek. A nevelés-tanulás egymásra ható és egymást feltételező folyamatát kívánjuk a mérésekben tükröztetni.
Az egyéni fejlődést tartalmazó dokumentum intézményi szintű szempontjai
A differenciált egyéni képességfejlesztésnek mindenhol érvényesülni kell, kiemelten a hátrányos helyzetű és a tehetséges gyermekek esetében. Minden óvodapedagógusnak tudnia kell, hogy melyik gyermeket miben, mivel kell megsegíteni, hogy önmagához képest optimálisan fejlődjön. Ehhez elengedhetetlen a fejlődési szakaszok nyomon követése, mérése, értékelése és a további fejlesztési menet meghatározása.
Kiemelt jelentőségű a gyermekek megfigyelése, a spontán és irányított szempontok alapján szerzett információk rögzítése.
Az információk rögzítését szolgáló dokumentumok DokumentumMérési, értékelési területek, szempontokInformáció rögzítése
Személyiséglap A gyermek óvodáskor előtti fejlődésének, a család szocio-kulturális jellemzőinek megismerése Óvodáskor kezdetén
Fejlettségmérő lapok - Mozgásfejlettség
- Testséma
- Téri tájékozódás
- Térbeli mozgás fejlettsége
- Értelmi fejlettség
- Finommotoros koordináció fejlettsége
- Nyelvi kifejező készség
- Szociális fejlettségÓvodáskor kezdetén
Bemenet mérés az óvodába lépést követő harmadik hónaptól
Fejlettséget követő lapok kimeneti célokkal - Egészséges életmód,
- Érzelmi, erkölcsi és értékorientált közösségi nevelés
- Mozgás
- Játék
- Munka
- Külső világ tevékeny megismerése – környezet és természet
- Külső világ tevékeny megismerése – mennyiségi és formai összefüggések
- Verselés, mesélés
- Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka
- Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
Évente 2×
(Kiscsoportban, új gyermekek esetén 1×)
A mérés során keletkezett dokumentumok felhasználása Az óvodapedagógus számáraA szülő számára
A kapott eredmények alapján megvalósul az egyénre szabott fejlesztés
Újabb mérések adataival bizonyítják a változásokat. Jelentős információhordozó
A szülő a konkrét adatokból látja gyermeke aktuális fejlettségi szintjét.
A tájékoztatás a családdal való együttműködés gerincét képezi.
A csoport előrehaladásának értékelése
Cél:
A nevelés folyamatát nyomon követve a csoportok szokás- és szabályrendszerének megfigyelése, mérése, értékelése, a kapott eredmények alapján továbbfejlesztés.
A csoport előrehaladásának figyelemmel kísérésével az óvodapedagógusok munkájának, „hozzáadott értékének” meghatározása évente 2x.
Nevelési év végén az óvodapedagógusok értékelik a csoportnak az egészséges életmód, az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés, a mozgás, a játék, a munka, a külső világ tevékeny megismerése, verselés, mesélés, rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, ének, zene, énekes játék, gyermektánc területén elért eredményeit.
Az összegzett tapasztalatokra, valamint az éves mérési eredményekre épül a következő év nevelési, fejlesztési terve.
A csoporton belüli neveltségi szint személyes megfigyelésen alapul, amely a csoportban dolgozó két óvónő munkájának megfigyelésére, valamint az egyéni összegző mérés eredményeire épül.
Az óvoda speciális szolgáltatásai
Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógusoknak kell irányítani, így a szolgáltatások idején is.
A szolgáltatások igénybevevőit nyilatkoztatjuk az igénybevételről, majd ezt követően alakítjuk ki a szolgáltatások körét. (Csak abban az esetben szervezzük meg, ha legalább 10 fő igényli.)
Dokumentumok
Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített- nem kötelező- feljegyzések, dokumentumok is szolgálják.
Dokumentációk:
A fejlődés nyomon követésének dokumentumai fontos részét képezik a munkánknak. Minden gyermekről fejlődési naplót vezet az óvónő. Intézményünk saját fejlődési naplót készített, melynek célja a gyermekek objektívebb értékelése, a csoportok közötti átjárhatóság .
Éves tervet készít csoportonként foglalkozási ágakra és évszakokra lebontva.
Életkori sajátosságokat figyelembe véve fejlesztőjáték gyűjteményt készít az óvodapedagógus, melyet a napi játéktevékenység során fel is használ.
VIII.
AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉG FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI
Játék
1./
A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék önként vállalt, szabad tevékenység, amit meg kell hagyni a gyermeknek. A játék- szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat- a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan, élménynyújtóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyerek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékába tagolja. Így válik kiemelt jelentőségű tájékozódó,pszichikumot, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé.
A játék célja:
- A játék folyamatában olyan tulajdonságok erősödjenek, fejlődjenek ki, ami később a társadalomba való beilleszkedést nagymértékben elősegíti:
•a társakkal való együttjátszás kialakulása
•játékon belüli önállóság
•másik játékának tiszteletben tartása
•kezdeményezőkészség kibontakoztatása
•mások mozgósításának képessége
•alá- fölérendeltségi viszonyok kialakítása
•Kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó örömteli játékban megélt tapasztalatok birtokában gazdagodnak a gyermek szabad önkifejezési formái.
•A mozgásos, értelmi, szociális tapasztalatok többszöri átélése segíti
•a gyermek egyéni vágyainak, kreatív ötleteinek szabad kipróbálását, kibontakoztatását,
•közben formálódik társas viselkedése, magatartása.
A pedagógus feladatai:
•A szabad játék elsődlegességének biztosítása a szülőkkel, pedagógus és nem pedagógus kollégákkal együttműködésben, a tevékenységek közötti harmonikus arányok megteremtése
•A gyermek aktuális fejlettségi szintjének nyomon követése, egyénre és csoportra szabott fejlesztési feladatok tervezése- elsősorban indirekt módszerrel.
•Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése.
•A napirenden belül kiemelt jelentőségű az idő és hely biztosítása a játék számára.
•A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása, a gyermek által használt tárgyi eszközök hozzáférhető és biztonságos elhelyezése.
•Ingergazdag, kíváncsiságot keltő, mobilizálható játéktér, környezet kialakítása
•Ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához- fontosnak tartjuk olyan hangulatok, ingerek, tárgyi lehetőségek megteremtését, melyek hatására a gyermek spontán játéka, tevékenysége önmagától beindul.
•Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében.
•A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása.
•A szabad játék túlsúlyának, és a játszótárs választás biztosítása.
•Szükség esetén bekapcsolódás a játékban, együttjátszás a gyermekekkel, potenciális partner, akit érdekel, amit játszik a gyermek és csak szükség esetén beavatkozik a veszélyessé váló agresszív játékba.
•A szülőföldhöz való kötődés alapjaként, szűkebb és tágabb környezetükből szerzett ismeretek, egyéni és közös élmények, tapasztalatok feldolgozásának biztosítása
•A választásra felkínált tevékenységek listáját bővítse, időszakonként gondolja át a változtatások lehetőségét és szükségességét, ehhez minden óvodapedagógus összeállította a saját fejlesztő játékgyűjteményét, figyelembe véve a SNI gyermekek szükségleteit.
•Egyszerű, saját maga és a gyermekek alkotta eszközökkel segítse elő a gyermekek fantáziájának fejlődését.
•Egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlás, a gyermekek egyéni kéréseinek teljesítésére.
•Nemi identitás fejlődésének elősegítése, a tradicionális nemi szerepektől való eltérés, az egyéni különbözőségek, motivációk tisztelete (babázó kisfiú, autózó kislány természetessége).
•A csoporton belüli társas pozíciók elfoglalásából adódó harcias szellemű játékainak elfogadása ésszerű határokkal.
•A pedagógus a gyermek játékán illetve azokban való megnyilvánulásai alapján képet kaphat a gyermeket érő pozitív és negatív hatásokról.
•A játék folyamán az óvodapedagógus tudatos jelenlétével az indirekt irányítás biztosítása a gyermekek optimális személyiségfejlődésének biztosítása érdekében.
•Az udvari játék során fontos lenne a különböző korú gyermekek játékának összekapcsolódása. A játék közben mintakövetés, kisebbek segítése, óvása, védése.
2./
A kisgyerek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt- a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is.
3./
A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Minden csoportszobában igyekszünk „kuckónak” kialakítható helyet, belső teret és a játékhoz szükséges különböző eszközöket folyamatosan biztosítani. A bábparaván és a bábok folyamatosan elérhetőek a gyermekek számára. A rajzolásnak, festésnek, gyurmázásnak kialakított helye van a megfelelő, elérhető eszközökkel. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, mint pl. a mozgásos játékokhoz, gyakorló játékokhoz, szimbolikus szerepjátékokhoz, az építő, konstruáló játékokhoz, barkácsoláshoz, a szabályjátékokhoz, a dramatikus játékokhoz és a bábozáshoz.
A játékhoz szükséges feltételek biztosítása
a) nyugodt légkör
b) idő
c) megfelelő hely
d) eszközök
a) Nyugodt légkör
Nemcsak a játéknak, hanem az egész óvodai életnek elengedhetetlen feltétele. Ennek érdekében nagyon fontos kiscsoporttól kezdve az alapvető szokás- és normarendszer kialakítása, a megfelelő csoportlégkör biztosítása elfogadó, segítő, támogató attitűddel, differenciált módszerekkel, multikulturális–interkulturális szemlélettel.
b) Idő
A napirendben erre kell a legtöbb időt biztosítani. Fontos, hogy elmélyülten játszhassanak, tevékenykedhessenek, legyen idejük elképzeléseik megvalósítására. A nap folyamán a délelőtti és délutáni játéknak egyenértékűnek kell lenni.
c) Megfelelő hely
A megfelelő hely biztosítása a csoportszobában, a hozzátartozó helyiségek színterein (öltöző, folyosó), és az udvaron egyaránt fontos. A csoport kialakításánál figyelembe vesszük az életkort, a csoport összetételét és az egyéni igényeket is. A csoportszobában nagyobb teret biztosítunk a mozgást igénylő játékoknak. A kicsiknél több lehetőséget adunk, kis pihenő- és „búvóhelyek” létrehozásához. A nagyoknál biztosítjuk a játékhelyek lehetőség szerinti változtatását és a játékhelyek több napon át való használatát.
Tágas udvarunkon nagyobb a hely a mozgásos játékhoz, de itt is fontos, hogy széleskörű tevékenységre legyen lehetőség ( ábrázoló tevékenység, szerepjátékok, népi játékok, ).
Programunk az udvar által kínált lehetőségre is alapozza a gyermekek játékmozgás tevékenységét. Valamennyi korosztály részére a játék nyugodt feltételeit teremtjük meg.
d) Eszközök
A megfelelő, készen vett játékeszközök biztosítása mellett, az óvoda által a játékhoz adott többlet meghatározó elemei a közösen készített eszközök.
Szimbolikus és szerepjáték eszközei: szobai és konyhai kellékek, különböző foglalkozások eljátszásának szimbólumai (orvos, szerelő, postás, fodrász, rendőr, tűzoltó, mentős, építőmunkás, számítógépes stb).
Konstruáló játékok eszközei: különböző kockák, kirakó és összerakó játékok, közlekedési eszközök, terepasztalok, állatok, a természetes környezet felépítését inspiráló eszközök.
Rajzolás, festés, gyurmázás, kézimunka, barkácsolás eszköztára: szerszámokkal, inspiráló anyagokkal.
Énekes játékok eszközei: ritmus hangszerek, a népi játékok kellékei, gyermekek által készített hangszerek.
Mesesarok eszközei: könyvek, bábok, dramatizáló eszközök, jelmezek, párnák.
Fejlesztőmunkánk lényeges eleme a játékeszközök tudatos kiválasztása, biztosítása. A gyermek általános és egyéni fejlettségén túl, fontos tudnunk a különböző játékeszközök fejlesztő hatását is.
A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléttel, támogató, serkentő magatartással biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése.
A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia, ezért rugalmas napirend szerint dolgozunk, melyben komplex tevékenységek kapnak helyet.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére
•A gyermekek képesek több napon keresztül egyazon játéktémát folytatni, azt együttesen szervezni
•Játékukban dominánsan jelentkezik a szimbolikus és a szerepjáték, melyben a gyermekek képzelete, szervezőkészsége, alkalmazkodóképessége, empátiás készsége és kommunikációs képessége fejlődhet.
•Szabályjátékokat önállóan szerveznek, képesek az együttműködésre, alkalmazkodnak a szabályokhoz
•Építményeikben, konstruáló tevékenységükben tükröződik a kreativitás
•Ismert meséket dramatizálnak, báboznak
•Játékeszközökre vigyáz
Verselés, mesélés
1./
Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket adnak.
2./
A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. Visszaigazolja a gyermek szorongásait, s egyben feloldást is kínál. A mese – képi és konkrét formában – esetlegesen a bábozás és dramatizálás eszközeivel feltárja a gyermekek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, megfelelő viselkedésformákat.
3./
A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. Fontos szerepe van az óvodapedagógusnak abban, hogy a gyermekeknek milyen mesét választ mesehallgatásra. Csak nyelvtanilag helyes, életkoruknak megfelelő mesét mesélünk a gyermekeknek. A mese, a vers komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. A beszélő környezet, a helyes mintaadás nagyon fontos a gyermek számára. Segíti önbizalmának fejlődését, szociális kapcsolatainak kialakulását. A gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejteni. A fejlesztésnek a gyermek egyéni képességéhez és élményeihez kell kapcsolódni, és tapasztalatszerzéssel együtt kell történnie. Erre a nap folyamán többször is lehetőséget biztosítunk. Különös tekintettel a hétfői napokon figyelmet fordítunk erre, hiszen ilyenkor otthonról, és a külső környezetből hozott rengeteg élményt és tapasztalatot mondanak el a gyerekek. Folyamatos lehetőség a bábozásra, dramatizálásra a nap folyamán bábparaván, bábok biztosításával. Ezáltal a zárkózottabb gyermekek is nyitottabbá válnak a kommunikáció során. A báb sokszor motivációs eszközként jelenik meg a csoport életében.
4./
A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotban eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élmény feldolgozás egyik legfontosabb formája. Az óvodapedagógus feladata, hogy ehhez a meghitt légkört megteremtse, és a mesét élményt adóan mesélje el, adja elő,mely a gyermeki képzeletet elindítja. A mese-versmondás lényeges elemeit az óvodapedagógus személyes példáján keresztül sajátítja el és gyakorolja a gyermek. Követelmény, hogy az óvónő- mese-vers tevékenysége során- emlékezetből mesélje, verseljen. (kivételt képeznek a folytatásos történetek, láncmesék, alvás előtti mesék.)
5./
A gyermek saját vers-és mesealkotása, annak mozgással és/ vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Az óvodapedagógus feladata, hogy változatos módszerek alkalmazásával segítse az önkifejezés fejlődését, a saját vers és mesealkotás megalapozását: mesealakok, szituációk megjelenítése dramatizálással, bábozással; ismert mese befejezése; mozgásos átváltozás; felnőtt által megkezdett mese befejezése; mese kiegészítése, átalakítása; fantáziajátékok; gyermek meséje egy-egy ismert mesehősről; mese szerkesztése megadott címről; ismert mese feldolgozása kérdések alapján; képolvasás; közös vagy egyéni beszélgetés; mesemondás különböző eszközökhöz kapcsolódva ismert mese követésével.
A gyermeki vers és mesealkotás ábrázolással való kombinálása az önkifejező képesség fejlődése, gazdagítása érdekében készíthetnek meseillusztrációt a kedvenc meséhez, saját mesekönyvet, tematikus ábrázolást ismert meséről, mesebefejezést rajzzal, más technikai megoldással.
6./
A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodapedagógus feladata, hogy az irodalmi élmény feldolgozását segítse elő. A gyermekek kedvelt tevékenysége a bábozás, a dramatizálás, amelyhez biztosítsa a megfelelő eszközöket, barkácsolási lehetőségeket. A bábozás, a dramatizálás során arra szeretnénk nevelni a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket. Lehetőséget teremtünk a folyamatos beszéd- kommunikáció fejlődésére, fejlesztésére, gyakorlására; szókincsük, anyanyelv gazdagságának folyamatos bővítésére; a beszédszínvonal emelésére olyan formában, hogy a gyermekek képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeinek variálására (tiszta kiejtés, artikuláció, beszédtempó, ritmus, hangsúly, hanglejtés, verbális és nem verbális jelzések megjelenítése), a beszédörömre. A mesélés, verselés, mondókázás mindennaposságával az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozására, anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelését segíti elő.
7./
Az óvodában a 3-7 éves gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan népi, népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókáknak, rigmusoknak, a magyarság történelmét feldolgozó mondáknak a klasszikus és a kortárs műveknek egyaránt helye van, amelyek biztosítják a változatosságot a mese, a vers anyag megválasztásában a multi és interkulturális nevelés megvalósításában. A különböző mesékre a nap folyamán többször is lehetőséget teremtünk.. Népmese hetünk alkalmával különösen nagy hangsúlyt kapnak a népmesék által megismeret és régen használt eszközök, népviseletek, melyek megtekintésére, gyűjtésére is lehetőséget biztosítunk.
Az óvodapedagógus feladatai
•Oldott, derűs légkör teremtése, amelyben a gyermekek természetes közlési vágya, a meglévő ismereteinek különféle élethelyzetben való gyakorlása fejlődik és fejleszthető.
•Életkori sajátosságokhoz igazodó anyanyelvi és mozgásos játékok beépítése a mindennapi tevékenységekbe.
•A csoportban dolgozó óvodapedagógusok és a dajka beszédmintájának, kommunikációjának összehangolása
•Népi, klasszikus és kortárs multikulturális, interkulturális irodalmi, esztétikai élmények közvetítése, hagyományok ápolása.
•A mesélés, verselés, mondókázás mindennaposságával az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása, anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés.
•Beszédfejlesztő módszerek változatos alkalmazása, figyelembe véve a gyermeki személyiségvonásokat és szükségleteket (mesereprodukció, drámajáték és dramatizálás, bábjáték, elbeszélés, képolvasás, anyanyelvi játékok, beszélgető-körök, interaktív játékok.
•Megfelelő anyagválasztással, kifejező előadásmóddal, az irodalom nyelvi-stilisztikai eszközeinek kihasználásával a gyermeki beszéd-kommunikáció fejlesztése.
•A gyermeki vers és mesealkotás ábrázolással való kombinálása, fejlődésének elősegítése az önkifejező képesség gazdagítása érdekében.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:
•Önállóan mondanak rövidebb-hosszabb verseket, rigmusokat.
•Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak a maguk és társaik szórakoztatására.
•Képesek saját vers- és mesealkotásra, összefüggő mese, történet kitalálására, annak mozgásos megjelenítésére, kifejezésére.
•Elkezdett történeteket fantáziájuk segítségével folytatni tudnak.
•A metakommunikációs jelzéseket használják, a környezetükben élő személyekkel jól kommunikálnak.
•Szívesen nézegetnek könyveket, vigyáznak az épségükre.
•A térbeli irányokat, viszonyokat, illetve verbális kifejezéseket helyesen használják.
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
1./
Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének- zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok, egyszerű lépések és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik.
Játékidőben éppúgy énekelhetnek a gyerekek, mint a nap folyamán bármikor. Az ének, zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés.
2./
Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, az éneklés, a hallás, a mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenei kreativitás fejlesztése (mozgás rögtönzés zenére dallam, ritmus variációk kitalálásának ösztönzése) az önkifejezés újabb csatornáját nyitja meg a gyermekek előtt.
A zenei anyag kiválasztásakor figyelembe kell venni a zenei fokozatok gondos felépítését, az óvodáskorú gyermekeknek való művészi értékű dalok hangterjedelmét, zenei sajátosságait. Kodály Zoltán útmutatásának alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének-zenei nevelés alapjaira épülő fejlesztés, az ezzel biztosítható gyermeki ének-zenei kultúra megalapozása, a néphagyományok és az ének-zenei nevelés színvonalának megőrzése a cél. A kisgyermek először a saját népének gyermekdalait énekelgesse, ismerje meg. A dallamfordulat és hangterjedelem után a legfontosabb szempont a megfelelő játékforma kiválasztása, mert ez biztosítja a közös éneklés örömét, a játék élvezetét, a közös átélést. Az igazi játékkedv visszahat a zenei célok jobb megvalósítására.
3./
A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását, egyéni szükségleteit és képességeit.
A zenehallgatás célja, hogy a gyermekek figyelmét a dal, az ének, hangszerjáték szépségével lekösse, felkeltse érdeklődését a meghallgatott zene iránt, a belőle áradó érzelmek megérzésére, a zene türelmes, figyelmes hallgatására, élvezésére szoktassa.
Az óvodapedagógus feladata, hogy művészi értékű, a gyermekek érdeklődését leginkább lekötő dalt, zeneművet válasszon, ami illeszkedik az évszakhoz, a kezdeményezés zenei célkitűzéséhez, a gyermekek aznapi hangulatához. A zene befogadását az élő zene, a személyes előadás teszi még élvezetesebbé, mert a pedagógusnak módjában áll, hogy a zene jellegét, humorát testtartással, arckifejezéssel, mozdulatokkal kísérje.
4./
A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását.
Az éneket kísérő játékos mozgások a ritmusérzék fejlesztését segítik elő. Az énekelgetések alatt érzékelhetik a tempó, az egyenletes lüktetés, a ritmus közti különbségeket. A mozgás lehetőséget teremt a magyar népi játékokban megőrzött hagyományos mozdulatszokásainak, mozgáskultúrájának megismerésére. Tartsuk meg a néphagyomány gazdag, változatos mozgásanyagát, tartsuk tiszteletben a mozgások sajátosságait, de alakítsunk és alkossunk új játékmozdulatokat is. A kettő kölcsönhatása elősegíti a néptánchoz közelebb álló mozgáskombinációk elsajátítását és továbbfejlődik a gyermekek mozgáskultúrája.
Első és legfontosabb szempont a tiszta ének.
Az óvodapedagógus feladatai
•Megfelelő légkör kialakításával az érzelmi motiváltság biztosítása.
•A gyermekek minél több olyan zenei élményhez juttatása, amely megalapozza zenei anyanyelvüket, fejleszti gondolkodásukat és kommunikációs képességeiket.
•A gyermekek zenei képességének (hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének, harmonikus, szép mozgásának), kreativitásának fejlesztése, énekes népi játékok az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások segítségével.
•A zenei képességfejlesztéssel párhuzamosan örömteli, érzelem gazdag, szép, tiszta éneklésre szoktatás, az egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben (felelgetős énekes játékok).
•Az énekes játékok eszközeivel különböző grammatikai megoldások, választékos kifejezések, párbeszédek, dramatizálás gyakorlása.
•A harmonikus mozgás fejlesztése . Térformák alakítása. Egyszerű tánc mozdulatok elsajátítása ( forgás,guggolás, taps, egy lépéses csárdás) Árbújás, bővülő-szűkülő kör, sorgyarapodó, páros játékok.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére
•A gyermekek bátran, egyénileg is tudnak mondókázni, énekelni.
• Tud néhány dalt tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is énekelni.
•Szívesen és örömmel vesznek részt énekes játékokban.
•Tud társaival térformákat alakítani
•Ismerik a zenei fogalompárok jelentését.
•Képesek érzékeltetni az egyenletes lüktetést, a motívumhangsúlyokat és a ritmust különböző mozgásformákkal kifejezni.
•Felismerik a tanult dalokat dúdolásról, hangszerjátékról, jellegzetes részletekről.
•Próbálkoznak az improvizálással.
•Képesek dallambujtatást végezni.
•Ismernek egyszerű ritmushangszereket, azokat tudják használni.
•Képesek élvezettel, figyelemmel, érdeklődéssel végighallgatni a zenei bemutatásokat.
Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, vizuális tevékenység
1./
A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésnek. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Törekedni kell a gyermeki alkotások közösségi rendezvényeken való bemutatására és a tehetségek bátorítására. Az óvodapedagógusok csoportjaikkal rajzversenyeken vesznek részt, a gyermekek munkáit a folyosón kiállítjuk. Időszakos kiállítást rendezünk intézményünkben.
2./Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán biztosítson teret, lehetőséget a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeihez. A gyermekek számára megszokott és elérhető helyen mindig álljon rendelkezésre mindenféle anyag és eszköz, amivel dolgozhat, alkothat. Minden csoportszobában biztosítunk egy kis sarkot és szekrényt ahol az anyagokat, felszereléseket tároljuk. Maga a tevékenység- s ennek öröme- a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.
3./
A vizuális tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását.
4./
Az óvodapedagógus feladatai:
•Megismertetni a gyermekeket a rajzolás, festés, mintázás, kézimunka eszközeinek használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.
•A gyermeki belső képek gazdagítása a mese, vers, ének, énekes játék eszközeivel, a gyermeki ábrázolás ösztönzése alkotó légkör megteremtésével, változatos lehetőségek felkínálásával.
•A gyermeki élmény és fantázia világ gazdagításával a saját formanyelv, az alkotó önkifejezés fejlődésének segítése.
•Az esztétikai érzékenység, a szép iránti fogékonyság megalapozása.
•Az eszközök célszerű, biztonságos, takarékos, kreatív használatára szoktatás.
•Az egyes technikákhoz kapcsolódó munkafogások, megoldások, az eszközök bemutatása, használatuk megnevezése, a gyakorlásra való ösztönzés.
•Biztosítja a megfelelő körülményeket: állandó hely, a gyermek által bármikor elérhető eszközök, anyagok
•A vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal a spontán beszéd formáinak fejlesztése: megszólítás, szándéknyilvánítás, kérés, tudakozódás, különböző munkafajták használata, aktív és passzív szókincs bővítése, véleménynyilvánítás, döntés, az ábrázoltak szóbeli elmondása, formák, színek magyarázata, a barkácsoláshoz szükséges eszközök, anyagok megnevezése, kiállításhoz kapcsolódó élmények megbeszélése stb.
•A tevékenységek megszervezéséhez kitűnő alapot adnak az évszakok változásai, a természet szépségei, a gyermek által megérthető világ tárgyai és eseményei. Kitűnően hasznosíthatók az ünnepek, melyek érzelmileg közel állnak a gyermekhez és megmozgatják a fantáziájukat.
•Az alkotókedv kibontakozásához az ötlettől a megvalósításig teljes önállóság, bátorítás, útmutatás és dicséret szükséges.
•Igény kialakítása az alkotásra, önkifejezésre, a környezet alakítására és befogadására.
•Rácsodálkozni a szépre.
•Munkájuk során figyeljenek saját és társaik alkotásaira.
•Minél több műalkotással találkozzanak a gyerekek kiállítás, tárlat megtekintése során- ha lehetőség van rá csoportkirándulások szervezése múzeumokba, kiállításokra.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére
•A rajzolás, mintázás, kézimunka kedves örömteli tevékenységgé válik.
•Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne, esztétikai véleményt alkotni.
•Kézmozgásuk lehetővé teszi az egyre finomabb mozdulatokat kívánó feladatok elvégzését, vizuális észlelésük, megfigyelésük, emlékezetük fejlődik.
•Az eszközöket készségszinten kezelik.
•Ismerik a különféle ábrázolási technikákat, anyagokat, azokat képesek önállóan megválasztani és alkalmazni, szükség esetén közös feladatokban együttműködni.
•Képalkotásukban megjelenik a tér síkba való átfordítása.
• Tud egyszerű formákat papírból kivágni, hajtogatni, ragasztani
•Munkáikban tükröződnek a világról szerzett egyre valósabb ismereteik, de elsősorban érzelmi megnyilvánulásaik, kialakul saját formanyelvük.
•A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek változatos használata.
Mozgás
1./
A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához, a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez. A nagymozgások fejlesztésén keresztül történik a kognitív funkciók fejlesztése.
2./
Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-, ellenálló képességét és az egyes szervek teljesítőképességét.
3./
Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását.
4./
A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, változatos eszközökkel (bordásfal, trambulin, labda, karika, babzsák, szalag, henger, tornakocka, tornapad, Greisfwald, tornabot, udvari mászóka stb.) és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján- az egyéni szükségletek, és képességeket figyelembe véve- minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani.
5./
Az óvodapedagógus feladata:
•Fizikai állóképesség, erőnlét és koordináció fejlesztése
•A társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek én-határainak, a másik észlelésének, az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperáció képessége fejlődésének elősegítése, egészséges versenyszellem kialakítása.
•A mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése.
•A mozgás és mozgásigény különbözőségének figyelembe vételével a mozgásigény kielégítése, illetve ösztönzés a mozgásra az egyéni lemaradásokat kompenzáló mozgásos játékok ajánlásával.
•Változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségek biztosítása a mindennapos mozgásra, valamennyi gyermek számára (mindennapos testnevelés, testnevelés szabad mozgáslehetőségek kihasználásának nyomon követése).
•A konkrét mozgásos tapasztalatok beépülésének a szókincs, az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével.
•Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulás támogatása.
•A gyermekeknek legyen lehetőségük a saját testük mozgását átélni. Folyamatosan fejlődjön a gyermekek mozgása és egyensúlyérzéke. A kéz finommozgásainak fejlesztésére nyújtsunk változatos lehetőségeket. Segítsük elő a gyermek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakulását.
•A mozgás során alakuljon téri helyzetük megítélése, tudják az egész teret bemozogni.
•Csoportszobáink mindegyikében van bordásfal, tükör, melyet a gyermekek az egész nap folyamán használhatnak.
•Udvari tartózkodás idején a labda, roller, ugráló kötél és tornakarika is a gyerekek rendelkezésére áll.
•A mindennapos testnevelést lehetőségeinkhez mérten a szabad levegőn tartjuk.
Hatása az értelmi képességek fejlődésére:
A mozgásos játékok, gyakorlatok téri felidézésével fejlődik a gyermekek vizuális memóriája.
A testrészek, téri irányok, formák bemozgásával, megismerésével, megnevezésével bővülnek a térről való ismereteik, fejlődik tér észlelésük, gyarapszik szókincsük.
A konkrét, mozgásos tapasztalatok beépülése segíti az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődését.
Hatása a szociális képességek fejlődésére:
A saját testéről szerzett tapasztalat és a mozgásos képességeinek megismerése, a mozgás feletti kontroll kialakulása segíti az én-tudat fejlődését, a „szociális én” erősödését, világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulását.
A közös, örömmel végzett mozgás közben társas kapcsolatai kiszélesednek. A társakkal végzett együttmozgás segíti a gyermeki én határainak megismerését, a másik észlelését, fejlődik önfegyelmük, önuralmuk, együttműködő, kooperáló képességük és toleranciájuk.
A mozgásos versengések során átélik a sikert és a kudarcot egyaránt. Így tanulják ezek kezelését, elviselését.
Programunkban a mozgáson keresztül pedagógiai és pszichológiai feladatokat egyaránt megvalósítunk. A mozgásfejlesztés fő feladatait – a nagymozgások, szem-kéz-láb koordináció, egyensúlyérzék, finommotorika fejlesztését – természetes módon építjük be a gyermekek tevékenységébe.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére
•A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékban.
•A gyermekek mozgása összerendezett, kialakult nagymozgásuk, finommozgásuk, egyensúlyészlelésük.
•Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni.
•Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni.
•Szeretnek futni, képesek 50–100 m távolságot kitartóan végigfutni.
•A természetes mozgások (csúszás, kúszás, mászás, dobás) technikáit ismerik.
•Tudnak helyben labdát pattogtatni.
•A különböző versenyjátékokban, ügyességi játékokban betartják a szabályokat.
•Képesek alkalmazkodni társaikhoz, toleránsak, együttműködők, segítőkészek.
•
A külső világ tevékeny megismerése
1./
A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti- emberi- tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és a tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermeket, természet közeli élettel, a természet, a környezet szeretetének bizonyításával, példát mutatva a gyermek számára. Azt kell erősíteni, hogy milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését (állatok világnapja; víz világnapja; madarak és fák napja; természetvédelmi területen élő madarak óvása- gyurgyalag – ezeket óvodánkban minden évben megtartjuk, melyen különböző játékos feladatokat kapnak a gyerekek. Az egész óvoda részvételével történik, így teljesen kialakul egy komplex foglalkozás, ahol az egyéni képességeket és szükségleteket is figyelembe tudjuk venni, figyelembe vesszük. Rendszeresen kirándulást teszünk a közeli természetvédelmi területre, ahol a gyurgyalagot, a parti fecskéket láthatják a gyermekek, valamint a közeli folyóparton a vízinövényekkel és állatokkal is megismerkedhetnek (gólya, béka, gólyahír, nád, békalencse).
2./
A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföldet, az ott élő embereket, a hazai tájat, a helyi hagyományokat (április 4-én az 1848-49-es szabadságharcra és a tápióbicskei csatára emlékezünk.)
Fehér István nevéhez fűződik a hagyományos zsemleosztás, mely az iskola udvarán ünnepség keretében történik. Ezen a megemlékezésen hagyományosan az óvodás gyerekek is részt vesznek. A nagycsoportosok egy kis műsorral is megemlékeznek a hősökről.) és néphagyományokat, szokásokat, a közösséghez való tartozás élményét, a nemzeti, családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is.
3./
A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete.
4./
Az óvodapedagógus feladata:
•A gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire,kíváncsiságára, megismerési vágyára, sokoldalú érzékelésén alapuló érdeklődésére építés.
•Tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését.
•A környezet megismerése megtapasztaláson alapuljon- séta, kirándulás szervezése.
•Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására.
•Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.
•Arra neveljük a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni másokat – ide tartozik a mások az idősebbek, felnőttek, társak (tekintettel a sajátos nevelési igényű SNI gyermekekre, integrációra) tisztelete és szeretete.
•A szülőföld, hazai táj, a népi-, helyi-, családi hagyományok, szokások és tárgyi kultúra értékeinek megismerését közvetítő tapasztalatszerzési lehetőségek tervszerű biztosítása. Konkrétumok megtervezése - kirándulások, ünnepek, gyűjtött tárgyak
•A spontán helyzetek matematikai tapasztalatszerzésre való felhasználása mellett, a tevékenységekben való alkalmazás lehetőségeinek gazdagítása, problémahelyzetek teremtése a gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése, differenciált fejlesztés.
•Több érzékszervre ható cselekvés közben felfedezett környezeti tapasztalatszerzés feltételeinek megteremtése, a spontán szerzett tapasztalatok rendszerezése, bővítése.
•Az önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása problémahelyzetek mérlegelésével, a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzésével, irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények cseréjével, az önkifejezés biztosításával, a pozitív attitűd erősítésével.
•A spontán és irányított beszélgetés, a verbális fejlesztés a környezet megismerésének komplex- integrált tevékenységsoraiban célként és eszközként egyaránt megvalósítandó.
•A megtapasztaláson alapuló megismerés, információszervezés sokoldalú biztosításával a gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása, ezzel párhuzamosan a fogalmak körének és tartalmának bővítése, új fogalomrendszer kialakítása, a beszéd, a mondatalkotás aktivizálása, a kontextusos beszéd gyakorlása.
•Környezetvédelem (szelektív hulladékgyűjtés fontossága, melyet társasjátékkal játszunk; séták alkalmával erre figyelem felhívása- nem szemetelünk).
•A környezet megismerése során a pedagógus mutasson példát- ne „irtózzon” a bogaraktól, az állatoktól.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére
•A gyermekek életkoruknak megfelelően érdeklődnek a szűkebb és tágabb környezetük iránt.
•A gyermekek irányított és spontán megfigyelésekből adódó önálló véleményüket, tapasztalataikat problémahelyzetek mérlegelésével el tudják mondani, mesélni
•A gyermekek elemi ismerettel rendelkeznek:
•Tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét, életkorukat
•Ismerik a testrészek neveit, helyét, funkcióját, igényesek testük tisztaságára
•Különbséget tudnak tenni évszakok között, ismerik az évszakok j
•Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, jellemzőit, azonosságait és különbségeit
•Alkalmazzák a főbb közlekedési szabályokat
•Óvják környezetük tárgyi, természeti jelenségeit, alakul környezettudatos magatartásuk. Részt vesznek aktívan a környezetvédelmi munkákban.
•Felismerik az időrendiséget, oksági viszonyokat, a napszakok tevékenységeit
A külső világ tevékeny megismerése – mennyiségi és formai összefüggések
A környező valósággal való ismerkedés, a folyamatos cselekedtetés kapcsán a gyermekek sokoldalú tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő tárgyak, jelenségek formai és mennyiségi jellemzőiről. Matematikai tartalmú elem valamennyi tevékenységben jelen van, és a súlyozottan mozgáson, érzékelésen alapuló tapasztalatszerzés szinte észrevétlenül megvalósítható.
Az óvodapedagógus elsődleges feladata gondoskodni a megfelelő eszközök és tevékenységek biztosításáról, amely felkelti a gyermek érdeklődését és változatos, sokszínű lehetőséget nyújt az alapvető matematikai készségek, képességek fejlődéséhez.
Az óvodapedagógus feladatai:
•A gyermekek spontán és irányított helyzetekből adódó matematikai tapasztalatszerzés útján történő érdeklődésének felkeltése.
•Pozitív viszony kialakítása, a problémahelyzetek megoldásához a logikus gondolkodás megalapozása, az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, tevékenységekben, élethelyzetekben való gyakorlása.
•A kognitív képességek cselekvés során történő fejlesztése, különös tekintettel az érzékelés, észlelés, emlékezés, megértés fejlesztésére.
•A gyermeki tevékenység változatos formáinak (egyéni, páros, mikrocsoportos) biztosítása, a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok összegzése.
•A gyermekek önálló véleményalkotásának, döntési képességének megalapozása, sajátos logikájának elfogadása egymás véleményének meghallgatásával, kortárs kapcsolatokban és problémahelyzetekben.
•A gyermekek aktív, passzív szókincsének, mennyiségi-minőségi gyarapítása, a fogalmak, relációk körének és tartalmának bővítése, új fogalomrendszer kialakítása.
Fő alapelvünk, hogy ne kész ismereteket közöljünk, ne kész műveleti sémákat sajátítassunk el, hanem bevonjuk a gyermekeket az anyaggyűjtésbe, a kitalálás, a kigondolás folyamatába, az önálló feladat- és problémamegoldó tevékenységekbe, amelyek során összehasonlítható, megkülönböztető, lényeges sajátosságokat kiemelő konkrét műveletekre is sor kerül.
A motoros (mozgásos), az észleléses, a verbális és a szociális tevékenységek aktív átélése együttesen nyújt lehetőséget a matematikai ismeretek és összefüggések megláttatására.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére
•Felismerik a környezetükben lévő elemi matematikai összefüggéseket.
•A halmazokkal való műveletek végzésében jártasak; összehasonlítás: mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.
•Megoldanak alapvető problémahelyzeteket, felismernek tapasztalati összefüggéseket, következtetéseket.
•Értik és helyesen alkalmazzák az összehasonlítást kifejező szavakat, relációkat, matematikai összefüggéseket; tapasztalataikat, ismereteiket a játéktevékenységekben tudják alkalmazni
•Felismerik az alapvető geometriai formákat
•Kialakul az alapvető helyzetek, relációk, az irányok megkülönböztetése, a balról jobbra való haladási irány követése.
Munka jellegű tevékenységek
1./
A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka, és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény-, és állatgondozás stb.) Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a munkavégzés ne időszakonkénti, hanem rendszeres, folyamatos tevékenység legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba. A munka a gyermekmindennapi tevékenységének része, mely az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat.
2./
A gyermekek munka jellegű tevékenységei:
-Önként-, azaz örömmel és szívesen- végzett aktív tevékenység;
-A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, tulajdonságok (mint pl. a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége;
-A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája.
3./
A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.
4./
Az óvodapedagógus feladatai:
•Minden gyermeknek lehetősége legyen arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet. Hagyjuk, hogy a gyerekek saját képességeik szerint, koruktól függetlenül akkor végezzék az önkiszolgálással kapcsolatos teendőiket, amikor képesek rá, vagy kedvük van hozzá (pl. vegyes csoportban naposi munka már középső csoportban is van).
•Az önkiszolgálás és a közösségért végzett munka jellegű tevékenységek eredményeinek tudatosításával az elvégzett feladat jelentőségének megláttatása, elismerése, megóvása.
•A tevékenységhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák (udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret verbális kifejezései) gyakorlása, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása.
•Folyamatosan biztosítsa, bővítse a munkatevékenységhez szükséges, gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket.
•Nyugodt légkört biztosít, hogy kitartással végezhessék el a tevékenységet.
•Állandó megerősítéssel a munkához való pozitív viszonyt alakít ki, mely során megtanulják tisztelni a munkát végző embereket.
•A munkaeszközök számára biztosítson olyan helyet, ahol a gyermekek bármikor elérhetik és használhatják a szükséges eszközöket.
•Arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermekeknek, és teljes önállósággal végezhessék azokat.
•A nemek társadalmi egyenlőségének elősegítése oly módon, hogy valamennyi munkajellegű tevékenységet a lányok és a fiúk egyaránt gyakorolják.
•Tavaszi és őszi időszakban a gyermekek számára kisméretű kapa, lapát, gereblye van biztosítva, mellyel az udvaron tevékenykedhetnek. A virágoskertbe a csoportok virágmagokat vagy virágot ültethetnek.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére
•Szívesen vállalnak egyéni és közösségért végzett megbízatásokat, és azokat felelősséggel teljesítik.
•Kitartóan, aktívan tevékenykednek, munkatempójuk különbségei ellenére képesekké válnak az együttműködésre, szociális magatartásuk (kivárás, tolerancia) a közösségi kapcsolataikat pozitívan befolyásolja.
•Munka jellegű tevékenységeiket a felelősségérzet, a feladattudat és a kitartás jellemzi.
•Képesek – életkori szinten – saját személyükkel kapcsolatos feladatok ellátására.
•Kialakul a környezet rendjének, megtartásának, megóvásának, gondozásának igénye.
•Kialakul az iskolakezdéshez a testi, lelki és szociális érettség.
A tevékenységekben megvalósuló tanulás
1./
Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg.
2./
Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése.
Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A gyermek önálló döntésén alapuló tevékenységrendszerben az óvónő megfelelő mennyiségű és minőségű segítségadást biztosítson.
3./
A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató, tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.
4./
A tanulás lehetséges formái az óvodában:
-Az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása)
-A spontán játékos tapasztalatszerzés
-Cselekvéses tanulás
-A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés
-Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés
-A gyakori problémamegoldás
5./
Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során:
•Személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.
•Biztosítjuk a különböző tevékenységekben és élethelyzetben történő gyakorlást.
•A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklődésének kielégítése céljából kínáljon lehetőséget a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerheti a felfedezés, a kutatás örömeit. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek örömmel és önként vegyen részt ebben a folyamatban, ne csupán a külső motiváció késztesse.
•Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget, amelyben a saját
•teljesítőképességét is megismerheti, önállósága, figyelme, kitartása, pontossága,
•feladattudata is fejlődik.
•Az óvodapedagógus a gyermek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez, érdeklődésének figyelembevételével kínáljon tevékenységet.
•A gyermek önálló döntésén alapuló tevékenységrendszerben az óvónő a megfelelő mennyiségű-és minőségű segítségadást biztosítson.
•A tevékenységek alatt fejlődjön kompetenciája (a tanulási folyamatban érzelmek közvetítése a gyermek felé, a gyermeki érzelmek bátor kinyilvánítására az interaktív közös együttlétben, szövegértés- szövegalkotás megalapozása).
• Az óvodapedagógus feladata a gyermeki személyiség fejlesztése az életkori és fejlődési sajátosságok figyelme vételével, interaktív tanulási- tanítási módszerek dominanciájával.
•Sokszínű, változatos, cselekvő, játékos elemeket tartalmazó tevékenységek felkínálása.
•Az egyéni tanulási utak támogatása a gyermeki szükséglethez és egyéni képességhez igazodva, ezt fejlesztve.
6./
Felzárkóztatás, tehetséggondozás
A 3-5 éves korban a hátrányok és a tehetség „felmérése” a napi tevékenységek során történik.
Fontos elvünk, hogy a bármilyen ok miatt társaitól fejlődésben elmaradt gyermek fejlesztése, korrekciója egészséges társaival együtt, egyéni bánásmóddal történjék. A felzárkóztatás fontos eleme az életkorra leginkább jellemző utánzásos tanulás, a társak példája.
Óvodánk alapító okiratának megfelelően vállaljuk a magatartási és tanulási zavarral küzdő, valamint felmerülő igény esetén a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelését- megfelelő szakember irányításával.
Iskolakezdés előtt- a szülők egyetértése esetén- a nevelési tanácsadó gyógypedagógusának irányításával csoportos szűrést végzünk, amelyet szükség szerint egyéni vizsgálat követi. A tapasztalatok, illetve a diagnózis, javaslat alapján- a fenti elv megtartásával- célirányos fejlesztést is végzünk az esetleges részképességek-hiányok pótlására (játékok, játékba építet tevékenységek). A logopédus segítségét a beszédhibák javításában általában a gyermekek 5. életéve után vesszük igénybe- súlyosabb probléma esetén korábban is.
A tehetséges gyermekek számára igyekszünk olyan lehetőségeket, tevékenységeket biztosítani, amelyek képességeik kibontakoztatását segítik (társas-, és logikai játékok, nagyobb ügyességet igénylő kézműves technikák- pályázatokon való részvétel stb.).
Minden gyermek „ügyes” valamiben. Sokoldalú, önkifejezésre lehetőséget adó tevékenységek által segítjük önbizalmának fokozását, figyelemzavarának feloldását, önkontroljának, önismeretének erősítését, a folyamatos egyéni motiváció fenntartását. Ezek legfőbb eszköze is a mozgás és a társas közösségi játékok (énekes- és szabályjátékok).
A szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatása, differenciált fejlesztése terén legfőbb célunk, hogy az óvoda nyugodt- érzelem gazdag- derűs légköre segítse esetleges sérüléseik kompenzálását. Az óvoda valamennyi dolgozója részéről elengedhetetlen a türelmes- elfogadó attitűd, a fokozott törődés, az egyénhez igazított elvárások; amelyek mintául szolgálnak a gyermekek számára. Különösen fontos integrálódásuk (kapcsolatteremtés, beilleszkedés a csoportba, tevékenységekbe) segítése. Feladatunk olyan társadalmi szervezetekkel, csoportokkal való kapcsolat keresése, amelyek ezt a hátrányt csökkenteni segítenek.
IX.
A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
1./
A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelés folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Mindenképpen szeretnénk a gyermekekben a természetes érdeklődésre alapozva pozitív viszonyt kialakítani a tanuláshoz.
6-7 éves gyermekeknél feladatainkkal és módszereinkkel azt kívánjuk elérni, hogy figyelmük szándékos önfegyelemre épüljön, kitartásuk, feladattudatuk erősödjön, mely tulajdonságok fontos kritériumai a sikeres iskolai tanulásnak.
2./
Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához.
a./
A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. Szeret mozogni, tud rövidebb távon egyenlete iramban futni, szívesen kezdeményez mozgásos játékokat, azok szabályait betartja, sportmozgások alapelemeit ismeri, tud helyben labdát pattogtatni, képes fején eszközzel egyensúlyozó járásra vízszintes padon, tud ütemtartással járni; képes az egyenletes lüktetés megtartására mozgásban, éneklésben; tud társaival térformákat alakítani.
b./
A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.)
A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél
-Értelmi képességei terén az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés.
-Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele.
-Gondolkodás szintje a cselekvő- szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi problémamegoldó gondolkodásig jut el.
-Gondolkodási műveleteiben használja az általánosítást, konkretizálást, kiegészítést. Térben és vizuális síkon használja az analízis és szintézis műveletét. Értelmezi és használja az egyszerű ok-okozati összefüggéseket.
-Érzelmi és akarati állapotában a feladattudata, szabálytudata, monotónia tűrése kialakulóban van.
-Szocializáció terén képes kapcsolatteremtésre felnőttel és gyerektársaival. Tud alkalmazkodni a szokásokhoz, szabályokhoz, normákhoz.
-Önmagához való viszonyaiban ismeri testsémáját, képes térbeli és síkbeli tájékozódásra.
-Önértékelése a reális pozitív önbizalom felé halad. Néhány kivételtől eltekintve a legtöbb gyermek kialakult dominanciával rendelkezik.
Az egészségesen fejlődő gyermek
-Szókincsével képes érthetően, folyamatosan kommunikálni, beszélni (képről is). Gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban, hanglejtéssel és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek). Végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét; tud rövid történetet, szöveget visszamondani; néhány mesét, verset, mondókát képes emlékezetből felidézni; türelemmel, figyelmesen végighallgatni mesét, történetet; szívesen bábozik, dramatizál, mesél; kreativitás jellemzi mese-vers reprodukálásában, alkotásában. Élvezettel hallgat zenét; zenei fogalmakat ismeri és alkalmazza; tud néhány dalt tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is énekelni, dallamot, ritmust visszaénekelni, tapsolni, rögtönözni; hangszereket megnevezni, ritmushangszereket használni.
-Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, a körülvevő világról; tudja nevét, lakcímét; szülei nevét, foglalkozását. Felismeri a napszakokat; képes időrendiséget felállítani; ismeri, és a gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait. Ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét. Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismei a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Elemi mennyiségi ismeretei vannak; számlál 10-ig; relációkat helyesen alkalmaz; szempontok szerint összehasonlításra képes; matematikai műveleteket eszközzel végez; helyesen használja a tő-és sorszámneveket; matematikai kifejezéseket használ (névutó, viszonyszó). Ismeri a színeket és árnyalataikat; rajzaiban változatos színeket és formákat használ; tud különféle technikákkal alkotni, művét tagoltság jellemzi; élvezettel szemléli a műalkotásokat; tud egyszerű formákat vágni, hajtogatni, ragasztani, helyes ceruzafogás és eszközhasználat jellemzi.
c./
Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi.
A szociálisan érett gyermek
-Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; szabálytudata kialakult; késleltetni tudja szükségletei kielégítését; kivárásra képes; sikerorientált, könnyen motiválható;
-Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. Törekszik a megoldás keresésére, szívesen kísérletezik. Tevékenységeire a kitartás, az elmélyült tevékenykedés jellemző. Szívesen vesz részt játék, kellék, ajándék készítésében
-Konfliktushelyzetekben társaival egyezkedik, segítőkész, toleráns, társai elgondolásait elfogadja, a kialakított játékszabályokhoz alkalmazkodik, ha szükséges újra alkotja; jól érzi magát a csoporttársaival, elfogadja a csoportban dolgozó felnőtteket.
-Önbizalma megfelelő
-Udvariassági formák betartásával kommunikál;
-Érdeklődik környezete tárgyai, jelenségei, összefüggései iránt;
-Megbecsüli a felnőttek munkáját, ügyel saját személye és környezete rendjére; szívesen vállal munka jellegű megbízásokat, naposi munkát, munkavégzésében kitartó; a biztonságos munkavégzés szabályait betartja, a munkavégzéshez használt eszközöket elrakja. Részt vesz a teremrendezésben.
-Szívesen végzi a naposi teendőket. Az étkezőasztalt esztétikusan teríti meg, az étkezés után az edényeket elrakja. Kulturáltan étkezik, helyesen használja az evőeszközöket (kanál, villa, kés).
-Önállóan használja a WC-t, helyesen mos kezet, használja a körömkefét; önállóan és helyesen mos fogat, tisztán tartja fogkeféjét; szükség szerint használja a zsebkendőt; helyesen, megfelelő sorrendben öltözködik, ruháját a helyére rakja.
-
A gyermek fejlettségének mérésére legkorábban 5 éves korban kerül sor, különösen akkor, ha az óvodapedagógus e gyermek érési folyamatát figyelve rendkívüli eltérést, eredménytelenséget, akadályoztatást tapasztal.
Azoknak a gyerekeknek, akik 7 éves korukra nem érik el a felsorolt fejlettségi szintet, megkeressük a folyamatos fejlődésüket leginkább biztosító iskolát, iskolaformát.
Módszereink és nevelési munkánk racionális megítélése érdekében az óvodából kikerülő gyermekek fejlődését a továbbiakban is figyelemmel kísérjük. Tapasztalatainkat elemezzük, óvodai nevelő munkánkat ennek alapján folytatjuk, vagy módosítjuk.
3./
Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.
A gyermek fejlesztését heti 4 órában óraadó logopédus, valamint fejlesztőpedagógus végzi. Ők segítik az óvónők munkáját a csoportokban is.
4./
A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.
5./A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.
ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS
A helyi nevelési program érvényessége: 2018. szeptember 01-től visszavonásig
Felülvizsgálat: 4 évente
A helyi nevelési program módosításának indokai:
szervezeti átalakítás
nevelőtestületi döntés
fenntartói vizsgálat
jogszabályi változás
A Pedagógiai Program nyilvánossága:
Pedagógiai Program 1-1 példánya megtalálható a Községi Könyvtárban, az óvodavezető irodájában.
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
A pedagógiai programot
•Véleményezte:
……………………………………..dátum:
szülői szervezet képviselője
•Elfogadta: a nevelőtestület
………………………………………P.H.dátum:
a nevelőtestület képviseletében
•Jóváhagyta:
……………………………………….P.H.dátum:
az intézmény vezetője
•Egyetértését kinyilvánította:
………………………………………P.H.dátum:
fenntartó nevében
A legitimációs eljárás alátámasztását igazoló dokumentumok:
A nevelőtestület döntéséről készült jegyzőkönyv, mely ………... számú határozatával elfogadta a helyi nevelési programot.
A szülői szervezet véleményét bemutató jegyzőkönyv.
P.H.
